Kellemetlen meglepetéseket rejt a devizahitel-mentőcsomag

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A pénteken a parlamenthez benyújtott, a kilakoltatásról és az árfolyam fixálásának lehetőségéről szóló törvény hatálya meglehetősen szelektív. A szabad felhasználású kölcsönnél vihetik az ingatlant, a banki segítség pedig kizárja az államit.

A javaslat elősegíti a korábbi időszak devizakölcsönzése következtében kialakult társadalmi szintű probléma kezelését, ezzel csökkenthető a lakások elvesztése miatt a szociális ellátórendszerre nehezedő teher is – olvasható a parlamenthez pénteken benyújtott törvény indoklásában.

A tervezet azonban – hívta fel lapunk figyelmét egy neve elhallgatását kérő jogász – meglehetősen széles körre nem érvényes. A törvény a hitelezőt úgy definiálja, hogy az lakáshitel-szerződésből eredő követeléssel rendelkezik. A hitelintézeti törvény pedig (amelyre a most benyújtott jogszabály is utal) egyértelműen fogalmaz: a lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés olyan ingatlanra alapított jelzálogjog, amelyben a felek által okiratban rögzített hitelcél lakóingatlan vásárlása, építése, bővítése, korszerűsítése vagy felújítása. Ebből viszont az következik, hogy azok a bajba került devizaadósok, akik nem deklaráltan lakáshitelt, hanem szabad felhasználású jelzáloghitelt vettek fel, július elsejét követően bukhatják ingatlanukat – annak értékétől függetlenül. Július elseje és október elseje között a javaslat szerint csak a 30 millió forintnál értékesebb házaknál és lakásoknál lehetséges a kényszerértékesítés.

Az árfolyamernyő azonban úgy tűnik, mindenkire vonatkozik. A jogszabályban az értelmező rendelkezéseket követően a „hitelező” fogalma először abban a paragrafusban bukkan ugyanis fel, ahol az új kilakoltatási szabályokat taglalják. A jegybanki adatok szerint pedig a 2,5 ezer milliárd forintnyi deviza alapú lakáshitel mellett kétezer milliárd forint azoknak a szabad felhasználású jelzáloghiteleknek az összege, amelyet szinte biztosan lakáscélra vettek az adósok fel. Egy időben kifejezetten rábeszélték a bankok az ügyfeleket arra, hogy ingatlanuk vételéhez ilyent igényeljenek (az egyszerűbb ügyintézés miatt).

Az árfolyamrögzítésnél is akad azonban kizáró ok. A gyűjtőszámlát (amelyen a fixált árfolyamnál gyengébb forintnál nő, ellenkező esetben csökken a külön nyilvántartott, 2014-et követően törlesztendő hitel) nem vehetik igénybe a 90 napon túl tartozók, a 30 millió forintnál értékesebb (és ez még a válság előtt értendő) ingatlanra hitelt felvettek, de azok sem, akik beléptek saját bankjuk fizetéskönnyítő programjába.

A pénzügyi felügyelet adatai szerint idén az első negyedévben a bankoknál, fióktelepeknél és a takarékoknál összesen 660 milliárdot meghaladó volt az az állomány, amelynél a mostani törvényjavaslat alapján az ügyfelek nem élhetnek a gyűjtőszámlával. Pedig ebből csak minden ötödik forint tartozott olyan hitelhez, amelynél az adós már 90 napon túl nem tudott fizetni.

Forrás: Napi Gazdaság

---