Kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezménye a társasági adóban 2024-től (II. rész)
Cikkünk második részében a kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezménye érvényesítésének feltételeit vizsgáljuk meg.
Jogeset: szabályos-e az adózás?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A felperes adóügyben meghozott közigazgatási határozat bíróság általi felülvizsgálatát kezdeményezte. Állította, hogy adózása a hatályos jogszabályoknak megfelelő volt. Az elsőfokú bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként meghozott jogerős ítéletével a felperes keresetét részben alaposnak értékelte.
A felülvizsgálati kérelmében a felperes eljárási és anyagi jogi jogszabálysértésekre hivatkozással a jogerős ítélet keresetet elutasító részének a hatályon kívül helyezését és a keresete teljes körű teljesítését, míg az alperes a keresetnek helyt adó ítéletrész hatályon kívül helyezését és a kereset teljes körű elutasítását kérte.
A Kúria álláspontja szerint a felperes felülvizsgálati kérelme nem alapos, az alperes felülvizsgálati kérelme alapos, ezért az ítélet keresetnek helyt adó részét hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét e körben is elutasította, amelyet meghaladó részében az ítéletet hatályában fenntartotta.
Felperes sérelmezte (egyebek mellett), hogy munkavállalóit az adóhatóság nyilatkoztatta, és nem tanúként hallgatta meg.
Az Art. 48.§ /1/ bekezdése szerint az adóhatóság az adózót, illetve az adózónak nem minősülő magánszemélyt – a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózók adókötelezettségének, adóalapjának, adókedvezményének, adójának vagy költségvetési támogatásának megállapítása, ellenőrzése, illetve az adóhatóság törvényben meghatározott eljárásának lefolytatása érdekében – felhívásban nyilatkozattételre kötelezheti az általa ismert, illetve nyilvántartásában szereplő adatról, tényről, körülményről.
|
Különös adózási módok az áfa rendszerében |
|---|
Kiskönyvtár az áfáról címet viselő sorozatunk 5. kötete a különös adózási módok elméleti szabályanyagának a magyarázatán túl konkrét példák bemutatásával segíti az adózók mindennapos hatékony jogalkalmazását. |
E törvényhelyhez fűzött indokolás szerint: „Az adóhatóság az adókötelezettségek ellenőrzése során, illetőleg az arra való felkészülés jegyében információkat szerezhet minden olyan személytől, akinek szerződéses kapcsolata van vagy volt az adózóval. A nyilatkozattétel adókötelezettség, amelyet az adóhatóság kikényszeríthet. A magánszemélyt, aki nem adózóként állt vagy áll szerződéses kapcsolatban az adózóval, tanúvallomás keretében lehet a szerződéssel összefüggésben tudomására jutott vagy általa ismert tényekről, körülményekről nyilatkoztatni.”
Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy az elsőfokú hatóság az Art. 48.§ /1/ bekezdését jogszerűen alkalmazva nyilatkoztatta felperes munkavállalóit. A felperes azon előadásával, hogy a munkavállalóknak feltett kérdések tárgyai a más cégekkel való szerződéses kapcsolatai voltak, ellentmondanak a nyilatkozatok tartalmai, de felperes I. számú előkészítő iratának 6. oldalán a munkavállalók nyilatkozataiból vett idézések is.