Kik mentesülnek az szja-bevallás alól?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mostanában a magánszemélyek a 2014. évről szóló jövedelemadó-bevallásukkal (1453 jelű nyomtatvány) foglalkoznak, melynek esedékessége 2015. május 20-a. Az alábbi cikkben összegyűjtöttük, kik mentesülnek e kötelezettség alól.


A NAV tájékoztatása szerint 2015. március 9-éig mintegy 600 ezer adózó nyújtotta be a 1453 számú személyijövedelemadó-bevallását. Érdemes elolvasnia a tájékoztatót az adózóknak és a könyvelőknek, mert felsorolják benne azokat a hibákat, melyeket a nyomtatvány kitöltése során gyakran elkövetünk.

Például:

  • a visszaigényelhető adót, vagy rendelkező nyilatkozatot tartalmazó bevallás esetén nincs kitöltve sem a bankszámlaszám, sem az utalási cím mező;
  • az 55. sorban nem kerül feltüntetésre a kifizető által levont adóelőleg;
  • a kifizető által levont adóelőleg (55.) sor helyett az adózó által befizetett (64.) sor kerül kitöltésre; (Felhívom a figyelmet, hogy ebből adóhiány keletkezhet a folyószámlánkon!)
  • nem, vagy nem megfelelően töltik ki az adózók az eltartottakra vonatkozó 1453-03-as lapot;
  • nem jól számolják ki az adózók a családi kedvezmény keretösszegét (1453-A lap 19. sor);
  • a 2014-ben megszületett gyermek esetén a várandósságról szóló nyilatkozatot nem töltötték ki; (Így rövidebb időre jár a családi kedvezmény.)
  • az adószám nem kerül feltüntetésre a bevalláson (adószámos magánszemélyek esetén is kötelező kitölteni), stb.

Most viszont nem ez a témánk, hanem az, hogy kinek nem kell adóbevallást beküldeni.

Nem kell 1453-as bevallást beadni a magánszemélynek, ha az adóévben egyáltalán nem volt bevétele vagy csak olyan bevételt szerzett, amelyet a törvény rendelkezései szerint nem kell bevallani. Például csak öregségi nyugdíjat kapott, vagy kizárólag adómentes bevétele volt.

Ilyen bevételek, jövedelmek lehetnek például:

  • azok a bevételek, amelyeket a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni (például az adómentes bevételek);
  • a törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés (kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény) alapján az adó alól Magyarországon mentesített jövedelem, ha más bevallási kötelezettség alá eső jövedelme a magánszemélynek nem volt;
  • amely ingó vagyontárgy átruházásából származik, és az éves bevétel összege nem haladja meg a 600 000 forintot, vagy az adóévben a gazdasági tevékenységnek nem minősülő ingó értékesítésből származó jövedelem nem haladja meg a 200 000 forintot;
  • amely ingatlan átruházásából, a vagyoni értékű jog gyakorlásának átengedéséből, e jogról való lemondásból származik, ha abból jövedelem nem keletkezik;
  • amely után a személyi jövedelemadó megfizetésére a kifizető kötelezett;
  • amely kamatjövedelemnek minősül, és abból a kifizető az adót levonta;
  • amely pénzbeli nyereménynek minősül;
  • amelyet más törvény rendelkezése szerint nem kell bevallani.

Nem kell bevallást benyújtania a magánszemélynek akkor sem, ha az adóévben kizárólag az egyszerűsített foglalkoztatás keretében szerzett jövedelmet, és az nem haladta meg a mentesített keretösszeget. A természetes személynek nem kell 2014-ről személyi jövedelemadó bevallást benyújtania, kivéve, ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele meghaladja az e foglalkoztatás naptári napjai száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napibérként meghatározott összegének szorzatát (e szorzat a mentesített keretösszeg).

Új szolgáltatásokkal bővült az Adó Online:
  • díjmentes cikk és szaklap értesítő
  • kérdés-válasz szolgáltatásunk kényelmesebb használata
  • egyedi szaklap ajánlatok

Abban az esetben, ha a magánszemély mezőgazdasági őstermelő (átalányadózást alkalmazó kistermelő is), és az e tevékenységéből származó, támogatás nélkül számított bevétele a 600.000 forintot nem haladta meg, és más, bevallási kötelezettség alá eső jövedelme sem volt, akkor nem kell bevallást benyújtania.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.