Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Nincs is visszaélésszerű katázás, csak meg akarják adóztatni a katásokat – írja közleményében a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE).
Az MTI Országos Sajtószolgálat anyagai között megjelent MKOE-közleményt az alábbiakban szó szerint közzétesszük:
a Pénzügyminisztérium több könyvelői érdekképviselet háta mögött egyeztetett a katázásról, június végén, de a találkozón semmi újdonság nem derült ki. Amit eddig tudunk a 2023.01.01-től hatályba lépő változásokról:
– 12 millióról 18 millióra emelkedik az éves kata keret,
– egyes tevékenységeket kiszorítanak a katázásból,
– a cégeknek való beszámlázás 1 millió felett különadó alá kerül,
– a NAV továbbra sem fog széles körben ellenőrizni,
– a kata tételes mértékét a minimálbérhez kötik.
A kormány akarta, hogy a katás számla sima cégköltségként elszámolható legyen. Ezt kombinálták a katázás vonzóan alacsony adótételével, amit 10 év alatt sem emeltek. Az MKOE javaslatára 2014-től még bevételi nyilvántartást se kell vezetni.
A katázáshoz tehát nem kell nyilvántartás és extrémen alacsony az adó, miközben a kisadózásról szóló törvényi szakaszok hézagos, gyenge minőségű szabályozásnak számítanak szakmai körökben, amit már többször javasoltunk korrigálni, főleg a bújtatott munkaviszony kiszűrésére szolgáló 7 körülményt kellett volna újragondolni. Enélkül az adóhatóság nem hisz a tömeges ellenőrzésekben, mert – bár azt titkolják – nincs is széles körű visszaélés, a NAV bíróság előtti bizonyítási kísérlete pedig megbukna.
A kormány szeretné kiszorítani a katázásból az ügyvédeket, brókereket, sőt még az állatorvosokat is, de közölni ezt egyelőre még nem merték, miközben Romániában éppen most bocsátották közvitára az adózási változások teljes szövegét, előzetesen, a parlamenti beterjesztést megelőzően!
A KATA havi összegének minimálbérhez való kötése az MKOE javaslatai között is feltűnt, ez lenne a Kisadózók Százalékos Adója, vagyis a KASZA, ami a többi vállalkozóval azonos arányú TB ellátási alapot nyújtana. További, konkrét javaslatokat is tett volna az egyesületünk, de sajnos ehhez nem kaptunk adatokat. A munkaviszonnyá való átminősítés szabályozásához a könyvelők gyakorlati tapasztalatai mellett szükség lett volna a 3 millió forintos különadót is tartalmazó bevételi adatokra.
Ezekről a sávosan bontott bevételi adatokról 2019 kapcsán készült egy katás statisztika a Pénzügyminisztérium számára, aminek a 2021-es verzióját kértük megküldeni, de a NAV már azt állította, hogy ilyen bontásban az adatok „nem állnak rendelkezésre”.
A Pénzügyminisztérium elemzése egyébként a 2019-es adatokkal magyarázta a 2021-től bevezetett 3 millió feletti 40 százalékos különadót. A törvényi szigorítás hatálybalépése után megjelent elemzés szerint, az évente néhány nagyobb vállalati megrendelést teljesítők esetében azonban sem a vállalkozás kockázati profilja, se az esetleges fehérítő hatás nem indokol ilyen mértékű könnyítést.
A kisadózás 2017-től havi 1 millió forintos keretet kapott, adóemelés és pontosító szabályok nélkül, így a kormány akarata szerint széles körben lehetett törvényesen a munkaviszonyokat megbízásra cserélni, ami a COVID járvány alatt fokozódott, miközben visszaélésekről szó sem volt! A különadó helyett a szabályozás pontosítására már akkor is javaslatokat tettünk, ezeket most megismételjük:
– a 3 millió feletti különadót meg kell szüntetni,
– a szüneteltetés zavaros iparűzési adó szabályait törölni kell,
– a jövedelemigazoláson a betéti társaság katás tagjára kell osztani a bevételt,
– a munkaviszonnyá való átminősítéshez 12 szabályra van szükség,
– a 12 szabályból a korábbi 2 helyett 3 teljesítését kell előírni,
– az adóhatóságnak esettanulmányokban kell közölni, mikor áll fenn munkaviszony,
– a NAV számára a törvényben kell előírni, hogy az első katás számla után érdeklődjön.
Az MKOE véleménye szerint, Magyarországon a forgalmi típusú adóztatás a sikeres, amit alacsony kulcsú jövedelemadóztatásnak kell kísérnie, a kisadózás pedig ennek a fő eleme. A katázás tilalomfákkal és különadóval való telepakolása mindezzel ellentétes lenne.
Továbbra is várjuk a beígért 9 százalékos személyi jövedelemadót, melyhez képest már a KATA sem extrémen alacsony – zárul az MKOE közleménye.
(MTI OS)
