Varga Mihály a MKIK-val tárgyalt a katáról
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) azt kéri a kormánytól, hogy számolja fel a kisadózó vállalkozások tételes adójával (kata) kapcsolatos visszaéléseket.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) azt kéri a kormánytól, hogy számolja fel a kisadózó vállalkozások tételes adójával (kata) kapcsolatos visszaéléseket.
Akár az ekhohoz hasonló megoldással is megváltoztathatják a kisadózók tételes adóját, de a szakmák körét is szűkíthetik – írja a VG.hu.
A rezsivédelmi és a honvédelmi alap mellett a kisadózók tételes adója is szóba került a Kossuth rádiónak adott interjúban.
Négyszázezernél is több egyéni vállalkozó katázik, így az ő megélhetésüket nagyban átalakítaná az adózási forma megszüntetése, amely viszont alaposam megérett a felülvizsgálatra és átalakításra.
Már több mint 608 ezerre nőtt az egyéni vállalkozók száma. A kedvező adózás, az egyszerű szabályok és a rugalmasság miatt egyre népszerűbb az egyéni vállalkozás, a katások több mint 90 százaléka is ezt a vállalkozási formát választja. Jelenleg 460 ezer katást tart nyilván az adóhivatal, ebből 426 ezer egyéni vállalkozó – közölte Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.
2022-től az átalányadózás szabályai több szempontból kedvezőbbé váltak az egyéni vállalkozók számára, míg a kisadózók egy részét kellemetlenül érintette a kisadózónak bevételt juttató kifizető 40 százalékos adójának bevezetése. Érdemes megvizsgálni, hogy egy egyéni vállalkozóként tevékenykedő magánszemélynek melyik adózási mód feltételei a kedvezőbbek. Természetesen csak akkor kapunk valós képet, ha nem csak személyi jövedelemadózási, hanem társadalombiztosítási szempontból is megvizsgáljuk a két lehetőséget. Cikkünkben különféle szempontok mentén összehasonlítjuk a két lehetőséget, illetve számítási példákkal is szemléltetjük a különbséget.
Legfrissebb podcastunkban a kata-bevallással foglalkozunk. Körbejárjuk, hogy milyen új feladatokkal jár az idei évi nyilatkozat a tavaly bevezetett, egy megrendelőtől 3 millió forintot meghaladó bevétel után fizetendő különadó miatt.
A KATA eddigi talán legnagyobb változása volt a tavalyi évben bevezetett hárommillió forintos értékhatár, ami akkor kap szerepet, ha egy vevő részére ennél nagyobb összeget számlázott a kisadózó. Az ezt meghaladó összegek után a vevő, külföldi vevő esetén pedig a kisadózó fizet 40%-os különadót. Az első forinttól kezdve különadót kell fizetni továbbá az olyan bevételek után, amelyet kapcsolt vállalkozásától kapott a kisadózó. Ez a különadó megkavarja az idei bevételi jelentéseket azoknál a kisadózóknál, akiknek a bevétele meghaladta a 12 millió forintot – véli a Niveus Consulting Group.