Távirányítóval manipulálták a tachográfot
A NAV pénzügyőrei néhány óra alatt két olyan teherautót is ellenőriztek, amelyekben a sofőrök távirányítóval manipulálták a menetíró készülékek adatait.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A hiteleket (kölcsönöket) érintő személyi jövedelemadó (szja) rendelkezések a tartozás vagy követelés keletkezéséhez, visszafizetéséhez, elengedéséhez, illetve kamatozásához kapcsolódnak.
Magánszemélynek adott hitel
A magánszemélyek nem csak bankoktól, pénzügyi vállalkozásoktól juthatnak hitelhez, hanem a polgári jog (Ptk) szabályai szerint – nem üzletszerűen folytatott tevékenység keretében – bármely cégtől, szervezettől, magánszemélytől is bárki bármire kaphat hitelt. Közös szabály, hogy azt a kapott vagyoni értéket – így különösen a kapott hitelt, kölcsönt – amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni [Szja tv. 7.§ (1) bekezdés c) pont].
Elengedett hitel
A magánszemély elengedett, vagy más által átvállalt tartozása fő szabály szerint adóköteles [Szja tv. 4.§ (2) bekezdés c) pont]. Ettől eltérően kivétel, vagyis adómentes:
Kamatkedvezmény
Kamatnak minősül – a Szja törvény eltérő rendelkezése hiányában – az adós által a kölcsönnyújtónak az igénybe vett kölcsön használatáért, kockázatáért időarányosan fizetett pénzösszeg és/vagy egyéb hozadék [Szja tv. 3. § 24. pont].
A cégek, szervezetek összeghatár és lejárati korlátozás nélkül adhatnak munkavállalóiknak, magánszemélyeknek kölcsönt kedvezményes kamattal vagy akár kamatmentesen. Nem kötelező, de a felek érdeke és az adózási következmények szempontjából egyaránt célszerű az ügyletet írásbeli szerződésbe foglalni.
[htmlbox felteteles_adomegallapitas]
Az ilyen, nem banki szolgáltatás keretében kamatmentesen, vagy kamatkedvezménnyel adott kölcsönök esetén a Szja tv. 72. §-a értelmében kamatkedvezményből származó jövedelem keletkezik, ha a kifizető (munkáltató) magánszeméllyel szemben fennálló követelésére (kölcsönre, tartozásra) nem számítja fel legalább a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének megfelelő, vagy – ha bizonyítja hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb – legalább a szokásos piaci kamatot. A kamatkedvezményből származó jövedelem az előbbi mértékkel kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja az adott követelés után a kölcsön nyújtójának ténylegesen fizetett kamatot. Ezt a kamatkedvezményt a mindenkor fennálló követelés összegére vetítve kell kiszámítani.
A kamatkedvezményből származó jövedelem után a kifizetőnek a kamatkedvezmény 1,18-szorosa után 15 % szja-t és 22 (2018ban 19,5) % eho-t kell fizetnie. Az adót és az ehót adóévenként, az adóév utolsó napjára – ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára – kell megállapítani és a kötelezettség hónapját követő hónap 12-éig kell megfizetni, illetve eddig kell a 08-as nyomtatványon bevallani [Szja tv. 72. §]; eho tv. 3.§ (1) bekezdés bb) pont].
A kölcsön havi részletekben történő visszafizetése esetén ez azt jelenti, hogy minden hónapban a visszafizetett összeg kamatkedvezménye után kell a kötelezettséget (annyi napra számítva amennyi a kölcsön folyósításától az adott részlet visszafizetéséig eltelt) a következő hónap 12-éig megállapítani, bevallani és befizetni. Így év végén a december 31-én már csak a még fennálló tartozást kell figyelembe venni. A következő évben a még fennálló tartozásból kiindulva, ugyanígy kell eljárni.
A magánszemélynek a kamatkedvezmény miatt nem keletkezik adókötelezettsége, azt bevallania nem kell, ezért igazolást sem kell számára adni.
Az előzőeket kell alkalmazni a magánszemély bármely tartozása esetén, ha az nem szerepel a törvényben felsorolt kivételek között.
Kivételek
A Szja tv. 72. §-ának (4) bekezdése értelmében a következő feltételekkel fennálló követelések után nem kell kamatkedvezményt megállapítani:
Lakáscélú munkáltatói kölcsön
Ha a munkáltató lakás építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, vagy bármely, az említett célra hitelintézettől, vagy bármely, az említett célra korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez ad munkáltatói kölcsönt hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján olyan lakás esetén, amely lakás nem haladja meg a méltányolható lakásigény mértékét, kamatkedvezmény címén nem keletkezik jövedelem.
A lakásfelújítás nem szerepel a lakáscélú felhasználási célok között, ezért a lakásfelújításra adott kölcsön kamatkedvezménye adóköteles.
[htmlbox Változásfigyeltetés]
Ez a kötelezettség nem merül fel azonban, ha a kölcsönszerződésben a Szja tv. 72. §-nak rendelkezése szerint meghatározott kamat fizetését kikötik.
