Katából az átalányadóba – néhány hasznos információ

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Még két hét áll rendelkezésre azoknak a korábbi katás egyéni vállalkozóknak, akik a törvényi változások nyomán 2022. szeptember 1-jétől nem tudnak, vagy nem akarnak a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya lenni, hogy eldöntsék, az említett időponttól kezdődően adókötelezettségüket a személyi jövedelemadó szerinti átalányadózás keretében kívánják-e teljesíteni. 2022. október 31-éig lehet bejelenteni ugyanis, ha az említett személyek 2022. szeptember 1-jétől az átalányadó hatálya alá szeretnének tartozni (ilyen bejelentés megtétele hiányában kötelezően a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai vonatkoznak rájuk).

Azoknak az adózóknak, akik még nem tették meg az említett bejelentést a 22T101E, illetve 22T101 jelű nyomtatványon, de fontolóra vették az átalányadózást, célszerű az alábbi szempontokat figyelembe venni.

Az egyes egyszerűsített közteherviselést lehetővé tévő rendelkezések alkalmazásáról szóló 297/2022. (VIII. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) könnyítéseket vezetett be annak érdekében, hogy még gördülékenyebbé tegye a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) szerinti átalányadózás választását a katából átlépő egyéni vállalkozók számára.

A kiindulópontot az jelenti, hogy az átalányadózás 2022. szeptember 1-jétől történő választása esetén az átalányadózásra irányadó bevételi értékhatár [Szja tv. 50. § (1) bekezdés c) pont] harmadáig, azaz az éves minimálbér tízszeresének harmadáig alkalmazható az átalányadó, ami 8 millió forintos bevételi limitet jelent (nem kell napra pontosan arányosítani a bevételi értékhatárt, ahogy egyébként kellene a tevékenységét év közben kezdő és az átalányadót választó egyéni vállalkozó esetén). Ez azt jelenti, hogy azoknak az egyéni vállalkozóknak célszerű átalányadóban gondolkodni – természetesen egyéb szempontok mérlegelése mellett –, akiknek 2022. szeptembere és decembere között előreláthatóan nem lesz több bevétele 8 millió forintnál. Átalányadózás választása esetén, ha mégis túllépik ezt az értékhatárt 2022-ben, 2022. szeptember 1-jére visszamenőleg a vállalkozói személyi jövedelemadó hatálya alá kerülnek. Ebben az esetben pedig már nem elegendő a bevételi nyilvántartás vezetése – ami az egyik legvonzóbb adminisztrációs könnyebbség mind a katában, mind az átalányadóban a vállalkozói személyi jövedelemadóhoz képest –, hanem el kell kezdeni a költségnyilvántartást, a pénztárkönyvvezetést, a részletező nyilvántartások vezetését, továbbá az átalányadózás időszakában keletkezett költségeket egy összegben be kell jegyezni a költségnyilvántartásba. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha az adózó az átalányadózás időszaka alatt is gyűjti a számviteli bizonylatokat (azokat az adó utólagos megállapításához való jog elévüléséig meg kell őriznie).

A kormányrendelet atekintetben is megkönnyíti az átalányadózás választását a korábbi katás egyéni vállalkozások számára, hogy kimondja, hogy esetükben nem alkalmazandó az Szja tv. 50. § (7) bekezdése. Ez a szabály azt mondja ki, hogy átalányadózás alkalmazását követően az egyéni vállalkozó ismételten akkor választhatja ezt az adózási módot, ha az átalányadózás megszűnésének (megszüntetésének) évét követően legalább 4 adóév eltelt. Vagyis, ha a kata alanya ezt megelőzően valamelyik adóévben átalányadózó volt, majd 2022. szeptemberétől visszatérne az átalányadó hatálya alá, nem kell számolgatnia, hogy eltelt-e már 4 adóév az átalányadózás alkalmazása óta.

Ha a korábbi katás egyéni vállalkozó 2022. október 31-ig nem választja az átalányadózást, aztán mégis úgy dönt, hogy 2023. január 1-jétől szeretne átalányadózó lenni, ezt is megteheti (a feltételek egyidejű teljesülése esetén) a személyi jövedelemadó-bevallásában, de ilyen esetben azt is mérlegelni kell, hogy beékelődik egy plusz – vállalkozói személyi jövedelemadózást jelentő – adóév a katás és az átalányadós időszak közé, ami adminisztrációs többletfeladatokkal jár.

Az átalányadózás előnyei közé tartozik a kisadózó vállalkozások tételes adójával szemben, hogy az adózó az összevont adóalapba tartozó, átalányban megállapított jövedelem után érvényesítheti az Szja tv. szerinti kedvezményeket (25 év alatti fiatalok kedvezménye, személyi kedvezmény, családi kedvezmény, négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, első házasok kedvezménye).

Átalányadó esetén a bevételből egy bizonyos – százalékban meghatározott – költséghányad levonásával kapjuk meg az adóalapot. Jelenleg háromféle költséghányad szerepel az Szja tv-ben: 40, 80 és 90 százalékos. Tevékenységenként eltérő, hogy melyik adózó melyik költséghányad alkalmazására jogosult. Főszabály szerint az átalányadózó a 40 százalékos költséghányadot alkalmazza, az Szja tv. külön felsorolja a 80 százalékos költséghányaddal működő tevékenységi formákat. A kiskereskedelmi tevékenységre a 90 százalékos költséghányad alkalmazandó. Általánosságként elmondható, hogy ha az adózó a tevékenységére irányadó költséghányadnál kevesebb tételes költséget tudna elszámolni a vállalkozói személyi jövedelemadóban – azaz alacsony költségigényű ágazatban dolgozik –, annak jellemzően célszerű belépnie az átalányadóba. Az átalányadó előnye a költségelszámolás könnyebb tervezhetősége a törvényben rögzített költséghányadok miatt, illetve az egyszerű nyilvántartás-vezetési kötelezettség.

Míg az újfajta katát csak főfoglalkozású egyéni vállalkozó választhatja, addig az átalányadózásra jogosult a másodfoglalkozású, illetve a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó is.

A főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó

• 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadót fizet az éves minimálbér felét meghaladó, átalányban megállapított jövedelme után (2022-ben az éves minimálbér fele 1.200.000 Ft, és amennyiben ezt az összeget nem haladja meg az egyéni vállalkozó e tevékenységből származó jövedelme, az adómentes lesz); – az adómentes összeget az átalányadózás évközi választásakor sem kell arányosítani;
• 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot fizet, az átalányban megállapított személyi jövedelemadóköteles jövedelem után, de legalább a minimálbér/garantált bérminimum után;
• 13 százalékos szociális hozzájárulási adót fizet, az átalányban megállapított személyi jövedelemadóköteles jövedelem után, de legalább a minimálbér/garantált bérminimum 112,5 százaléka után.

A másodfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó

• 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadót fizet az éves minimálbér felét meghaladó, átalányban megállapított jövedelme után – az adómentes összeget az átalányadózás évközi választásakor sem kell arányosítani;
• 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot fizet, az átalányban megállapított személyi jövedelemadóköteles jövedelem után;
• 13 százalékos szociális hozzájárulási adót fizet, az átalányban megállapított személyi jövedelemadóköteles jövedelem után.

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az átalányban megállapított személyi jövedelemadóköteles jövedelme után 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadót fizet (társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót nem).

---