Jogeset: volt Bt-tag fellebbezési joga

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Fellebbezhet-e az adózó, ha a korábbi Bt-je felszámolásáról szóló jegyzőkönyvet nem kapta meg?

Az adóhatóság bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett a Bt.-nél 2007. évre vonatkozóan. A cégnek megalakulásától a felperes volt a képviseleti jogosultsággal rendelkező beltagja 2011. augusztus 10-ig, amikor a Bt. végelszámolás alá került, a felszámolása 2011. november 10. napjával kezdődött meg. Az elsőfokú hatóság az ellenőrzés jegyzőkönyvét 2011. október 20-án a végelszámolónak, míg a hatósági eljárást lezáró elsőfokú határozatot 2000. december 19-én a felszámolónak kézbesítette. A határozat felebbezés hiányában 2012. február 2. napján jogerőre emelkedett.

A határozat a Bt. terhére adókülönbözetet, adóbírságot, késedelmi pótlékot és mulasztási bírságot állapított meg. Indokolási része tartalmazza, hogy: felperes-„a társaság képviselője ügyfélként tett nyilatkozatában elmondta, hogy a vizsgált időszakban a társaság pénzkészletét ő kezelte. Amikor ő beteg volt, akkor valamelyik családtagja vagy a társaság alkalmazottja vette át a dolgozóktól a napi árbevételt és adták át a részére. Ezt a tényt a tanúk nyilatkozatai is alátámasztották. Az ellenőrzés mindezek alapján megállapította, hogy a pénztárból hiányzó összeget a felperes vette fel adózatlanul.

(…) A pénztárból hiányzó, adózatlanul felvett készpénz összegre, mint a magánszemély bevételére az Szja tv. eltérő rendelkezést nem tartalmaz, így az a magánszemély egyéb jövedelmének minősíthető.

(…) A Bt. azon eljárásával, amely szerint a 2007. év végén hiányzó készpénz összegét a felperes adózatlanul felvette, jogszabálysértést követett el”.

A felperesnél az adóhatóság személyi jövedelemadó /szja/ adónemben bevallások utólagos vizsgálatának ellenőrzését kezdeményezte, amelynek során nyilatkozott arról, hogy nem ismert előtte a Bt. ellenőrzésének jegyzőkönyve és a meghozott határozat sem, amelyek részére való megküldéséért, és a határozat jogerősítő záradéka visszavonásáért kérelmet terjesztett elő.

Áfa törvény és számlázás szabályainak gyakorlati alkalmazása
Ízelítő a tematikából: Gyűjtő számla Számla korrekciók szabályai Az adóalap meghatározása, valamint az adóalap utólagos csökkenésének esetei és elszámolása A külföldi fizetőeszközben kifejezett ellenértékes ügyletről kibocsátott számla sajátossága Előadó: Sike Olga főosztályvezető-helyettes, NAV Bővebb információ és jelentkezés>>

Az elsőfokú hatóság határozatával a felperes kérelmét elutasította.

A fellebbezés folytán eljárt alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Döntését a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és végelszámolásról 2006. évi V. törvény 98.§ /2/ bekezdése, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 27/A.§ /12/ bekezdése, 34.§ /1/ és /2/ bekezdései, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény /a továbbiakban: Art./ 7.§ /2/ bekezdése, 14.§ /4/ bekezdése, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény /a továbbiakban: Ket./ 78.§ /1/ bekezdése alapján hozta meg. Indokolása szerint az elsőfokú adóhatóság jogszerűen utasította el az adózó iratok átadására irányuló kérelmét, ugyanis felperes sem a jegyzőkönyv, sem a határozat kézbesítése idején nem volt jogosult a Bt. törvényes képviseletére. Az adózó eseti meghatalmazást sem csatolt, amely alapján akár a végelszámoló, akár a felszámoló meghatalmazása alapján elláthatta volna a végelszámolás, illetve a felszámolás alatt álló cég képviseletét.

Figyelemmel arra, hogy adózó a határozat közlésekor már nem volt a Bt. törvényes képviselője, továbbá a döntés reá jogot vagy kötelezettséget nem állapított meg, azt vele közölni nem kellett. A fellebbezésben foglaltakkal ellentétben adózó, mint a Bt. korábbi beltagja akkor válhat ismételten ügyféllé, ha a felszámolás alatt álló társaságtól a jogerős határozatban foglalt fizetési kötelezettségek nem hajthatóak be, és azok megfizetésére az adóhatóság a korábbi beltagot, mint mögöttes felelőst kötelezi.

A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését és kérelme teljesítését kérte.

Álláspontja szerint az adóhatóság megsértette a Ket. 78.§ /1/ bekezdését, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény /a továbbiakban: Gt./ 108.§ /1/ bekezdését, mivel a határozatot közölni kellett volna vele is, ugyanis az vonatkozásában kötelezettséget állapított meg. A társaság beltagjaként így a jogerős határozat alapján úgy tud eljárni vele szemben a végrehajtó, hogy a cégre vonatkozó eljárásban védekezési lehetőségét, jogorvoslati jogát nem tudta gyakorolni.

Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az első- és másodfokú határozatot hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot felperes kérelme tárgyában új eljárásra kötelezte. Indokolása szerint azzal, hogy a közigazgatási szerv a társaság ügyében készült jegyzőkönyv, illetőleg határozat megismerésétől megfosztotta a felperest, megfosztotta alanyi jogától, attól, hogy a társaság ügyében az Art. 136.§ /1/ bekezdése alapján megillető fellebbezési jogát gyakorolja.

Az alperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte.
A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem alapos.

