Júliustól cégeljárás csak elektronikusan


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Teljes körűvé és kötelezővé válik az elektronikus ügyintézés a cégeljárásban 2008. július 1-től. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az egyszerűsített cégeljárás bírósági ügyintézési határideje két munkanapról egy munkaórára csökken, és a jogi képviselő kizárólag elektronikus úton fordulhat a bírósághoz az eljárásban.

Az igazságügyi tárca tájékoztatása szerint a kérelem formanyomtatványát kizárólag XML formátumban lehet benyújtani. A cégszolgálat automatája július 1-jétől nem engedi át azokat a kérelmeket, amelyekben a formanyomtatvány nem felel meg a cégszolgálat honlapján közzétett XML sémadefiníciónak. Ebben az esetben a cégszolgálat nem küldi tovább a cégbíróság felé a kérelmet. Ezért azz utóbbi egy hónapban már elérhetővé váltak azok a nyomtatványkitöltő szoftverek, amelyek megfelelnek a cégszolgálat által közzétett követelményeknek, a szoftverek által előállított nyomtatványt nem kell kinyomtatni és aláírni, hanem közvetlenül a kérelem e-aktájába kell illeszteni.

Mivel új cég alapításakor a cégbíróságok megkövetelik, hogy az ÁFA nyilatkozaton szerepeljen a cég képviselőjének aláírása, ezért ezt a két oldalt továbbra is ki kell nyomtatni, aláíratni, majd visszaszkennelni a dokumnetumba.

2008. július 1-jétől a cégbíróság nem közvetlenül a végzést küldi meg a jogi képviselőnek, hanem egy értesítő e-mailt küld, amelyben tájékoztatja, hogy új végzése érkezett. A jogi képviselő a végzéshez csak akkor jut hozzá, ha előbb aláírja minősített elektronikus aláírással, hogy a végzés kézbesítve lett neki. Az értesítő e-mail részletes útmutatót fog tartalmazni az átvétel lépéseiről. Amennyiben a jogi képviselő 3 munkanapon belül nem veszi át az elektronikus végzést, akkor a cégbíróság írásban is megküldi azt.

A 2008. évi XXX. törvény módosította az ügyvédi törvényt és a cégtörvényt, és egyértelművé tette, hogy július 1-jétől elegendő a teljes elektronikus-aktára elhelyezni az időbélyeges elektronikus aláírást, nem kell minden dokumentumot külön-külön elektronikusan aláírnia a jogi képviselőnek.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]