Kiskapuk adókerüléshez


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Korábban a veszteséges vagy nullszaldós vállalkozásoknak ˝csupán˝ amiatt kellett aggódniuk, hogy miből fogják finanszírozni veszteségeiket. Mára a helyzet jóval bonyolultabb, már az is adózik, akinek nincsen nyeresége. Mégis előfordulhat, hogy megúszható a fizetés és az ellenőrzés is.

Idén júliustól azon társas és egyéni vállalkozóknak, akiknek adóalapja nem éri el korrigált éves árbevételük két százalékát, az alkalmazott költségelszámolást feltáró, kiegészítő nyomtatványt kell kitölteniük adóbevallásuk során. Ennek segítségével az APEH – kockázatelemzés alapján – ellenőrzéseket hajt végre, vagyis megégetheti magát az, aki nem mutat ki nyereséget.

A törvény meghatározza, hogy az egyes adózói csoportok esetén mennyi a nyereségminimum. Ha egy vállalkozás eredményessége nem éri el ezt a küszöböt, akkor a cégvezető dönthet úgy, hogy kitölti a nyomtatványt, de az ellenőrzést nem kockáztatva befizetheti a tíz-, vagy tizenhat százalékos adót is, a minimum-nyereség után.

Az új szabályozással nem született új adónem, mivel minden adózónak azt az adónemet (társasági adót vagy szja-t) kell fizetnie, amelynek hatálya alá amúgy is tartozik. Másrészt a formanyomtatvány kitöltésével az adózó kezébe kerül át a bizonyítási teher, nem kellően nyereséges működése esetén. Ez a megoldás kedvező hatást gyakorolhat az adóbevételekre, hiszen aki kicsit is bizonytalan az esetleges APEH-vizsgálat eredményével kapcsolatban, az inkább a közterhek befizetését választja. Mégis úgy tűnik, van néhány kivétel a szabályok alól.

Nem kell ugyanis a minimum szerint adózni az előtársasági időszakban, az egyéni vállalkozónak az első két évben, feltéve ha nem volt egyéni vállalkozó a tevékenység megkezdése előtt három évig. Nem fizet továbbá a szociális- és iskolaszövetkezet, a közhasznú, és kiemelten közhasznú társaság sem. Öröm az ürömben, hogy ha elemi kár ért minket tavaly, vagy az idén, akkor sem kell kifizetni a kiszabott minimumadót.

A vállalkozások számára egy kis haladék is biztosítva van. Ugyanis a nyilatkozat beérkezte után az adóhatóság harminc napon belül dönt az ellenőrzésről, annak lefolytatására azonban egy év áll rendelkezésére. A kiválasztásról értesítést küld az adózónak, akinek így van ideje önellenőrzéssel élni. Ez kis pozitívum abban a helyzetben, ha az ellenőrzésre kiválasztott személy vagy vállalkozás köteles igazát bizonyítani, amit az APEH vagy elhisz, vagy nem.

Ha az APEH nem hisz, akkor itt is az ÁFA ellenőrzésekből ismert becsléses módszer következik. Az ellenőr felbecsüli társasági adóalapunkat, azután pedig kemény összegeket is kifizethetünk. Kérdéses, hogy ez a fajta ellenőrzés nem fog-e maga után vonni vagyonosodási vizsgálatokat a vállalakozás tulajdonosai számára, azt eredményezve, hogy még az is befizeti a tíz vagy tizenhat százalékot aki nem titkolt el semmilyen jövedelmet, attól való félelmében, hogy vajon az adóhatóság hinne-e neki vagy sem.

Forrás: Origo


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 19.

Kapcsolt vállalkozási viszony megítélése

„X” és „Y” társaság az ügyvezetés egyezőségére tekintettel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adózók. Az „Y” társaság a 100 százalékos tulajdonosa „Z” társaságnak, e két társaság tehát a többségi befolyás alapján minősül kapcsolt vállalkozásnak, az ügyvezetés egyezősége e tekintetben nem áll fenn. Az „X” és a „Z” társaság tulajdonosi háttere teljes mértékben különbözik egymástól, egyik adózó sem gyakorol többségi befolyást a másikban. Kérdésünk arra irányul, hogy „X” és „Z” társaságok között ebben az esetben fennáll-e a kapcsolt vállalkozási viszony.

2024. szeptember 19.

Adóelőnyök a megújult K+F rendszerben

A K+F tevékenységekhez kapcsolódóan már eddig is több adónemben – társasági adó, helyi iparűzési adó, innovációs járulék, szociális hozzájárulási adó, Kiva – lehetőség volt az adóalap csökkentésére vagy adókedvezmény igénybevételére. Az adózási kedvezmények mellett a kutatás-fejlesztési tevékenységek kapcsán a vállalkozások más, közvetlen állami támogatásokra is jogosulttá válhatnak. Ahhoz, hogy ezekkel a kedvezményekkel élni tudjon egy vállalkozás, fontos meggyőződni arról, hogy az adott tevékenység a hazai és nemzetközi szabályozás alapján valóban kutatás-fejlesztésnek minősül-e.

2024. szeptember 18.

Kétszázmilliós adócsalás miatt emeltek vádat több ember ellen

Bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Nógrád Vármegyei Főügyészség két gyógyászati segédeszközöket gyártó cég vezetői, ortopéd szakorvosok és társaik ügyében, akik az ortopéd cipők után járó társadalombiztosítási támogatást jogosulatlanul visszaigényelve csaknem 200 millió forint kárt okoztak a költségvetésnek.