Júliusban többlettel zárt az államháztartás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az államháztartás – önkormányzatok nélküli – központi alrendszerének többlete júliusban 80,2 milliárd forint volt, az első hét hónapban a pénzügyi mérleg deficitje 437,5 milliárd forintot tett ki, ami az éves előirányzat 76 százalékának felel meg – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdán a végleges adatokat a honlapján. A végleges adatok megegyeznek az előzetes számokkal.


Tavaly júliusban az államháztartás központi alrendszere – a Mol-részvénycsomag megvásárlása miatt – 459,9 milliárd forint hiánnyal zárt. A múlt év első hét hónapjában az államháztartás összesítve 1.494,5 milliárd forint deficitet mutatott, amely az éves módosított előirányzat 126,2 százalékának felelt meg.A 2012. júliusi 80,2 milliárd forint összegű államháztartási mérlegtöbblet összetevői: a központi költségvetés 49,7 milliárd, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 22,3 milliárd, az elkülönített állami pénzalapok közel 8,2 milliárd forint szufficittel zártak.

Az NGM közlése szerint az egyszeri tételektől megtisztított, vagyis azonos bázisú 2011. évi és 2012. évi központi alrendszerű időarányos hiányok esetében az idei 56,7 százalékos mérték jóval kedvezőbb a tavalyi 81,8 százaléknál. A módosított törvényi előirányzat 2012-re 576,2 milliárd forintban határozta meg az államháztartási hiányt.

Az ez évi központi költségvetés július havi bevételei az előző év azonos hónapjához képest mintegy 64 milliárd forinttal magasabb összeget mutattak. Az adóbevételek esetében a jövedéki adó, a személyi jövedelemadó és az illetékbevételek haladták meg a tavalyi összeget. A legjelentősebb tételből, az általános forgalmi adóból júliusban 209,1 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbinál 44,5 milliárd forinttal, 17,5 százalékkal alacsonyabb. Az NGM magyarázata szerint a bevétel csökkenése az adózók nagymértékű adóvisszaigénylésével magyarázható.

A személyi jövedelemadó államháztartási szintű bevétele júliusban 143,5 milliárd forint volt, az összeg 16,3 milliárd forinttal, közel 13 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A szaktárca értékelése szerint a magasabb teljesülés hátterében az adórendszer átalakításának hatása és az elvárt béremeléssel összefüggő bérkiáramlás áll.A jövedéki adóból realizált bevétel július hónapban 85,7 milliárd forintot tett ki, amely az egy évvel korábbi bevételhez képest 13,6 milliárd forinttal, 19,0 százalékkal magasabb volt. Az üzemanyagok esetében 43,5 milliárd forint jövedéki adóbevétel keletkezett, ami 0,7 milliárd forinttal (1,7 százalékkal haladta meg a bázis havi bevételt. A dohánygyártmányok jövedéki adója (34,1 milliárd forint) 13 milliárd forinttal volt magasabb a 2011. július havi bevételnél (21,1 milliárd forint).

A központi költségvetés július havi kiadásai közel 446 milliárd forinttal maradtak el az elmúlt év azonos hónapjában számítottól. A kiadások esetében a tavalyi évnél alacsonyabb összegben teljesültek a fogyasztói árkiegészítések, a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai, a kamatkiadások és a kezességérvényesítések is. A központi költségvetési szervek bevételeinek és kiadásainak alakulásában jelentős szerepet játszanak a megyei önkormányzatoktól az államhoz átkerült intézmények bevételei és kiadásai.

Az elmúlt évek júliusi államháztartási mérlege jellemzően többletet mutat: a szufficit 2010-ben 36,1 milliárd, 2008-ban 140,6 milliárd, 2007-ben 90,6 milliárd, 2006-ban (választási év) 33,0 milliárd forint volt. A sorból némileg kilóg 2009 (válságév), amikor is a júliusi büdzsé gyakorlatilag nullszaldóval zárt (-1,6 milliárd forint) és a múlt évi, amikor 459,9 milliárd forint hiány alakult ki az államháztartás pénzügyi mérlegében. A 2006-2010 közötti évek júliusi átlaga 60 milliárd forint többletre jön ki.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 9.

Suppan Gergely: stabil növekedés indulhat a kiskereskedelmi szektorban

Az utóbbi hónap adata biztató abból a szempontból, hogy elindulhat egy stabil növekedés a kiskereskedelmi szektorban – mondta Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vezető közgazdásza kedden az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiskereskedelmi adatait értékelve.

2024. október 9.

A részesedés kivezetéséhez kapcsolódó adóalap-csökkentés a társasági adóban

Ha a részesedést értékesítik és a tulajdonos társaságnál árfolyamnyereség keletkezik, az társaságiadó-alapot képez és meg kell fizetni utána az adót, kivéve, ha bejelentett részesedés értékesítésére kerül sor, amelyet a tulajdonos a kivezetést megelőzően legalább egy évig folyamatosan az eszközei között nyilvántartott. Ebben az esetben a keletkezett árfolyamnyereséggel csökkenthető az adózás előtti eredmény.