Kamatjövedelem a személyi jövedelemadó rendszerében

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adó szaklap írása az egyik leggyakoribb tőkejövedelem, a kamatjövedelem legfontosabb szabályait mutatja be.

A kamatjövedelem adókötelezettsége

A kamatjövedelem utáni adó mértéke, a jövedelem megszerzésének időpontja, az adó megállapítása

A kamatjövedelem utáni adó mértéke (levonással meghatározva) 15 százalék [Szja tv. 8. § (1) bekezdés].

A kamatjövedelem megszerzésének időpontja:

– jóváírt, tőkésített kamat esetében a kamat jóváírásának, tőkésítésének;

– nyereménybetét esetében a nyeremény nyeremény-betétszámlán történő jóváírásának; vagy

– ha az előzőek egyike sem valósul meg, akkor az átutalás, postára adás, birtokba adás napja [Szja tv. 65. § (4) bekezdés].

A kamatjövedelem az első forinttól adóköteles, és az adót főszabály szerint a kifizető (hitelintézet, befektetési szolgáltató) állapítja meg (levonással) [Szja tv. 65. § (2) bekezdés a) pont]. A belföldről származó kamatjövedelmet – ha abból az adó levonása megtörtént – a magánszemélynek nem kell bevallania [Szja tv. 11. § (3) bekezdés e) pont], a belföldi magánszemélynek juttatott kamatjövedelemről és annak adójáról a kifizetőt sem terheli személyenként részletezett bevallási vagy adatszolgáltatási kötelezettség, hanem azt havonta egy összegben vallja be.

A külföldi pénznemben keletkezett kamatjövedelemből az adót is külföldi pénznemben kell – a jövedelem megszerzése napján – levonni, de az adót – a jövedelem megszerzése napján érvényes hivatalos MNB deviza-árfolyamon átszámítva – forintban kell megfizetni [Szja tv. 6. § (2) bekezdés].

Az időszakonként kamatot, hozamot fizető, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, kollektív befektetési értékpapír megszerzését követően az értékpapírra elsőként kifizetett kamatból, hozamból levonható az értékpapír megszerzésére fordított összeg részeként az értékpapír vételárában megfizetett felhalmozódott kamat, hozam. Annak érdekében, hogy az értékpapír átruházásakor, beváltásakor, visszaváltásakor a vételárban megfizetett felhalmozódott kamat, hozam másodszori elszámolása (levonása) ne történhessen meg, a törvény kimondja, hogy az így levont összeg az értékpapír megszerzésére fordított értékeként nem vehető figyelembe [Szja tv. 65. § (6) bekezdés első fordulata].

Az szja-törvény ezen előírásának végrehajtása a végrehajtáshoz szükséges adatokat tartalmazó részletes nyilvántartást feltételez. Ezért a törvény a kifizetők (hitelintézetek, befektetési szolgáltatók) számára előírja, hogy az értékpapír-átruházás, -beváltás, -visszaváltás, valamint a kamat- és/vagy hozamfizetés, -jóváírás, -tőkésítés rendszerét úgy kell kialakítani és működtetni, hogy abból minden – a végrehajtáshoz szükséges – adat rendelkezésre álljon [Szja tv. 65. § (7) bekezdés]. Ha az előzőek szerint kialakított és működtetett rendszerbe nem tartozó kifizetőnél rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg, és a magánszemély sem igazolja, hogy az értékpapír megszerzését követően kamat és/vagy hozam címén bevételt nem szerzett, vagy az elsőként megszerzett kamat és/vagy hozam címén megszerzett bevételéből milyen összegű levonás történt, a kifizető a kamatjövedelem megállapításához az értékpapír megszerzésére fordított értékeként annak névértékét veszi figyelembe [Szja tv. 65. § (8) bekezdés].

