Jön a fordított adózás a mezőgazdaságban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Társadalmi vitára bocsátotta a kormány a mezőgazdaságban bevezetendő fordított áfafizetésről szóló jogszabály tervezetét. A lépéstől a feketegazdaság visszaszorulását várja a kabinet, mert az új rendszerben a kereskedők nettó áron veszik majd meg a termelők áruját, így nem lesz mivel csalni. Az EU-nak lesz még szava az ügyben.


Elkezdődött az áfa-csalások visszaszorítására alkalmas fordított adózás mezőgazdasági bevezetését célzó előterjesztés társadalmi vitája – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.

A mezőgazdaságban előforduló áfa-csalások az évek során olyan nagyságrendet értek el, amely már zavarja az ágazat normális működését, rontja a gazdálkodók versenyképességét és rombolja az adómorált – indokolja a tervezetet a nemzetgazdasági tárca.

Hogy működik?

A fordított áfafizetés lényege, hogy az alapanyag-termelők nem fizetnek majd áfát termékeik után, azokat nettó áron értékesíthetik, de áfa-visszaigénylők maradnak az általuk vásárolt termékek – például a műtrágya – után.

Vagyis a fordított áfa-fizetés azt jelenti, hogy az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti meg: a számlát az áfa felszámítása nélkül állítják ki, az adót a vevő fizeti meg.

A kereskedők nettó áron veszik majd meg a termelők áruját, és ezután a beszerzés után nem kell áfát fizetniük. Így több pénzük marad a felvásárlás finanszírozására, ráadásul nem lehet a visszaigénylésnél csalni, mert nincs mivel (nem fizetnek áfát). Ez utóbbi momentum miatt remélhető a feketegazdaság visszaszorulása a fordított adózás bevezetése nyomán.

Hasonló rendszer Magyarországon az építőiparban már működik, míg a mezőgazdaságban Románia alkalmazza a módszert.

Mire vonatkozik?

A társadalmi vitára bocsátott törvényjavaslat szerint a javaslat a kukoricára, búzára, árpára, rozsra, zabra, napraforgóra (magra is), repcére (magra is, törve is), szójababra (törve is) és triticalera vonatkozik. A fordított adózásról szóló jogszabály legtöbb paragrafusa idén július elsején lépne hatályba.

A buktató

Orbán Viktor miniszterelnök tavaly szeptemberben jelentette be, hogy hazánk bevezeti a fordított adózást az agráriumban, és ennek érdekben konzultációt kezd Brüsszellel.

Szakértők ez után arra hívták fel a figyelmet, hogy a fordított adózás bevezetéséhez a mezőgazdasági termékek körében úgynevezett derogációs eljárást kell indítania hazánknak, amelynek keretében az EU engedélyezheti a speciális adófizetési mód alkalmazási körének bővítését.

Romániának az engedélyeztetési eljárás közel egy évig tartott. Arról nincs hír, hogy áll a hazánk által kezdeményezett uniós eljárás.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.