NAV: keddig érkeznek a papíralapú adóbevallási tervezetek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Máig kapják meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyilvántartásában szereplő címre a papíralapú adóbevallási tervezetet azok, akik kérték a postázást, valamint azok, akiknek nincs ügyfélkapujuk, de a tervezet ezer forintnál több visszatérítendő vagy befizetendő adót tartalmaz. Emellett, azok is kapnak levelet, akiknek a tervezetében a munkáltatók, kifizetők hiányos vagy téves adatközlése miatt ellentmondás van – közölte a NAV kedden.

A NAV tájékoztatása szerint a postai csomag általánosságban tartalmaz egy rövid, személyre szabott tájékoztatót, az adóbevallási tervezetet, az 1+1 százalékos rendelkező nyilatkozatot (18EGYSZA) és az annak visszaküldésére szolgáló válaszborítékot. Kiegészítő nyilatkozatot azok kapnak, akiknek a hibátlan tervezete visszaigényelhető vagy befizetendő adót tartalmaz – tették hozzá.

Akik egyetértenek a tervezettel, azoknak nem kell módosítaniuk annak tartalmát, a visszaigényelhető adót tartalmazó tervezet esetén elég a kiegészítő nyilatkozatot aláírva visszaküldeniük, amelyben kiválasztható, hogy a visszaigényelhető összeget a NAV postai úton vagy átutalással juttassa el. A nyomtatvány kitöltésével és visszaküldésével válik a bevallási tervezet érvényes bevallássá, az összeg kiutalása a beérkezés időpontjától számított 30 napon belül megtörténik.

Ha befizetendő adót tartalmaz a tervezet, a csatolt kiegészítő nyilatkozaton jelölhető a részletfizetés. Szintén feltüntethető, hogy az adózó melyik önkéntes pénztárhoz kívánja a rendelkezés összegét utaltatni, ha több pénztárnak is tagja volt.

Akik egyetértenek a tervezettel és kiegészítő nyilatkozatot sem kaptak, nem kell tenniük semmit – őstermelők és áfás magánszemélyeken kívül – a tervezetből automatikusan bevallás lesz. Azok viszont, akik nem értenek egyet a tervezetben szereplő adatokkal, a 18SZJA bevallást kell benyújtaniuk május 20-ig, mivel a papíralapú tervezet adatait nem lehet módosítani.

A NAV kiemeli: a mezőgazdasági őstermelők új lehetőségként nyilatkozhatnak arról, hogy az e tevékenységből származó bevételük nem haladta meg a 600 ezer forintot. Kiegészítő nyilatkozat csak akkor tehető, ha a tervezet tartalmaz minden olyan jövedelmet, amelyről bevallást kell benyújtani.

Tájékoztató levelet kapnak azok, akikkel kapcsolatban nem érkezett kifizetői, munkáltatói adatszolgáltatás a NAV-hoz, ezáltal számukra nem készült tervezet, de kérték annak postai kiküldését.

Az ügyfélkapuval rendelkezők – ugyancsak április 30-áig – értesítést kapnak az elektronikus tárhelyükre, ha a webes felületen nem nézték meg az adóbevallási tervezetüket, de van fizetendő vagy visszaigényelhető adójuk, vagy a NAV rendelkezésére álló adatokban hiányosság, ellentmondás tapasztalható – írták.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.