A gazdasági társaság alapítását bejegyzés és közzététel végett be kell jelenteni a cégbíróságnak. A gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzésével, a bejegyzés napján jön létre /Gt. 17.§ /1/ bekezdés/.

Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a betéti társaság (bt.). Valamennyi gazdasági társaság cégnévvel rendelkezik. A jogi személyiség nélküli gazdasági társaság is jogképes cégneve alatt, jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, így különösen tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető /Gt. 2.§ /2, /3/ bekezdések/.

Ptk. Mesterhármas

Az új Ptk. három aspektusból – szerkesztőbizottsági tag, ügyvéd és bíró szemével. A sorozat rendezvényei: 2014.10.08.  Jogi személy – Dr. Csehi Zoltán, Dr. Tomori Erika, Dr. Gál Judit 2014.11.19.  Dologi jog – Dr. Menyhárd Attila, Dr. Gárdos Péter 2014.12.16.  Az új Ptk. és az Mt. együttes alkalmazása – Dr. Berke Gyula, Dr. Pál Lajos, Tálné Dr. Molnár Erika 2015.01.13.  Öröklési jog –  Dr. Szeibert Orsolya, Hídvéginé Dr. Adorján Lívia 2015.02.17.  Kötelmi jog – Dr. Lábady Tamás, Dr. Fuglinszky Ádám, Dr. Kemenes István Helyszín: Budapesti Ügyvédi Kamara Bővebb információ és jelentkezés>>

A Gt. 65.§-a alapján a gazdasági társaság a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg. A társaság a jogképességét (jogi személyiségét vagy jogalanyiságát) a cégjegyzékből való törléssel veszti el, ami a perképesség megszűnését is jelenti. A Bt. megszűnésével – jogképessége hiányában – adóalanyisága is megszűnt, az adóhatóság megszűnt céggel kapcsolatosan eljárást nem tud folytatni. Az elsőfokú bíróság ítélete, mivel a megszűnt Bt.-re vonatkozóan tartalmaz kötelezettséget az elsőfokú hatóság számára, végrehajthatatlan.

A perrel érintett közigazgatási ügy a felperes kérelmére indult. A felperes – nem vitatva, hogy a Bt. vizsgálata során a cég volt az ellenőrzés alá vont adózó /Art. 6.§/, és (a másodfokú hatóság, majd a bíróság döntései folytán harmadjára indult elsőfokú eljárásban) a jegyzőkönyv illetve az elsőfokú határozat meghozatalakor már a végelszámoló illetve a felszámoló volt jogosult a Bt. képviselőjeként eljárni – kérelmét arra alapította, hogy a cég működésének vizsgálat alá vont időszakában (2007. év) a Bt. képviseleti jogosultsággal rendelkező beltagja volt, és az adóhatóságnak a Bt. adóügyében 2446613325 számon meghozott határozata reá rendelkezést tartalmaz.      

Az adóhatóságnak az ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvet az adózónak kell kézbesítenie /Art. 104.§/. A felperes a Bt. adóügyében – általa nem vitatottan – nem volt adózó, így részére a jegyzőkönyvet a revíziónak nem kellett átadnia.

Az adózó az ügy érdemében hozott elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezés joga megilleti azt is, akire a határozat rendelkezést tartalmaz /Art. 136.§ /1/ bekezdés/. E jogszabályhely azzal, hogy meghatározza az elsőfokú határozattal szembeni fellebbezésre jogosultak körét, egyben rendelkezik a döntésnek a számukra való kézbesítési kötelezettségről is. A Bt. adóügyében a cég – és nem a felperes – az adózó, így felperest a 2446613325 számon meghozott határozat ellen az Art. 136.§ /1/ bekezdés első mondata alapján nem fellebbezhet.

A felperes arra hivatkozott, hogy a Bt.-re vonatkozó határozat reá rendelkezést tartalmaz. Az Art. 5.§ /1/ bekezdése alapján – amennyiben az Art. másként nem rendelkezik – a Ket. előírásait kell alkalmazni. A Ket. 72.§ /1/ bekezdése szerint a határozatnak tartalmaznia kell /b) pont/: a jogosult vagy kötelezett ügyfél nevét és lakcímét vagy székhelyét, továbbá az ügyfél által a kérelemben megadott, személyazonosítására szolgáló adatot, /da) pont/: a rendelkező részben a hatóság döntését.
A Bt. adóügyében meghozott határozat kötelezett ügyfélként a felperest nem tünteti fel, és a rendelkező rész a felperesre rendelkezést nem tartalmaz. A határozat indokolásában található, a felperesre vonatkozó megállapítások nem a határozat rendelkező részébe foglalt rendelkezések. A Kúria megállapította, hogy a Bt. adóügyében meghozott határozat a felperesre rendelkezést nem tartalmaz, ezért e határozatot az Art. 136.§ /1/ bekezdés második mondata alapján sem lehet a felperesnek kézbesíteni. Az elsőfokú bíróság ellentétes álláspontja téves.

A felperes kérelmét elutasító határozat nem az Art. 6.§ /2/ bekezdésén, 35.§-án alapuló, a Bt. fizetési kötelezettségének behajthatatlansága miatt a felperest, mint az adó megfizetésére mögöttesen kötelezhető személyt a Bt. által meg nem fizetett adó megfizetésére kötelező döntés. Az Alkotmánybíróság a III/844-7/2012. számú határozatában az Art. 35.§ /2/ bekezdés f) pontjának alkotmányellenességét vizsgálta, és mivel az alperes döntését nem ezen jogszabályhelyre alapította, az alkotmánybírósági határozatnak tény- és jogazonosság hiányában a kérelem elbírálására hatása nem volt.

Mindezek folytán a Kúria a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 275.§-ának /4/ bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította.

---