Kilőtt a kiskereskedelmi üzletek forgalma, segített a bázishatás és az adóvisszatérítés is


Az idén áprilisban a kiskereskedelem forgalma a nyers adat szerint 15,7 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 15,8 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.

Áprilisban az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 7,1 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 15,4 százalékkal, az üzemanyag-kiskereskedelemben 37,3 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakihoz viszonyítva.

Az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 6,8 százalékkal, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 8,0 százalékkal emelkedett. A nem élelmiszer-kiskereskedelemben az eladások volumene a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 67, a használtcikk-üzletekben 51, a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk-üzletekben 29, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben és a bútor-, műszakicikk-üzletekben 14-14, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 11 százalékkal nőtt.

Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,1 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 4,2 százalékkal csökkent. A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 1,5 százalékkal nőttek.

Az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1373 milliárd forintot ért el áprilisban. Az országos kiskereskedelmi forgalom 46 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 36 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 18 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott. Január-áprilisban a forgalom volumene a naptárhatástól megtisztított adatok szerint 11,8 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 2,6, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 16,4, az üzemanyag-kiskereskedelemben 30,0 százalékkal nőtt az értékesítés volumene az előző év azonos időszakához képest.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentését kommentálva Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágvezetője kiemelte: a fogyasztás a második negyedévben is a gazdasági növekedés fő hajtóereje lesz, és egyelőre nem is látszik a volumenbővülésben érdemi lassulás, bár ez a benzinturizmus visszaszorulásával, illetve a koronavírus-hatás bázisból való kikerülésével megváltozhat.


Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője úgy látja, hogy a jelenleg is zajló erőteljes bérnövekedés és az ehhez hozzáadódó év eleji fiskális transzferek a fogyasztás erőteljesebb növekedését vetítik előre. Nyártól azonban a fiskális konszolidáció és minden bizonnyal az elmúlt két évtized legmagasabb inflációja, ezen belül is az egyik leglényegesebb csoport, az élelmiszerek áremelkedése a fogyasztás lassulását eredményezhetik – fejtette ki.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője jelezte: tavaly 3,5 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom, idén azonban 10 százalék körüli növekedésre számít. A következő hónapokban az egyre magasabb bázis és egyes átmeneti tényezők megszűnése miatt már fokozatosan lassulhat a kiskereskedelmi forgalom, de a növekedés így is dinamikus maradhat – írta kommentárjában.

(MTI, Adó Online)



Kapcsolódó cikkek

2021. június 23.

A kisboltok a kiskereskedelem átalakulásának vesztesei

A magyarországi tizenegy kereskedelmi üzletlánc 2020-ban 7,3 százalékkal több, 5306 milliárd forint bruttó forgalmat ért el, ezzel 2007-hez képest 96 százalékkal bővült, vagyis csaknem megkétszereződött a piac – hívta fel a figyelmet a GKI Gazdaságkutató legfrissebb elemzésében.
2021. február 9.

A kiskereskedelem jól állta a koronavírus-válságot

A drasztikus tavaszi visszaesést ledolgozva 2020-ban az egy évvel korábbival lényegében azonos teljesítményt nyújtott a kiskereskedelmi ágazat, az internetes és csomagküldő értékesítés éves forgalma tavaly múlta felül először az ezermilliárd forintot – közölte a az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).