Kata változások: kivételes eljárásban fogadhatják el a törvényt


Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kérvényezte a házelnöknél, hogy kedden háromórás vita után döntsenek is, és a zároszavazás is megtörténjen.

A KDNP-s  politikus parlamenti irományból kiderül, hogy az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló országgyűlési határozat alapján a kormány nevében indítványozza a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalását

Eszerint:

  • módosító javaslat benyújtására a kivételes eljárást elrendelő döntés meghozatalát követő három órán belül legyen lehetőség,
  • az összevont vitára 2022. július 12-én (kedden) – 1. napirendi pontként – kerüljön sor,
  • az összegző módosító javaslatról való döntésre 2022. július 12-én (kedden) kerüljön sor,
  • a zárószavazásra 2022. július 12-én (kedden) kerüljön sor.

Szerinte a napirendi javaslat módosítását a törvényjavaslat mielőbbi elfogadásához fűződő kiemelt kormányzati érdek indokolja.

Mint azt megírtuk, a Pénzügyminisztérium hétfői közleményéből derült ki, hogy benyújtották a törvényjavaslatot a kata változtatására. Szerintük az új kata szabályai egyértelmű viszonyokat teremtenek a színlelt munkaviszony kizárása érdekében is: az adózási formát csak a lakosság részére saját szolgáltatást nyújtó, terméket értékesítő egyéni vállalkozók választhatják. Az új katásoknak így csak magánszemélyektől származhat bevétele, kivételt képeznek a taxis személyszállítást végzők, akiknél a kizárólag lakossági értékesítés a szolgáltatás jellegéből fakadóan a gyakorlatban megvalósíthatatlan lenne.

Amennyiben az Országgyűlés megszavazza, az új kata szabályai 2022. szeptember 1-én hatályba lépnek, a választásról szóló nyilatkozatokat legkésőbb szeptember 25-ig kell benyújtani az adóhivatalhoz. Azok, akik nem kívánnak élni az új kata lehetőségével, választhatják az átalányadóra váltást is, amely 2021. január 1-je óta az egyik legkedvezőbb adózási mód. Ezeknek a vállalkozóknak több idejük lesz az átállásra, ők 2022. október 31-ig jelenthetik be az átalányadó választását.

A törvénytervezet szövegét az Országgyűlés honlapján lehet elolvasni >>


Kapcsolódó cikkek

2023. június 7.

Adótörvények 2024: számos veszélyhelyzeti rendelet törvényként él tovább

Jövőre emelkedik az üzemanyagok jövedéki adója, és törvényként hatályos marad – időnként némi korrekcióval – a bankadó, a tranzakciós illeték és az energiaellátók jövedelemadója, a foglalkoztatók ekho-mentessége. Zöldadóként él tovább a légitársaságok extraprofit adója, és jön az adótanácsadók, adószakértők hatósági képzése. Kiemeltük a legfontosabb tételeket a kormány 2024-es adócsomag-tervezetéből.

2023. június 6.

A kormány benyújtotta a jövő évi adótörvényeket az Országgyűlésnek

A kormány megőrzi a személyi jövedelemadó alacsony szintjét, a családi adókedvezményt, a négygyermekesek, a 30 év alatti anyák és a 25 éven aluliak adómentességét, emellett továbbra is garantálja az alapvető élelmiszerek kedvezményes áfakulcsát – hangsúlyozta a Pénzügyminisztérium (PM) közleménye, amellyel bejelentette, hogy a kormány kedden benyújtotta az adótörvényeket, és még a nyári szünet előtt elfogadhatja az Országgyűlés azokat.

2023. június 6.

Hogyan hat a befektetésekre az új szocho adóteher?

A Magyar Közlönyben 2023. május 31-én megjelent 205/2023. (V. 31.) Kormányrendelet alapján 2023. július 1-sejétől az Szja törvény szerint kamatjövedelmet – az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelem kivételével – a 15% személyi jövedelemadó (szja) mellett 13% szociális hozzájárulási adó (szocho) is terheli a 424/2022. (X. 28.) Kormányrendelettel kihirdetett veszélyhelyzet ideje alatt. A jelenlegi tervek szerint 2023. november 26-ig tart a veszélyhelyzet, de nem lehet kizárni, hogy annak időtartamát újra meghosszabbítják – írja cikkében az RSM Hungary szakértője.