Jogeset: szabályos-e az adózás?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A felperes adóügyben meghozott közigazgatási határozat bíróság általi felülvizsgálatát kezdeményezte. Állította, hogy adózása a hatályos jogszabályoknak megfelelő volt. Az elsőfokú bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként meghozott jogerős ítéletével a felperes keresetét részben alaposnak értékelte.


A felülvizsgálati kérelmében a felperes eljárási és anyagi jogi jogszabálysértésekre hivatkozással a jogerős ítélet keresetet elutasító részének a hatályon kívül helyezését és a keresete teljes körű teljesítését, míg az alperes a keresetnek helyt adó ítéletrész hatályon kívül helyezését és a kereset teljes körű elutasítását kérte.

A Kúria álláspontja szerint a felperes felülvizsgálati kérelme nem alapos, az alperes felülvizsgálati kérelme alapos, ezért az ítélet keresetnek helyt adó részét hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét e körben is elutasította, amelyet meghaladó részében az ítéletet hatályában fenntartotta.
Felperes sérelmezte (egyebek mellett), hogy munkavállalóit az adóhatóság nyilatkoztatta, és nem tanúként hallgatta meg.

Az Art. 48.§ /1/ bekezdése szerint az adóhatóság az adózót, illetve az adózónak nem minősülő magánszemélyt – a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózók adókötelezettségének, adóalapjának, adókedvezményének, adójának vagy költségvetési támogatásának megállapítása, ellenőrzése, illetve az adóhatóság törvényben meghatározott eljárásának lefolytatása érdekében – felhívásban nyilatkozattételre kötelezheti az általa ismert, illetve nyilvántartásában szereplő adatról, tényről, körülményről.

Különös adózási módok az áfa rendszerében

Kiskönyvtár az áfáról címet viselő sorozatunk 5. kötete a különös adózási módok elméleti szabályanyagának a magyarázatán túl konkrét példák bemutatásával segíti az adózók mindennapos hatékony jogalkalmazását.

További információ és megrendelés >>

E törvényhelyhez fűzött indokolás szerint: „Az adóhatóság az adókötelezettségek ellenőrzése során, illetőleg az arra való felkészülés jegyében információkat szerezhet minden olyan személytől, akinek szerződéses kapcsolata van vagy volt az adózóval. A nyilatkozattétel adókötelezettség, amelyet az adóhatóság kikényszeríthet. A magánszemélyt, aki nem adózóként állt vagy áll szerződéses kapcsolatban az adózóval, tanúvallomás keretében lehet a szerződéssel összefüggésben tudomására jutott vagy általa ismert tényekről, körülményekről nyilatkoztatni.”

Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy az elsőfokú hatóság az Art. 48.§ /1/ bekezdését jogszerűen alkalmazva nyilatkoztatta felperes munkavállalóit. A felperes azon előadásával, hogy a munkavállalóknak feltett kérdések tárgyai a más cégekkel való szerződéses kapcsolatai voltak, ellentmondanak a nyilatkozatok tartalmai, de felperes I. számú előkészítő iratának 6. oldalán a munkavállalók nyilatkozataiból vett idézések is.


Kapcsolódó cikkek

2024. február 21.

Négymilliárdos cigarettafogás a NAV-nál, adózatlan és hamis termékek

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozói négymilliárd forint értékben foglaltak le ukrán gyártmányú cigarettát. A szerda közlemény szerint az elmúlt évek legnagyobb illegális cigarettadepóját fedezték fel. Pécs közelében közúti ellenőrzés során bukott le egy magyar férfi, akinél több mint nyolcszáz doboz ukrán cigarettát és hét zacskó vágott dohányt találtak. Továbbá otthonában árult hamis termékek miatt emelt vádat az ügyészség egy böhönyei férfi ellen – tájékoztatta a Somogy Vármegyei Főügyészség szerdán.