Kapcsolt vállalkozások közötti ingyenes juttatások a társasági adóban

Az ellenérték nélkül adott támogatások, juttatások, térítés nélkül átadott (pénz)eszközök vonatkozásában a Tao-törvény különbséget tesz atekintetben, hogy az ingyenes átadás adománynak minősül-e, és ha nem, a támogató oldaláról vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek tekinthető-e. Elmerülünk a részletekben.

Releváns jogszabály: – 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról

Az ellenérték nélkül adott támogatások, juttatások, térítés nélkül átadott (pénz)eszközök vonatkozásában a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) különbséget tesz atekintetben, hogy az ingyenes átadás a törvényi definíció szerinti adománynak minősül-e, és ha nem, a támogató oldaláról vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek tekinthető-e. A Tao. tv. 4. § 1/a. pontja szerinti adomány esetén az elszámolt költség nemcsak elismertnek tekinthető, hanem adózás előtti eredményt csökkentő tétel is kapcsolódik hozzá a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés z) pontjában nevesített támogatottak esetén. Az adománynak nem minősülő támogatásoknál alapesetben a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés d) pontja, illetve a 3. számú melléklet A) fejezet 13. pontja alapján kell megvizsgálni, hogy támogatói oldalról elismert költségről van-e szó, vagy meg kell-e növelni a juttatás értékével az adózás előtti eredményt, hogy a juttató megfizesse a támogatás értékére jutó adót. [Kivételt jelentenek például a jogszabály alapján nyújtott támogatások, amelyek a Tao. tv. 3. számú melléklet B) Fejezet 19. pontja értelmében vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek].

A képet tovább árnyalja, hogy az ingyenes juttatások, ellenérték nélküli (pénz)eszköz átadások egy részére kapcsolt vállalkozások között kerül sor. Ilyen esetekben a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítására irányadó rendelkezések alkalmazása is felmerül.

Szokásos piaci ár alkalmazása kapcsolt vállalkozásoknál

Vegyük azt az esetet, amikor „A” belföldi illetőségű adózó kapcsolt vállalkozásának minősülő, szintén belföldi illetőségű „B” társaság részére ellenérték nélkül szolgáltatást nyújt. Első körben megvizsgáljuk a Tao. tv. 18. §-ának alkalmazását. Eme rendelkezés szerint amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban magasabb, vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak a szokásos piaci árnál, a szokásos piaci ár és az ellenérték különbözetével az adózás előtti eredményüket módosítaniuk kell.

Amennyiben „A” társaság térítésmentesen nyújtja a szolgáltatást kapcsolt vállalkozása részére, adóalapja alacsonyabb lesz, mintha szokásos piaci áron végezte volna tevékenységét. Ezért „A” vállalkozás a Tao. tv. 18. § (1) bekezdés b) pontja alapján növeli adózás eredményét, a szolgáltatás szokásos piaci árának értékével. Egyidejűleg kiad egy nyilatkozatot „B” társaság részére, hogy a szolgáltatás értékének összegével – a szokásos piaci árral – megnövelte az adóalapját. Amennyiben „B” adózó rendelkezik a támogató nyilatkozatával, mely tartalmazza a szokásos piaci ár és a térítésmentesen kapott szolgáltatás különbözetének összegét, valamint azt, hogy „A” vállalkozás a szolgáltatás szokásos piaci árával megnövelte az adóalapját, abban az esetben „B” társaság a Tao. tv. 18. § (1) bekezdés ac) és ad) pontja értelmében csökkenti az adóalapját a szolgáltatás szokásos piaci árának értékével.

