Az elmúlt néhány hónap „KATA zajában” kíván rendet tenni dr. Kovács Ferenc okleveles adószakértő, az Adó szaklap főszerkesztője, aki podcastunkban összefoglal minden fontos tudnivalót az új rendelkezésekről, hogy egyben, egy helyen tudja meghallgatni.
Még két hét áll rendelkezésre azoknak a korábbi katás egyéni vállalkozóknak, akik a törvényi változások nyomán 2022. szeptember 1-jétől nem tudnak, vagy nem akarnak a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya lenni, hogy eldöntsék, az említett időponttól kezdődően adókötelezettségüket a személyi jövedelemadó szerinti átalányadózás keretében kívánják-e teljesíteni. 2022. október 31-éig lehet bejelenteni ugyanis, ha az említett személyek 2022. szeptember 1-jétől az átalányadó hatálya alá szeretnének tartozni (ilyen bejelentés megtétele hiányában kötelezően a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai vonatkoznak rájuk).
Ne feledjük, a KIVA vagy TAO hatálya alatt tovább működő volt KATA alany cégek is előleget fizetnek.
Az új katatörvény elfogadásának és kihirdetésének körülményei alaptörvénysértőek – mondta a Momentum elnöke.
Augusztus végén a katások belehúztak a számlázásba – derül ki a Billingo statisztikájából.
Megjelent az Adóvilág új száma, amelynek fókuszában a KATA átalakítása kapcsán életbe lépő könnyítések állnak.
Az Adó Online Alapozó podcast különkiadásában a KATA 2022. szeptember 1-jei változásairól lesz szó. Összefoglaljuk milyen lehetőségei vannak azoknak, akik augusztus 31-ig a régi KATA törvény hatálya alá tartoztak. 8-10 döntési variációt vázolunk fel, áttekintve a legfontosabb szabályokat, feltételeket. Akár egyéni vállalkozó, akár társas vállalkozó, akár ügyfelei számára nyújt tanácsot, érdemes meghallgatnia adásunkat, amelyben dr. Kovács Ferenc okleveles adószakértő, az Adó szaklap főszerkesztője beszél.
A biztosítási jogviszonyukat szeptember 1-ig kell bejelenteniük a volt KATA alany, főfoglalkozású egyéni vállalkozóknak – olvasható a NAV-Figyelőben.
A kalkulátor az éves bevétel alapján, a legegyszerűbb eseteket figyelembe véve nyújt tájékoztató jellegű számítást az átalányadó, illetve a vállalkozói jövedelem szerint adózók által fizetendő közterhek mértékéről.
Átalányadózás, vállalkozói jövedelemadózás, társasági adó, kiva, munkaviszony – ezek lehetnek a kata alternatívái azoknak, akik kiszorulnak az adónemböl.
A társadalmi egyeztetés intézményének visszaállítását, valós és hiteles egyeztetést követelnek a szakszervezetek – reagált a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) a kata adózási rendszer átalakításának körülményeire.
A megnövekedett adminisztrációs terhek elvégzéséhez egyszerűen nincsen elegendő könyvelő az eleve szakemberhiánnyal küzdő szakmában – állítja a Minősített Könyvelők Egyesülete.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) azt kéri a kormánytól, hogy számolja fel a kisadózó vállalkozások tételes adójával (kata) kapcsolatos visszaéléseket.
Akár az ekhohoz hasonló megoldással is megváltoztathatják a kisadózók tételes adóját, de a szakmák körét is szűkíthetik – írja a VG.hu.
A rezsivédelmi és a honvédelmi alap mellett a kisadózók tételes adója is szóba került a Kossuth rádiónak adott interjúban.
Négyszázezernél is több egyéni vállalkozó katázik, így az ő megélhetésüket nagyban átalakítaná az adózási forma megszüntetése, amely viszont alaposam megérett a felülvizsgálatra és átalakításra.
Már több mint 608 ezerre nőtt az egyéni vállalkozók száma. A kedvező adózás, az egyszerű szabályok és a rugalmasság miatt egyre népszerűbb az egyéni vállalkozás, a katások több mint 90 százaléka is ezt a vállalkozási formát választja. Jelenleg 460 ezer katást tart nyilván az adóhivatal, ebből 426 ezer egyéni vállalkozó – közölte Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.
2022-től az átalányadózás szabályai több szempontból kedvezőbbé váltak az egyéni vállalkozók számára, míg a kisadózók egy részét kellemetlenül érintette a kisadózónak bevételt juttató kifizető 40 százalékos adójának bevezetése. Érdemes megvizsgálni, hogy egy egyéni vállalkozóként tevékenykedő magánszemélynek melyik adózási mód feltételei a kedvezőbbek. Természetesen csak akkor kapunk valós képet, ha nem csak személyi jövedelemadózási, hanem társadalombiztosítási szempontból is megvizsgáljuk a két lehetőséget. Cikkünkben különféle szempontok mentén összehasonlítjuk a két lehetőséget, illetve számítási példákkal is szemléltetjük a különbséget.
Legfrissebb podcastunkban a kata-bevallással foglalkozunk. Körbejárjuk, hogy milyen új feladatokkal jár az idei évi nyilatkozat a tavaly bevezetett, egy megrendelőtől 3 millió forintot meghaladó bevétel után fizetendő különadó miatt.
A KATA eddigi talán legnagyobb változása volt a tavalyi évben bevezetett hárommillió forintos értékhatár, ami akkor kap szerepet, ha egy vevő részére ennél nagyobb összeget számlázott a kisadózó. Az ezt meghaladó összegek után a vevő, külföldi vevő esetén pedig a kisadózó fizet 40%-os különadót. Az első forinttól kezdve különadót kell fizetni továbbá az olyan bevételek után, amelyet kapcsolt vállalkozásától kapott a kisadózó. Ez a különadó megkavarja az idei bevételi jelentéseket azoknál a kisadózóknál, akiknek a bevétele meghaladta a 12 millió forintot – véli a Niveus Consulting Group.
