Jövedelem-(nyereség-)minimum alkalmazása a társasági adóban

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ha egy vállalkozás veszteséges vagy nem éri el a minimális társasági adófizetési küszöböt, akkor döntése alapján vagy a jövedelem-(nyereség)minimum alapján számítja ki és fizeti be a társasági adót, vagy kitölt az adóbevallás részeként egy részletes nyilatkozatot.

Az adózónak a társasági adó számításakor meg kell vizsgálnia, hogy az adózás előtti eredménye vagy az – általános szabályok szerint megállapított – adóalapja közül a nagyobb érték eléri-e a jövedelem-(nyereség-)minimum összegét.

Ha igen, akkor az általános szabályok szerint meghatározott adóalapja után állapítja meg adófizetési kötelezettségét (vagy negatív adóalapesetén elhatárolja a veszteségét).

Ha azonban – az előzőek szerinti – nagyobb érték nem éri el a jövedelem-(nyereség-)minimum összegét, akkor az adózó két lehetőség közül választhat:

1. lehetőség: adóbevallásában az Art. 91/A. §-ának (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot tesz, és az adókötelezettsége meghatározásához az általános szabályok szerinti adóalapját veszi alapul, vagy

2. lehetőség: a jövedelem-(nyereség-)minimumot tekinti adóalapnak (ha az általános szabályok szerinti adóalapja negatív, annak összegét ebben az esetben is elhatárolhatja).

Nem kell a jövedelem-(nyereség-)minimumra előírtakat alkalmazni a kivételként megfogalmazott esetekben (például az előtársasági és az azt követő adóévben).

A jövedelem-(nyereség-)minimum összege a korrigált összes bevétel 2 százaléka.

Milyen adatokat szükséges bemutatni, ha az adózó az 1. lehetőséget választja?

Tehát ha az adózás előtti eredmény vagy az – általános szabályok szerint megállapított – adóalap közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem-(nyereség-)minimum összegét, és az adózó az adókötelezettsége meghatározásához az általános szabályok szerinti adóalapját veszi alapul, akkor

• a 1729-es bevallás NY-01 lapján a 30. sorban a 4-es lehetőséget jelöli meg (Nyilatkozat a Jövedelem-(nyereség-)minimum alkalmazásáról, illetve

• a 1729-es bevallás 10. lapját is kitölti (a régi Art. 91/A. § szerinti bevallást kiegészítő nyilatkozat).

[htmlbox art_tukor]

 

A bevallás 10. lapján lévő nyilatkozatban a következő adatokat szükséges kitölteni az adóévre, az adóévet megelőző 1. adóévre és az adóévet megelőző 2. adóévre vonatkozóan.

1. Az adózó székhelye (telephelye) elkülönül a tulajdonos(ok), tag(ok) lakóhelyétől: igen/nem

2. A visszavásárolt részvény, üzletrész vételára a névértéket meghaladta: igen/nem

3. A termékelőállítási tevékenység bevétele

4. A kereskedelmi tevékenység bevétele

5. A szolgáltató tevékenység bevétele összesen

6. Az 5. sor összegéből bérleti díj bevétele

7. Az 5. sor összegéből közvetített szolgáltatás bevétele

8. Az 5. sor összegéből szakértői díj bevétele

9. Az 5. sor összegéből egyéb bevétel

10. Az igénybe vett szolgáltatások értéke összesen

11. A 10. sor összegéből a bérleti díjak összesen

12. A 11. sor összegéből az iroda bérleti díja

13. A 11. sor összegéből a lakás bérleti díja

14. A 10. sor összegéből a reklámszolgáltatás(ok) és piackutatás címén elszámolt költség

15. A 10. sor összegéből a tanácsadás, szakértői díj, ügynöki jutalék címén elszámolt költség

16. A 10. sor összegéből a telefonszolgáltatás költsége

17. Személyi jellegű egyéb kifizetések összesen

18. A 17. sor összegéből a saját gépkocsihasználat címén elszámolt költség

19. A 17. sor összegéből a megbízási díj címén elszámolt költség

20. A 17. sor összegéből a külföldi napidíj, szállás, utazás címén elszámolt költség

21. A 17. sor összegéből az oktatás, képzési költség címén elszámolt összeg

22. A 17. sor összegéből a reprezentáció címén elszámolt költség

23. A 17. sor összegéből az adómentes természetbeni juttatás értéke

24. A 23. sor összegéből az üzletpolitikai célú ajándékok, kedvezmények értéke

25. Egyéb ráfordításként elszámolt jövedéki adó összege

26. Cégautók üzemeltetési költsége (üzemanyag, javítás, biztosítás, stb.) és a cégautók száma az adóévben

27. Kapcsolt vállalkozással kötött szerződés alapján elszámolt

28. – összes bevétel

29. – összes költség

30. Elhatárolt veszteségből jogelődnél keletkezett veszteség összege

31. Visszavásárolt részvény, üzletrész vételára

32. Az adott kölcsönök napi átlagos állománya

33. A kapott kölcsönök napi átlagos állománya

34. A pénzkezelési szabályzatban rögzített napi készpénz-záróállomány maximális mértéke az adóévben

35. A vállalkozás tulajdonában lévő lakáscélú ingatlan(ok), nyaraló(k) száma az adóévben, és értéke az adóévben, illetve az adóévet megelőző két adóévben

Látható tehát, hogy rendkívül széles azon adatok köre, melyeket az adózónak a nyilatkozat választása esetén be kell mutatnia a társasági adóbevallásában.

 

A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő, Tax Revolutions Kft.

---