Ha a kamatjövedelmet a magánszemély nem pénzben szerzi meg, hanem a kamat olyan vagyoni érték (például a nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény, az értékpapír), amelyből az adó levonása nem lehetséges, úgy az adó alapja a juttatott vagyoni érték szokásos piaci értékének az 1,18-szorosa [Szja tv. 65. § (1) bekezdés c) pont]. Ebben az esetben az Szja tv. 65. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján nem kell figyelembe venni jövedelemként azt a nyereménylapot meg nem haladó összeget, amelyet a kifizető a nyereménybetét-számlán jóváírt nyeremény megváltásaként a magánszemélynek jóváír, kifizet. (Például, ha a magánszemély gépkocsinyeremény-betétkönyv sorsoláson nyer egy személygépkocsit, amelyért a megadott határidőben nem jelentkezik, úgy ezt követően csak a gépkocsisorsolás időpontjára számított ellenértéket igényelheti, amely a fenti szabály alapján gyakorlatilag adómentesnek minősül.)

Ha a kamatjövedelem nem kifizetőtől származik (ebbe a körbe tartozik a külföldről származó kamatjövedelem), a kamatjövedelem utáni adó megállapítására és megfizetésére a kamatjövedelmet szerző magánszemély kötelezett. A magánszemélynek az adót az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában kell megállapítania és a megállapított adót a bevallás benyújtására előírt határidőig kell a magánszemélynek megfizetnie [Szja tv. 65. § (2) bekezdés b) pont].

A külföldön megfizetett adó beszámítása

A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményeink egy része a kamat esetében úgy rendelkezik, hogy az a magánszemély illetősége szerinti államban adóztatható (ezen egyezményeink ugyanakkor azt nem mondják ki, hogy az illetőség szerinti állam kizárólagos adóztatási joggal rendelkezik).

Az előzőektől eltérően vannak olyan egyezményeink (ilyen például a magyar–lengyel adóegyezmény), amelyekben a kamat forrásának állama is él az adóztatás jogával, de a felszámított adó mértéke a kamat bruttó összegének bizonyos százalékát (adóegyezménytől függően 5, 10, 12, 15 százalék) nem haladhatja meg (vagyis a forrás államának adóztatási joga korlátozott).

A belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett, külföldön is adóztatható kamatjövedelem esetében az adót csökkenti a kamatjövedelem után külföldön megfizetett adó. Nemzetközi szerződés hiányában a külföldön megfizetett adó beszámítása következtében a kamatjövedelem után fizetendő adó nem lehet kevesebb a jövedelem 5 százalékánál. További előírás, hogy nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely nemzetközi szerződés rendelkezése, viszonosság vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár [Szja tv. 8. § (2) bekezdés].

A külföldi illetőségű magánszemély által megszerzett kamatjövedelem

A külföldi adóügyi illetőségű magánszemély részére kifizetett kamatjövedelem kapcsán szükséges figyelembe venni az Szja tv. 7. számú mellékletében foglalt szabályokat. Eszerint a külföldi adóügyi illetőségű magánszemély kamatjövedelme után a kifizető a kifizetett összegből az adót megállapítja, levonja és a kifizetést követő hó 12-éig fizeti meg. A kifizető állapítja meg, vallja be és fizeti meg a külföldi illetőségű magánszemélyt terhelő adót akkor is, ha a kifizetés, juttatás nem pénzben történt. Ilyenkor a kifizető a megfizetett adót könyveiben a külföldi személlyel szembeni követelésként mutatja ki.

A nemzetközi egyezmény szerinti adót vonja le a kifizető, ha a kifizetés időpontjáig a külföldi illetőségű magánszemély, a képviseletében eljáró személy az adóügyi illetőség igazolására a külföldi adóhatóság által kiállított illetőségigazolást csatol, vagy – igazolás hiányában – illetőségéről írásban nyilatkozatot tesz az adóévi első kifizetést megelőzően. Ezen dokumentumok hiányában a kifizető a belföldi magánszemélyekre vonatkozó szabályok alkalmazásával jár el.

Ha a külföldi adóügyi illetőségű magánszemély az illetőségigazolást az adóbevallás benyújtásáig nem mutatja be, a kifizetéskor le nem vont (a juttatást követően meg nem fizetett) adót a kifizetőnek az adóév utolsó hónapját érintő kötelezettségként kell bevallania és megfizetnie. A bevallás benyújtását követően bemutatott illetőségigazolás alapján a kifizető az elévülési időn belül önellenőrzéssel helyesbíthet. A kifizetőnek a nyilatkozatot és az illetőségigazolást meg kell őriznie.

