Jogeset a háromszögügyletek uniós értelmezéséről (2. rész)


A sima hárömszögügyletként induló luxusautó-beszerzés váratlan fordulatot vesz.

A cikk első részét itt olvashatja.

Az osztrák adóalany az adóhatósági döntést követően panasszal élt a döntés ellen, amelyet az adóhatóság nem fogadott el. Ezt követően az osztrák adóalany utólag helyesbítette a számláit, azzal a megjegyzéssel egészítette ki a három vitatott számlát, hogy felvezette rá az adófizetési kötelezettség átszállását a cseh adóalany számára. A javítási kísérlet ellenére az osztrák adóalany nem tudta igazolni, hogy a helyesbített számlákat a cseh adóalany részére rendelkezésére bocsátotta. Visszacsatolok az előző cikk azon pontjára, hogy a cseh adóalany a cseh adóhatóság részére nem volt fellelhető, adóbevallási-adófizetési kötelezettségének nem tett eleget.

Az osztrák szövetségi pénzügyi bíróság az adóhatósági megállapítást helyben hagyta. Anélkül, hogy elmélyednénk az osztrák áfa-szabályozásban, hasonló okfejtés alapján a pénzügyi bíróság is ugyanarra a következtetésre jutott, mint az adóhatóság a vitatott három számla nem tartalmazott utalást az ügylet időpontjában, hogy az adófizetési kötelezettség átszállt volna a cseh partnerre.

Az osztrák adóalany felülvizsgálati kérelemmel élt az osztrák közigazgatási legfelsőbb bíróságnál, aki az eset összes körülményét értékelve előzetes döntéshozatal céljából az Európai Unió Bíróságához fordult. Három kérdésre kereste a választ. Elsőként, hogy a „Közösségen belüli adómentes háromszögügylet” fordulat elégséges-e annak jelzésére, hogy az adófizetési kötelezettség átszáll a végső vevőre, vagy kifejezetten valamilyen formában a „fordított adózás” fordulatnak szerepelnie kell a számlán. Az Uniós Bíróság a direktíva 42. cikkére, 197. cikk (1) bekezdés c) pontjára, valamint a 226. cikk 11a pontjára tekintettel arra a következtetésre jutott, hogy az eredeti számlák fordulata nem elégséges, a „fordított adózás” megjegyzésnek szerepelnie kell a háromszögügylettel összefüggésben kiállított számlákon.

Második körben – „megelőlegezve” az EUB döntését – az osztrák bíróság azt tudakolta, hogy utólag lehetséges-e módosítani az ilyen számlákat, annak érvényességhez szükséges-e a számlák igazolható eljuttatása a végső megrendelőhöz, és az utólagos módosításnak van-e visszamenőleges hatálya. Az Uniós Bíróság újra direktíva 226. cikk 11a pontjára tekintettel azt állapította meg, hogy nem helyesbíthető a számla „a fordított adózás” utólagos hozzáadásával, sőt azt is kimondja, hogy nem is minősül helyesbítésnek az értékesítés megrendelőjére történő átszállásához szükséges alkalmazási feltétel utólagos teljesítése.

Utolsó, harmadik kérdésként a direktíva 219a cikkének értelmezését kérte az osztrák legfelsőbb bíróság, hivatkozva arra, hogy a cseh jog – ellentétben az osztrák joggal – nem követeli meg, hogy a számlán szerepeljen az adófizetési kötelezettség átszállására vonatkozó utalás.

Az Uniós Bíróság szerint ezt a kérdést nem kellett megválaszolni, tekintettel arra, amit az első kérdésre adott válaszában az Uniós Bíróság előadott. Így mivel a vitatott számlákon nem szerepelt a „fordított adózás” kifejezés, a végső vevő áfa fizetésre kötelezett személynek való minősítésére nem került sor érvényesen. Következésképpen a köztes beszerzőt a direktíva 41. cikke első bekezdésének megfelelően ezen adó megfizetésére kötelezett személynek kell tekinteni abban a tagállamban, amelyben kiadták számára azt az azonosítószámot, amelyet a szóban forgó Közösségen belüli termékbeszerzéshez használt.

A fenti esetet körbejárva is arra buzdítom a háromszögügyletben résztvevő adóalanyokat, hogy vonják be adótanácsadójukat az ilyen jellegű ügyletekben elvárt nagyon szigorú körülmények, feltételek maradéktalan teljesülésének érdekében.

A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Kisokos a közvetített szolgáltatásokról

Közvetített szolgáltatás fogalmával több adónemet illetően is találkozunk. A fogalmak különbözőek, így számos kérdés felvetődhet az értelmezésükkel, használatukkal kapcsolatosan. Ha a köznyelvi meghatározásból indulunk ki, akkor közvetítés szó alatt a kapcsolat megteremtését kell érteni, a két fél összekapcsolása értendő alatta. Ismertetjük a részleteket és egy érdekes jogesetet.