Hangsúlyozzuk ki tehát, hogy a példa szerinti esetben az ellenérték nélküli szolgáltatásban részesülő „B” adózó csökkenti az adózás előtti eredményét a szolgáltatás szokásos piaci árának értékével. Mindez relevanciával bír a cikkünk 2. pontjában nevesített rendelkezés alkalmazásánál. A Tao. tv. 18. § (1) bekezdés előírja azt is, hogy a szokásos piaci ár alkalmazására vonatkozó korrekciót a törvényben előírt más, az adózás előtti eredményt növelő vagy csökkentő jogcímektől függetlenül kell végrehajtani, ezért „A” adózó figyelembe veszi a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés d) pontjában, illetve 3. számú melléklet A) Fejezet 13. pontjában foglaltakat is.

Megjegyezzük, hogy pénzeszköz ingyenes átadása esetén a szokásos piaci ár fogalma nem értelmezhető. Ez azt jelenti, hogy ha az egyik kapcsolt fél minden további ellenszolgáltatás nélkül pénzbeli támogatást nyújt a kapcsolt vállalkozása részére, abban az esetben a Tao. tv. 18. § szerinti adóalap-módosításra egyik fél esetében sem kerül sor.

Nem vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség, ráfordítás ellenérték nélküli támogatásra, juttatásra tekintettel

Amennyiben a támogatást, juttatást, pénzeszközt, eszközt

• nem közhasznú szervezetnek minősülő adózó adja, illetve
• nem a Tao. tv. 4. § 1/a. pontja szerinti adománynak minősülő juttatásról van szó,

a támogatónak vizsgálnia szükséges a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés d) pont, illetve 3. számú melléklet A) Fejezet 13. pontja alkalmazásának szükségességét. Eszerint növeli az adózás előtti eredményt az adózó által (a közhasznú szervezet kivételével) az adóévben nem adomány céljából, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke (ide nem értve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti árumintát), az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó,

• ha a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik,
• vagy az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében a juttatást az eredményében bevételként elszámolta és az adózás előtti eredménye, adóalapja e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül nem lesz negatív, továbbá az e bevételre jutó társasági adót megfizeti, amelyet a társasági adóbevallás elkészítését követően nyilatkozat útján igazol.

Amint említettük, a példa szerinti esetben „B” adózó csökkenti az adózás előtti eredményét a szolgáltatás szokásos piaci árának értékével a juttató által adott nyilatkozat alapján [Tao. tv. 18. § (1) bekezdés]. A Tao. tv. 3. számú melléklet A) Fejezet 13. pont értelmében ugyanakkor a támogatásban részesített félnek ahhoz, hogy az ingyenes juttatás elismert költség legyen a juttatónál, arról kell nyilatkoznia a támogató felé, hogy a juttatásra, átvett (pénz) eszközre jutó társasági adót megfizeti (amelyet utólag igazolni is kell). A Tao. tv. 18. § (1) bekezdés a) pontja alapján csökkentett adózás előtti eredmény azt jelenti, hogy az ingyenes támogatásban részesített adózó a támogatás utáni társasági adót a törvény alapján nem fizeti meg. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a példa szerinti esetben ne lenne kiállítható a Tao. tv. 3. számú melléklet A) Fejezet 13. pontja szerinti nyilatkozat a támogatott szervezet részéről. Az „e bevételre jutó társasági adót megfizette” kitételt ugyanis nem úgy kell értelmezni, hogy a konkrét bevétellel szemben keletkezik-e társaságiadó-fizetési kötelezettség, hanem hogy a támogatásban, juttatásban részesített fizetett-e legalább az ingyenes juttatás következtében elszámolt bevétele után számított társasági adónak megfelelő adót. Ha a „B” vállalkozás által az adóévben fizetendő adó meghaladja a térítés nélküli szolgáltatás értékére jutó adót, és az adózó adózás előtti eredménye, adóalapja a juttatás okán elszámolt bevétel nélkül nem lesz negatív, a nyilatkozat kiadható, és ez esetben a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke a juttatónál vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség (feltéve, hogy az említett körülményeket a juttatásban részesülő társaságiadó-bevallásában szereplő tényadatok is alátámasztják).

---