Ha a külföldi illetőségű magánszemélytől levont adó mértéke magasabb, mint a nemzetközi egyezmény alapján alkalmazandó adómérték, akkor a külföldi illetőségű magánszemély az illetőségigazolás és a kifizető igazolása benyújtásával az állami adó- és vámhatóságnál adó-visszatérítési igényt terjeszthet elő. Az adókülönbözetet az állami adó- és vámhatóság a külföldi illetőségű magánszemély által megjelölt fizetési számlára utalja át.

A tartós befektetési szerződés (TBSZ) alapján keletkező kamatjövedelem

A TBSZ alapján keletkező kamatjövedelemre nem az Szja tv. 65. §-a, hanem az Szja tv. 67/B. §-a rendelkezéseit kell alkalmazni (nem kell kamatjövedelemként figyelembe venni az Szja tv. 65. § (1) bekezdése szerinti jövedelmet, ha tartós befektetésből származó jövedelmet kell megállapítani) [Szja tv. 65. § (3) bekezdés b) pont bb) alpont].

Adómentes kamatok

Adómentes a gyámhatóság döntése, kötelezése alapján befektetési szolgáltatónál elhelyezett értékpapír kamatjövedelemnek minősülő hozama (Szja tv. 1. számú melléklet 7.18. alpont).

Adómentes a nyugdíj-előtakarékossági számlán befektetési eszköz hozamaként jóváírt kamat [Szja tv. 1. számú melléklet 7.16. alpont b) pont].

Adómentes továbbá az 1988. január 1-jét megelőzően kibocsátott kötvény, vagyonjegy kamata (Szja tv. 1. számú melléklet 7.5. alpont).

Az állampapír adómentessége

Az Szja tv. 65. § (3) bekezdés a) pont új ab) alpontja alapján a magyar állam által kibocsátott, a lakosság mint befektetői célpiac részére forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból származó kamatjövedelmet jövedelemként nem kell figyelembe venni.

Átmeneti szabály értelmében a kedvező szabályt a 2019. június 1-jétől kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-sorozatok esetében kell alkalmazni (Szja tv. 97. §).

A szabállyal kapcsolatban kérdésként merülhet fel, hogy mit kell érteni a lakosság mint befektetői célpiac fordulaton. A lakosság az szja-törvényben és egyéb jogszabályokban sem egy egzaktul meghatározott fogalom. Lakosság alatt ugyanakkor a természetes személyeket kell érteni, függetlenül attól, hogy milyen tevékenységet végeznek, illetve, hogy ezen tevékenységükre milyen adózási módot választanak. Tekintettel arra, hogy az állampapír vásárlása egy tőkebefektetés, így az abból származó jövedelem adózási szempontból elkülönül a tevékenység alapú jövedelemtől. Ez utóbbit a magánszemély valamely tevékenység (például munkaviszonyban végzett tevékenység, egyéni vállalkozóként végzett vállalkozói tevékenység, mezőgazdasági őstermelői tevékenység) elvégzésének az ellenértékeként kapja. Az állampapír hozama azonban nem tevékenység ellenértéke, így nem is adóztatható tevékenység ellenértékeként kapott jövedelemként. Amennyiben például egy egyéni vállalkozó mint magánszemély állampapírt vásárol, akkor az állampapír hozama nem lesz része az egyéni vállalkozási tevékenységéből származó jövedelmének, hiszen annak adózására a tőkejövedelemre vonatkozó szabályok vonatkoznak, vagyis a hozam az új szabály alapján adómentes lesz.

A lakosság mint befektetői célpiac fordulat továbbá egyértelműen meghatározza azt a jogalkotói célt, miszerint a lakosság által megszerezhető lakossági állampapírok kamata (hozama) adómentes. Lakossági állampapírnak jelenleg például a Prémium Magyar Állampapír, a Magyar Állampapír Plusz vagy az Egyéves Magyar Állampapír minősül.

