Ki kivel van? – kulcskérdések a kkv-k adózásáról


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

„Kkv” – mindenki ismeri a kifejezést, sokat használjuk, megkérdőjelezhetetlenül a köztudatban van, meghatározó a gazdasági jelentősége, de talán nem tudnánk azonnal felsorolni azokat a sarokszámokat, melyek eldöntik, hogy mikor is kkv egy adott vállalkozás. Miért is fontos ez? Mekkora a szektor szerepe? Milyen kedvezmények kapcsolódnak a kkv-khoz? Ezekre a kérdésekre válaszolunk a következőkben.


Az összes kérdés közül talán mindenkit az érdekel a legjobban, hogy milyen kedvezményekben részesülhetnek ezek a vállalkozások? A lista nem is olyan rövid, lássuk tehát először ezeket.

Társasági adó törvény által biztosított kedvezmények:

Az adóév első napján mikrovállalkozásnak minősülő adózó foglalkoztatás-növelési kedvezményként csökkentheti adózás előtti eredményét a létszámnövekmény és az évesített minimálbér szorzatával, ha az előző évben maximum 5 dolgozója volt.

KKV beruházási adókedvezménye: az adóév utolsó napján kkv-nak minősülő adózó csökkentheti adózás előtti eredményét maximum 30 millió forint erejéig:

  • a még használatba nem vett tárgyi eszközök üzembe helyezése érdekében elszámolt beruházások értékével
  • ingatlan bekerülési értékét növelő felújítás, bővítés, átalakítás értékével
  • még használatba nem vett szoftver felhasználási jogának értékével, szellemi termék bekerülési értékével

Az adóév utolsó napján KKV-nak minősülő adózó tárgyi eszköz beszerzéshez / előállításhoz kapcsolódó hitel vagy pénzügyi lízing kamatkedvezménye: adóévenként maximum 6 millió forintig adókedvezményként érvényesíthető az adóévi kamat 40%-a a 2013 végéig, 60%-a az ez után kötött szerződéseknél.

Kkv fejlesztési adókedvezménye: legalább 500 millió forint jelenértékű beruházás során az elszámolható költségek jelenértékére vehető igénybe.

Az adóév utolsó napján kkv-nak minősülő adózó 100%-os értékcsökkenési leírása a leghátrányosabb térségek területén üzembe helyezett tárgyi eszközökre.

További kedvezmények:

  • Kkv-k fejlődését szolgáló dedikált támogatási forrás a központi költségvetésben.
  • Részvételi lehetőség a Növekedési Hitelprogramban.
  • Innovációs járulék fizetési kötelezettség alóli mentesség a mikro-és kisvállalkozásoknak.
  • Kkv-k közbeszerzésekben való részvételének elősegítése.

Miért is fontos a besorolás?

Fenti kedvezmények érvényesítéséhez tehát kkv-nak kell minősülni, de mint láttuk jelentősége van, hogy az adóév első, vagy utolsó napján, és mely (al)kategóriában minősül egy vállalkozás kkv-nak.

Mindezt a következő gazdasági mutatók vizsgálata határozza meg:

  • összes foglalkoztatotti létszám ÉS
  • éves nettó árbevétele VAGY mérlegfőösszeg

Ezek alapján tehát a következőképp alakul a vállalkozások besorolása:

Ezen határértékek vizsgálatára a „kétéves szabály” irányadó, miszerint adott vállalkozás besorolása csak akkor változhat, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi vagy elmarad a kijelölt határértékektől.

Nem elég pusztán az adott vállalkozás gazdasági mutatóit figyelni, meghatározó ugyanis a tulajdonosi szerkezet. A kkv törvény (2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról) definiálja a partnervállalkozás fogalmát is, a 25%-50% közötti tulajdonviszony esetére. A besorolásnál vizsgálni kell a kapcsoltsági viszonyokat is, majd a kapcsolt és partnervállalkozások gazdasági mutatóit összevontan kell figyelembe venni.

Nem minősül kkv-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése meghaladja a 25%-ot.

Néhány statisztikai adat a szektor jelentőségét illetően:

Létszámadatok alapján a magyarországi vállalkozások több mint 99%-a kkv. A vállalkozások által elért árbevétel majdnem 60%-a, a GDP több mint 35%- a, és a foglalkoztatottak több mint 70%-a a kkv-szektorhoz köthető.

Adómozaik 2015

1. nap – 2014.11.24.

10.00-11.00 – Art – Dr. Kovács Ferenc
11.00-12.00 – Tao – Dr. Németh Nóra
12.00-13.00 – ebédszünet
13.00-14.00 – Számvitel – Tóth Mihály
14.00-15.30 – ÁFA – Sike Olga

2. nap – 2014.11.25.

10:00-11:30 – Tb, ellátások – Farkasné Gondos Krisztina
11.30-11.45  – szünet
11:45-13.15  – Járulékok – Széll Zoltánné
13:15-14:15 – ebédszünet
14.15-15.45 – SZJA – Dr. Andrási Jánosné

Helyszín: Lurdy Konferencia és Rendezvényközpont

Nemzetközi szinten is kiemelt jelentőségű e szektor. Az Eurostat adatai szerint az Európai Unióban működő vállalkozások szintén több mint 99%-a kkv, hozzájárulásuk a GDP értékéhez közel 60%-os, a szektorban foglalkoztatottak aránya pedig meghaladja a 60%-ot.

A bejegyzés szerzője a MAZARS szakértője.  A MAZARS szakmai blogja az Adó Online partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 28.

Távirányítóval manipulálták a tachográfot

A NAV pénzügyőrei néhány óra alatt két olyan teherautót is ellenőriztek, amelyekben a sofőrök távirányítóval manipulálták a menetíró készülékek adatait.

2024. június 28.

Ingatlan áfa újratöltve

Az utóbbi időben jelentősen megváltoztak az ingatlanokkal kapcsolatos áfaszabályok, melyek ismerete nemcsak az építőipari cégeknek, illetve az ingatlant értékesítőknek, hanem az ilyen számlát befogadóknak is kulcsfontosságú. Az Áfa kalauz legfrissebb számában áttekinti az ingatlanokkal kapcsolatos áfa szabályokat.