Nem keletkezik kamatkedvezményből származó jövedelem miatt adókötelezettség akkor sem, ha a lakás felújítása valójában korszerűsítés.
Munkabérelőleg
Az olyan munkabérelőleg kamatkedvezményére, amely a minimálbér havi összegének ötszörösét meghaladja, vagy visszafizetési kötelezettsége hat hónapnál hosszabb lejáratú, a munkáltató adókötelezettsége fennáll. Ez akkor kerülhető el, ha a munkavállaló a fennálló tartozás mindenkori összege után legalább a Szja tv. 72. § (1) bekezdésében meghatározott kamatot fizet a munkáltatónak.
Ez vonatkozik arra az esetre is, ha a munkáltató a korábban folyósított munkabérelőleg visszafizetése előtt újabb munkabérelőleget folyósít.
Magánszemély által nyújtott hitel
Lényegét tekintve hitelnyújtásnak tekinthető a magánszemély által történő minden olyan pénzátadás (betételhelyezés, számlára, biztosításra stb. történő befizetés, illetve kölcsön-nyújtás), amely számára visszajár.
A magánszemély által korábban ideiglenesen átadott vagyoni értéket a magánszemély (halála esetén örököse) részére történő visszaszolgáltatásakor a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni [Szja tv. 7.§ (1) bekezdés c) pont].
Kapott kamat
A Szja tv. általános kamatfogalma a kölcsönzött tőke használatáért az adós által adott és a kölcsönző által kapott kamatot egyaránt magában foglalja, ugyanakkor külön kamatjövedelem kategóriába tartoznak azok a kamat-jellegű bevételek, amelyekre speciális adózási szabályokat kell alkalmazni [Szja tv. 65. § ].
Késedelmi kamat
A késedelmi kamatra azon bevételre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni, amelynek késedelmes, illetve nem szerződésszerű teljesítésére tekintettel azt megfizették [Szja tv. 1.§ (9) bekezdés b) pont].
Kamatjövedelem
A Szja tv. 65. § (1) bekezdése szerint kamatjövedelemnek minősül
Nem kamatjövedelem, hanem a magánszemély és az adós között fennálló jogviszony szerinti, vagy egyéb jövedelem a nem banki szolgáltatás keretében fizetett kamat.
Magánszemély által magánszemélynek kölcsönadott összeg után kapott kamat pl. egyéb jövedelemként adóköteles.
Tagi kölcsön
A tagi kölcsön nyújtása nem tartozik az engedéllyel végezhető pénzügyi szolgáltatások közé, jogszabály értékhatárt nem állapít meg. A kamat vagy a kölcsön elengedése után a magánszemélynek nem keletkezik adó- és illetékfizetési kötelezettsége.
A tagi kölcsönre fizetett kamat adókötelezettségét a magánszemély és a társas vállalkozás között fennálló jogviszony szerit kell megállapítani. Ha pl. az ügyvezető tagi kölcsönt nyújt a kft-nek, az ügyvezetőnek, mint vezető tisztségviselőnek fizetett kamat nem önálló tevékenységből származó adó- és járulékköteles jövedelem, amelyből a cégnek szja-t, járulékokat kell levonnia, szocho-t, szakképzési hozzájárulást kell fizetnie és mindezt a kifizetést követő hónap 12-éig a 08-as bevalláson be kell vallania, továbbá az ügyvezető számára igazolást kell kiadnia, akinek ezt a jövedelmet a szja bevallásában fel kell tüntetnie.
A szövetkezeti tagi kölcsönök, célrészjegy esetében viszont kamatjövedelemnek minősül a szövetkezet által fizetett kamat akkor, ha az a felszámítás időszakában érvényes jegybanki alapkamatot legfeljebb 5 százalékponttal haladja meg, feltéve, hogy a szövetkezet a jogszabályban előírt célokon kívül és előírt mértéket meghaladóan hitelt nem nyújt, hitelfelvételéhez pénzintézetnél fedezetet nem képez, kezességet nem vállal, pénzt elszámolásra – a szokásos üzletvitelhez (pl. anyagbeszerzés, üzemanyag-elszámolás) szükséges mértéken felül – nem ad a tagjainak [Szja tv. 65. § (1) bekezdés e) pont].
A NAV pénzügyőrei néhány óra alatt két olyan teherautót is ellenőriztek, amelyekben a sofőrök távirányítóval manipulálták a menetíró készülékek adatait.
Amikor egy olyan ország áfa-rendszeréről szólunk, amelynek egyik legfontosabb bevételi forrása az idegenforgalom, akkor mindenféleképpen ki kell térni a külföldieknek járó adó-visszatérítés működésére.
Az utóbbi időben jelentősen megváltoztak az ingatlanokkal kapcsolatos áfaszabályok, melyek ismerete nemcsak az építőipari cégeknek, illetve az ingatlant értékesítőknek, hanem az ilyen számlát befogadóknak is kulcsfontosságú. Az Áfa kalauz legfrissebb számában áttekinti az ingatlanokkal kapcsolatos áfa szabályokat.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!