Az egyéb, állam által kibocsátott értékpapírok (például Diszkont Kincstárjegy, Magyar Államkötvény) esetében az értékpapír ismertetőjében nem jelenik meg a lakosság mint meghatározott célpiac, így ezen értékpapírokra az szja-törvény vonatkozó mentessége nem alkalmazható.

Kérdésként merülhet fel, hogy az állampapír kamatadó-mentességét miként kell értelmezni az szja-törvény különböző megtakarítási konstrukciói esetében.

Az Szja tv. 67/B. § (1) bekezdése értelmében a TBSZ egy arra vonatkozó külön megállapodás, hogy a felek a TBSZ-ből származó jövedelem (lekötési hozam) tekintetében az adókötelezettséget nem az általános szabályok, hanem a TBSZ-re vonatkozó rendelkezések szerint állapítják meg. Ez alapján a TBSZ-en lévő lakossági állampapírból származó bevételre nem az állampapírra vonatkozó adómentességi rendelkezést, hanem a TBSZ szabályait kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a TBSZ 3 éven belüli feltörése esetén 15 százalék, míg a 3. és 5. év közötti feltörés esetén 10 százalék személyi jövedelemadót kellene fizetni a 2019. június 1-jét követően a TBSZ-en elhelyezett, az amúgy adómentes lakossági állampapír hozama után.

A nyugdíj-előtakarékossági számla (a továbbiakban: NYESZ) esetében is az ezen számlára vonatkozó speciális adózási szabályokat kell alkalmazni. A nyugdíjszolgáltatásként kifizetett összeg adómentes, azonban a nem nyugdíjszolgáltatásként felvett összegnek a magánszemély által a számlára teljesített befizetést meghaladó része egyéb jövedelemként adóköteles. Így a 2019. június 1-jét követően a NYESZ-számlán elhelyezett lakossági állampapír hozama adómentes, ha azt a nyugdíjszolgáltatás részeként fizetik ki, viszont, ha a számlatulajdonos nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetést kérelmez, akkor a felvett hozam egyéb jövedelemnek minősül [Szja tv. 28. § (17) bekezdés].

A fentiek alapján az adómentessé váló lakossági állampapírok TBSZ-re vagy NYESZ-re helyezése nem célszerű.

Egyéb jövedelemként adóköteles kamat

Nem minősülhet az Szja tv. 65. §-a szerinti kamatjövedelemnek (hanem egyéb jövedelem) az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet által vagy az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet megbízása alapján fizetett kamat [Szja tv. 28. § (12) bekezdés].

Szintén egyéb jövedelem az olyan államban belföldi illetőséggel bíró személy által fizetett kamat, amely állammal a Magyar Köztársaságnak nincs hatályos egyezménye a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén [Szja tv. 28. § (12) bekezdés].

A 2006. szeptember 1-je előtt megkötött, kamatjövedelmet eredményező ügyletek átmeneti szabályai

Átmeneti szabályok vonatkoznak a 2006. szeptember 1-je előtt megkötött – kamatjövedelmet eredményező – megtakarításokra, befektetésekre, ügyletekre.

A 2006. szeptember 1-je előtt megkötött betét-, folyószámla-, bankkártya- és takarékbetét-szerződések esetében – határozott időtartamú kamatperiódus esetén – a 2006. szeptember 1-je előtt indult teljes kamatperiódusra 2010. december 31-ét követően jóváírt (kifizetett) kamat után továbbra is nulla százalék az adó mértéke. E szabály alapján a 2006. szeptember 1-je előtt (például 2006 augusztusában) 5 évre lekötött betét után 2011-ben kifizetett kamat adómentes [Szja tv. 84/G. § (2) bekezdés a) pont aa) alpont].

Határozott időtartamú kamatperiódus esetén a 2006. augusztus 31-ét követően indult (induló) teljes kamatperiódus(ok)ra 2010. december 31-ét követően jóváírt (kifizetett) kamat után az adó mértéke 15 százalék [Szja tv. 84/G. § (2) bekezdés a) pont ab) alpont].

