Kapcsolt vállalkozások 2013. évi iparűzési adója
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 2013. évi változása alapvetően a helyi iparűzési adó alapjánál a nettó árbevételt csökkentő egyes tételeket korlátozza. Ez egy nagyon lényeges módosítás volt, amely a kapcsolt vállalkozásokat is érinti.
A 39.§ (6) bekezdésének kissé bonyolult megfogalmazása szerint, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok az iparűzési adó alapját
- az adóalany kapcsolt vállalkozások összes nettó árbevétele
- és az összes nettó árbevétel-csökkentő ráfordítása pozitív előjelű különbözeteként
állapítják meg. Az egyes adóalanyok adóalapja ezen különbözetnek és az adóalany nettó árbevételének a kapcsolt vállalkozások összes nettó árbevételében képviselt arányának szorzata.
Ezt a módszert csak azoknak az adóalanynak kell alkalmaznia, amely esetében az eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatás értékének együttes összege az adóalany nettó árbevételének 50 százalékát meghaladja, kizárólag az ezen feltételeknek megfelelő kapcsolt vállalkozásai vonatkozásában.
Amennyiben a kapcsolt vállalkozások nettó árbevétele az 500.000.000 forintot meghaladja, akkor az elábé és a közvetített szolgáltatások korrekcióját is végre kell hajtani.
Példa:
A számításokat ezer forintra kerekítve végezzük el a példában, de ne feledjük, hogy az iparűzési adóbevallást forintban kell kitölteni!
alapadatok:
megnevezés |
Pubci Kft |
Havas Bt |
Pici Kft |
nettó árbevétel |
40.000.000 |
10.000.000 |
38.000.000 |
anyagköltség |
15.000.000 |
100.000 |
1.000.000 |
elábé |
21.000.000 |
1.000.000 |
30.000.000 |
közvetített szolg. |
0 |
6.000.000 |
4.000.000 |
alvállalkozók |
2.000.000 |
0 |
0 |
elábé+közvetített szolg. összesen |
21.000.000 |
7.000.000 |
34.000.000 |
A táblázat utolsó és első sorának összehasonlításából megállapítható, hogy az elábé+közvetített szolgáltatások együttes értéke meghaladja mindhárom kapcsolt vállalkozásnál a nettó árbevétel 50%-át. (Ha nem lenne ennyire egyértelmű, akkor a viszonyszámot ki kell számítani.) Ebből következik, hogy az idézett kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó szabályt alkalmazni kell.
Ezt követően meg kell határozni, hogy az árbevétel adott sávjába mekkora összegű elábé+közvetített szolgáltatás tartozik. A három cég adatainak összesenjére végezzük a számítást.
összes árbevétel: 88.000.000 E Ft
összes elábé+közvetített szolgáltatás: 62.000.000 E Ft
Először a három kapcsolt vállalkozás összesített árbevételét fel kell osztani a törvény 39.§ (4) bekezdésében megszabott sávokba. Majd az elábé+közvetített szolgáltatás összesített összegét szintén felosztjuk a sávokba az árbevétel részaránya szerint.
az arány számítása= sávba jutó árbevétel : összes árbevétel
500.000 : 88.000.000 = 0,0057
19.500.000 : 88.000.000 = 0,2216
60.000.000 : 88.000.000 = 0,6818
8.000.000 : 88.000.000 = 0,0909
az elábé+közvetített szolgáltatás felosztása a sávok között
62.000.000 * 0,0057 = 353.400
62.000.000 * 0,2216 = 13.739.200
62.000.000 * 0,6818 = 42.271.600
62.000.000 * 0,0909 = 5.635.800
Végül ki kell számítani az iparűzési adóalapból maximálisan levonható elábé+közvetített szolgáltatás összegét a törvényben előírt százalékok szerint.
13.739.200 * 0,85 = 11.678.320
42.271.600 * 0,75 = 31.703.700
5.635.800 * 0,7 = 3.945.060
a számítás táblázatba foglalása
árbevétel sávok MD Ft |
sávba jutó árbevétel E Ft |
szorzó árbevét részarány |
sávba jutó elábé+közv. szolg. E Ft |
levonható rész %-a törv-ből |
levonható elábé+közv. maximuma E Ft |
0 – 500 |
500.000 |
0,0057 |
353.400 |
100 |
353.400 |
500 – 20.000 |
19.500.000 |
0,2216 |
13.739.200 |
85 |
11.678.320 |
20.000-80.000 |
60.000.000 |
0,6818 |
42.271.600 |
75 |
31.703.700 |
80.000- |
8.000.000 |
0,0909 |
5.635.800 |
70 |
3.945.060 |
összesen |
88.000.000 |
1 |
62.000.000 |
– |
47.680.480 |
Ki kell számítani az értékesítés nettó árbevételének viszonyszámát cégenként, az összevont árbevételhez viszonyítva. Majd ennek a viszonyszámnak az alapján kell felosztani az előbbiekben kiszámított összevont elábé+közvetített szolgáltatás együttes összegét.
Pubci Kft árbevételének részaránya: 40.000.000 : 88.000.000 = 0,4545
a Pubci Kft-nél figyelembe vehető elábé+ közv.szolg.: 47.680.480 * 0,4545 = 21.670.778
Havas Bt árbevételének részaránya: 10.000.000 : 88.000.000 = 0,1136
Havas Bt-nél figyelembe vehető elábé+közv.szolg.: 47.680.480 * 0,1136 = 5.416.503
Pici Kft árbevételének részaránya: 38.000.000 : 88.000.000 = 0,4319
Pici Kft-nél figyelembe vehető elábé+közv.szolg.: 47.680.480 * 0,4319 = 20.593.199
Végül összeállítjuk a három – egymással kapcsolt viszonyban lévő – cég iparűzési adóalapját ezer forintban):
megnevezés |
Pubci Kft |
Havas Bt |
Pici Kft |
nettó árbevétel + |
40.000.000 |
10.000.000 |
38.000.000 |
anyagköltség – |
15.000.000 |
100.000 |
1.000.000 |
elábé+közv.szolg. – |
21.670.778 |
5.416.503 |
20.593.199 |
alvállalkozók – |
2.000.000 |
0 |
0 |
összes levonás |
38.670.778 |
5.516.503 |
21.593.199 |
ipűz. adóalap (E Ft) |
1.329.222 |
4.483.497 |
16.406.801 |
Láthatjuk, hogy a számítás levezetésének eredményeképpen előállhat, hogy a kapcsolt vállalkozások közül egyeseknél több iparűzési adóalap „képződik”, mintha önállóan – saját nettó árbevétel, illetve a saját nettó árbevétel csökkentő tételek alapján – állapították volna meg adóalapjukat. Így értelemszerűen más adóalanyoknál pedig kevesebb adóalap „keletkezik” a levonási korlátozás és a részarány miatt.
Úgy tűnik a jogalkotó nem gondolt arra a lehetőségre, hogy a cégek egymás között esetleg rendezni kívánják az adókülönbözetet, amely az általános szabályok eltérítése miatt keletkezik.