Kész a javaslat: így módosul a kiva és a kata


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kisvállalkozásoknak bevezetett két új adónem – az adószakma visszajelzései alapján – még decemberben módosulhat, a törvényjavaslat már a parlament előtt van.


Az „egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról” címet viselő, és a parlamenti honlapon T/9401. szám alatt olvasható salátatörvény-javaslatban szerepelnek a kisvállalati adót és a tételes kisadót érintő módosítások is. A törvényjavaslatot még a téli szünet előtt elfogadhatják, így az új adónemek már a módosításokkal lépnek hatályba. (Az egyéb adónemeket, valamint a nyugdíjat és arehabilitációs ellátást érintő módosító javaslatokról itt olvashat részletesen)

A hatályos szabályozás szerint a szociális hozzájárulási adóból nyújtott kedvezmények nem érvényesíthetők a kisvállalati adó hatálya alatt. A javaslat értelmében a pályakezdők, az anyasági támogatásokból munkába visszatérők és a munkanélkülieket foglalkoztatók adókedvezménye a kiva választása mellett is megmarad, ezért a módosító javaslattal bekerül a törvénybe a kedvezményezett foglalkoztatott és a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény fogalma (2. § 1.9. 20. pont).

A kedvezményezett foglalkoztatott munkabére után érvényesíthető kedvezmény kedvezményezett foglalkoztatottanként a bruttó munkabér havi összege, de legfeljebb személyenként 100 ezer forint a foglalkoztatás első két évében. A kedvezmény részmunkaidős foglalkoztatás esetén legfeljebb 100 ezer forintnak a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett része után érvényesíthető.

Szintén kedvező változás lehet, hogy a javaslat szerint a kisvállalati adó hatálya alá december 20 helyett január 15-ig lehet majd bejelentkezni, és a társasági formaváltás (átalakulás) nem szünteti meg a kisvállalati adóalanyiságot a javaslat szerint.

A tervezet szerint a kisvállalati adó alanya az adóalanyiságot megelőzően keletkezett elhatárolt veszteséget felhasználhatja a kisvállalati adóalanyiság időszakában. Ennek megfelelően nem lép hatályba a törvény 28. §-ának (6) bekezdése, miszerint az adóalanyiságot megelőző időszakból fennmaradt elhatárolt veszteségből a kisvállalati adóalanyiság minden adóévében 20-20 százalékot, illetve annak időarányos részét elszámoltnak kell tekinteni.

A hatályos jogszabály nem teszi lehetővé az áttéréssel a meglévő tárgyi eszközök átvitelét. A javasolt módosítással lehetővé válik, hogy az áttéréssel összefüggésben a gyorsított értékcsökkenési leírással ne kelljen elszámolniuk a kiva-alanyoknak, valamint, hogy a kisvállalati adóalanyiság időszakát megelőzően megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök számított nyilvántartási értékét 10 év alatt, egyenlő részletben leírják a kisvállalati adóalapból.

Az új adófajtát választó vállalkozásoknak a választást megelőző időszakra vonatkozóan az osztalék utáni adót kiváltó adót a társasági adóbevallásukban kell bevallaniuk. Az evás vállalkozás azonban ilyen bevallást nem készít. Ezért a javaslatban szerepel, hogy az evás vállalkozás a megszűnésével összefüggésben benyújtott eva-bevallásban vallja be ezt az adót. A pontosítás új adófizetési kötelezettséget nem keletkeztet, csak a bevallás formáját határozza meg.

További pontosításokat is tartalmaz a törvényjavaslat, a kisvállalati adóalapnál meghatározott személyi jellegű kifizetések fogalomhoz hasonlóan a kisvállalati adóelőleg megállapítási szabályoknál is figyelembe kell venni az úgynevezett képzett járulékalapba tartozó jövedelmeket.

Bekerül a törvénybe az is, hogy a kisvállalati adóalanyiság megszűnése után hogyan kell kiszámítani a számított nyilvántartási értéket a tárgyi eszközök és az immateriális javak esetében.

Eva és kata

Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény tervezett módosítása rendezi, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó adózó eva alanyisága megszűnik. Ez a módosítás egyben megteremti az eváról a kisadózó vállalkozások tételes adójára az év közbeni áttérés lehetőségét is.

A most benyújtott törvényjavaslat azonban továbbra sem tartalmazza például a kata Tbj-vel való összehangolását, így továbbra sem tudni, hogyan alakul jövőre a többes jogviszonyban álló ügyvezetők járulékfizetési kötelezettsége – azaz egy katázó egyéni vállalkozó a társas vállalkozásában ügyvezetőként a ténylegesen ott elért jövedelme után fizet-e járulékot majd.


Kapcsolódó cikkek

2024. december 9.

Adózás a céges karácsonyi ajándék után

A karácsonyi időszakban sok cég ajándékoz munkavállalóinak vagy üzleti partnereinek. Az ajándékozás nem mindig tehető meg adómentesen, ezért fontos ismerni az ajándék adózásának szabályait az ajándékozott személyétől és az ajándék értékétől függően. -Niveus összefoglaló.

2024. december 9.

Emelkedtek a mulasztási bírságok

Augusztustól érdemben emelkedtek a mulasztási bírságok – a bírságokról általában, a friss változásokról és a NAV vélhető bírságolási gyakorlatáról beszél friss videónkban dr. Kovács Ferenc okleveles adószakértő, az Adó szaklap főszerkesztője.