Az ún. nyitott kamatperiódusú, 2006. szeptember 1-je előtt megkötött betét-, folyószámla-, bankkártya- és takarékbetét-szerződések esetében a 2011. január 1-je előtt megszolgált, ezen időpontot követően jóváírt (kifizetett) kamat után az adó mértéke továbbra is nulla százalék [Szja tv. 84/G. § (2) bekezdés b) pont ba) alpont].

Nyitott kamatperiódusú betét-, folyószámla-, bankkártya- és takarékbetét-szerződések esetében a 2010. december 31-ét követően megszolgált, jóváírt (kifizetett) kamat után az adó mértéke 15 százalék [Szja tv. 84/G. § (2) bekezdés b) pont bb) alpont]. Nyitott kamatperiódusúak az olyan konstrukciók, amelyek esetében a betét összege 2006. augusztus 31-ét követően is növekedhetett, és mindaddig nem történt (történik) kamatjóváírás, kifizetés, amíg a magánszemély a számláról nem von ki pénzösszeget.

Ha a magánszemély a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, kollektív befektetési értékpapírt 2006. szeptember 1-jét megelőzően szerezte, az említett értékpapírok 2010. december 31-ét követő beváltása, visszaváltása, átruházása során keletkező, kamatjövedelemnek minősülő jövedelmet nulla százalékos adó terheli [Szja tv. 84/G. § (3) bekezdés a) pont].

Amennyiben a magánszemély a biztosítási szerződést 2006. szeptember 1-jét megelőzően kötötte, és e szerződésre 2010. december 31-ét követően nem teljesít a szerződés szerint elvárt díjon felüli díjbefizetést, úgy az szja-törvény szerint kamatjövedelemnek minősülő pénzkivonást változatlanul nem terheli kamatadó. Ha a magánszemély a 2006. szeptember 1-je előtt megkötött biztosítási szerződésre 2010. december 31-ét követően eseti (a szerződés szerint elvárt díjon felüli) díjakat fizet, úgy a díjtartalék azon részének és azzal arányos hozamának kivonása, amely a szerződés szerint elvárt díjon felüli díj (így különösen az eseti, a rendkívüli, a soron kívül díj) 2010. december 31-ét követő befizetése révén keletkezett, adóköteles. Az utóbbi díjbefizetések tekintetében a szerződéskötés napjának a 2010. december 31-ét követő első befizetés napját kell tekinteni [Szja tv. 84/G. § (3) bekezdés b) pont].

Az előbbiekben nem említett esetekben, ha a kamatjövedelem keletkezésének alapjául szolgáló ügyletet, szerződést 2006. augusztus 31-éig megkötötték, az ügylet, szerződés alapján a 2006. augusztus 31-ét követően elsőként megszerzett bevételre az Szja tv. 65. §-ának 2006. augusztus 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni [Szja tv. 84/G. § (4) bekezdés].

Értékpapír után fizetett kamat esetében az Szja tv. 84/G. § (4) bekezdésében szereplő átmeneti rendelkezés alkalmazása merülhet fel. Továbbá, ha a kamatjövedelem juttatását megalapozó időszak 2016. január 1-je előtt kezdődött, de a jövedelem megszerzésének időpontja a 2016. január 1-jével kezdődő időszakra esik, akkor a 15 százalékos adómérték a 2016. január 1-jétől megszolgált kamatjövedelemre alkalmazható, az ezen időpontot megelőzően megszolgált kamatot 16 százalék személyi jövedelemadó terheli. A 2016. január 1-jétől megszolgált kamatjövedelmet – ha a kamat juttatójának nyilvántartásából más nem állapítható meg – a kamatjövedelem juttatását megalapozó időszak 2016. január 1-jét követő részének és az időszak teljes időtartamának napokban számolt aránya alapján kell megállapítani [Szja tv. 84/G. § (5a) bekezdés].

Hivatkozott jogszabályhelyek:

– Szja tv. 65. §

– Szja tv. 84/A. §

Dr. Kiss Zoltán cikkében, amely az Adó szaklap 2022/12-13. számában jelent meg, a fentieken kívül definiálja a kamat és a kamatjövedelem fogalmát, valamint ismerteti a kamatjövedelem fajtáit.

---