Júliustól változnak a vizitdíj-szabályok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem kell fizetni vizitdíjat a katonáknak, rendőröknek és tűzoltóknak, ha munkájuk közben sérültek meg, illetve annak, aki már harmincszor adott vért. Választott szülészért pedig továbbra sem kell fizetniük a kismamáknak.

Július elsejétől változnak a vizitdíj-szabályok: bővül a fizetés alóli mentességi kör, ugyanakkor bizonyos esetekben emelkedik a díj összege – közölte az egészségügyi miniszter a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón.

Nem kell 300 forintot fizetni

A díjfizetés alól mentességet élveznek a honvédség, a rendőrség, a katasztrófavédelem és az Országos Mentőszolgálat kötelékében dolgozók, amennyiben szolgálat teljesítés során szerzett sérüléseik következtében szorulnak orvosi ellátásra. Nem kell vizitdíjat fizetniük azoknak, akik legalább 30 alkalommal adtak már vért, a tüdőszűrésen résztvevőknek és azon 18 év felettieknek, akik ifjúsági egészségügyi szolgáltatást vesznek igénybe.

A jövőben ugyanaz lesz a mentességi kör a kórházi napidíj esetében, mint a vizitdíjnál. Horváth Ágnes bejelentette: változás lesz továbbá az is, hogy júliustól nem kell részleges térítési díjat fizetni a szüléseknél. Hozzátette: a krónikus betegségben szenvedőknek a jövőben a kórházi napidíjat sem kell megfizetniük, ha a betegségükhöz szorosan kapcsolódó ellátást vesznek igénybe. Ugyanakkor bizonyos esetekben emelkedik a díj összege – számolt be a döntésről a tárcavezető.

Emelkedhet az összeg

A korábbi hatszáz forint helyett júliustól ezer forintot kell fizetnie annak, aki beutaló nélkül megy szakrendelésre, és ez a változás mindenkire – életkorra és betegségre való tekintet nélkül – kötelező. A változtatás oka – indokolta Horváth Ágnes az intézkedéseket –, hogy sokan ˝kikerülték˝ a háziorvost, és egyből a szakrendelést keresték fel.

Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta: nem is érdemes kommentálni a kormány vizitdíjról szóló döntését, hiszen a tavalyi választási kampányban kormánypárti politikusok aljas hazugságnak nevezték, hogy fizetőssé akarják tenni az egészségügyet.

Forrás: FigyelőNet


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]