Kifizetetlen számlák: változik a szemlélet

Szerző: Adó Online
Dátum: 2019. április 30.
Címkék: , , , ,
Rovat:
A Kúria legutóbbi döntése értelmében sztornózható a számla és nem kell általános forgalmi adót fizetni, ha az adóhatóság szerint a számla teljesítése nem történt meg. Ez jelentős előrelépés az eddigi adóhatósági gyakorlathoz képest, ami akkor is megkövetelte a számlán feltüntetett áfa befizetését, ha az adóhatóság szerint a fizetést nem teljesült.

Az elmúlt években sok esetben előfordult, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a vállalkozásoknál végzett ellenőrzési eljárásban azt állapította meg, hogy a kiszámlázott gazdasági esemény, ügylet megtörténte nem igazolható. Ezekben az esetekben a NAV megtagadta a számlában szereplő áfa levonását a számlát befogadó vállalkozásnál. Ez túladóztatáshoz vezetett, mert míg a számlát kibocsátó vállalkozás befizette az áfát a számla után, addig a számlát befogadó vállalkozás ezt nem igényelhette vissza.

A Kúria döntése új megvilágításba helyezi ezt a kérdést. A Kúria értelmezése szerint a teljesítés elmaradása esetén az adófizetési kötelezettség alól abban az esetben is mentesülhet a számlakibocsátó, ha az adóhatóság ellenőrzése alapján válik bizonyítottá, hogy valóban nem történt teljesítés és ezzel összefüggésben gondoskodik a a számla érvénytelenítéséről.

„Az eddig kialakult gyakorlat értelmében nem volt lehetőség számlakorrekcióra azon számlák esetében, amelyek kapcsán az adóhatóság az ellenőrzés során nem látta megfelelően igazoltnak a teljesítés bizonylat szerinti megtörténtét. Ennek a megközelítésnek adott új irányt a Kúria, ugyanis a döntés értelmében a bizonyítás szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a teljesítés hiányát a számlakibocsátó maga, vagy az adóhatóság tárta fel a számlabefogadónál végzett vizsgálat során” – mondta el dr. Schütt Attila, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

Előrelépést jelent a Kúria döntése abból a szempontból is, hogy mostantól egyértelmű, hogy a számla sztornózására, helyesbítésére a NAV-val szembeni jogorvoslati eljárás lefolytatása után is lehetőség van. Az Áfa törvény szerint ugyanis a számla érvénytelenítéséről „haladéktalanul” kell gondoskodni, a NAV korábbi értelmezése szerint pedig a haladéktalanság nem teljesült, ha a vállalkozás a számlakorrekciót csak a NAV-al szembeni jogorvoslati lehetőségek kimerítése után akarta elvégezni. Ilyen módon a vállalkozások annak ellenére kényszerültek számláik korrigálására, hogy valójában a számlakorrekció szükségességéről még folyt a jogvita. Ennek a dilemmának vet véget a Kúria döntése azzal, hogy kimondta: nem lehet a haladéktalanságot kizáró körülményként értékelni azt, ha a kibocsátó az adóhatósági eljárás lezárását követően nem azonnal gondoskodott a számla helyesbítéséről, hanem bevárta a számlabefogadó által kezdeményezett rendes és rendkívüli jogorvoslati eljárás befejezését.

„A döntés elmozdulást jelent a korábbi, szűkítő értelmezéshez képest, azonban fontos, hogy ez továbbra sem jelenti, hogy a csalárd szándékú számlakibocsátók mentesülnének a következmények alól, ugyanis a joggal való visszaélés esetén e feltételek vizsgálata már eleve szóba sem kerülhet” – hangsúlyozta dr. Harcos Mihály, a Deloitte Legal adóperes csoportjának vezető ügyvédje.

A változó gyakorlat alapján annak sincs elméleti akadálya, hogy a számlabefogadó oldalán indult ellenőrzés során feltárt teljesítés hiánya kapcsán a számlabefogadó hívja fel a kibocsátót a számla sztornózására. „Amennyiben egy adóellenőrzés során vitatottá válik az adólevonási jog érvényesítése amiatt, hogy a hatóság a teljesítést nem látja alátámasztottnak, a számlabefogadó pénzügyileg mentesülhet az áfateher végleges viselése alól, ha kérni tudja a számla korrekcióját a számla kibocsátójától” – tette hozzá dr. Harcos Mihály.


Kapcsolódó cikkek:


Pozitívra javította Magyarország besorolási kilátását az S & P
2020. február 17.

A külső versenyképességet terhelő kockázatok rövid távon korlátozottnak tűnnek az S&P szerint, segít a lebegő árfolyamrendszer és a még mindig alacsony munkaköltségek, ugyanakkor a magyar gazdaság aligha tudja tartósan függetleníteni magát a német ipari termelés gyengeségétől.

Behajthatatlan követelések áfája: az önellenőrzés és a különös eljárás gyakorlati kérdései
2020. február 17.

Cikkünkben azokkal a kérdésekkel foglalkozunk, amelyekre a NAV vonatkozó tájékoztatója nem tér ki. Ezek két témakört érintenek: egyrészről önellenőrzéssel kapcsolatos gyakorlati kérdéseket, másrészt pedig azt, hogy ha az új szabályozás szerint sincs lehetőségünk önellenőrzéssel csökkenteni az adóalapot, hogyan és milyen feltételekkel kérhetjük az áfa visszatérítését külön kérelem benyújtásával.