Kisokos a kamatjövedelmet sújtó szja-ról

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mikor és mennyi személyi jövedelemadót kell fizetni a kamatjövedelem után – cikkünkben e kérdéskört járjuk körbe a részletekre is kiterjedő alapossággal. A szabályozás ugyanis nem annyira egyszerű, elég, ha csak arra gondolunk, hogy nem is minden kamatjövedelem szja szempontból, ami annak látszik.

A kamat és a kamatjövedelem fogalma

A személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) az olyan jövedelmeket, amelyek a magánszemélyek átmenetileg vagy hosszabb távon szabad, megtakarított, befektetett pénzének egy adott évben bekövetkező gyarapodásából (kamat, hozam stb.) származnak, külön adózó tőkejövedelemként kezeli. Ugyanakkor az e jövedelmekre vonatkozó szabályozás közös eleme, hogy ha valamely ilyen jövedelem vagy annak egy része – tartalmát tekintve – a szerzés körülményeiből megállapíthatóan a magánszemély tevékenysége során, vagy más jogügyletben nyújtott teljesítményének ellenértéke, akkor annak adózására a törvény a szerzés jogcíme szerinti jövedelemszerzésre vonatkozó szabályok alkalmazását írja elő. E tartalmi megközelítésen alapul, hogy a szja kötelezettségek szempontjából a kamat és a kamatjövedelem fogalma nem azonos.

A kamat általános fogalma a kölcsönzött tőke használatáért az adós által adott és a kölcsönző által kapott kamatot egyaránt magában foglalja, míg az elkülönült adózási szabályok hatálya alá tartozó kamatjövedelemnek tételes felsorolással a következők minősülnek:

• a különböző hitelintézeti betétekre, számlakövetelésekre a magánszemély és a hitelintézet között fennálló nyilvánosan meghirdetett feltételekkel kötött szerződés (üzletszabályzat, kamathirdetmény) alapján jóváírt, tőkésített kamat szokásos piaci értéket meg nem haladó része,

• a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból, kollektív befektetési értékpapírból származó kamat/hozam,

• a nyereménybetétkönyv tárgynyereménye,

• az egyes biztosítói kifizetésekből származó jövedelem,

• a szövetkezet által fizetett kamat akkor, ha az a felszámítás időszakában érvényes jegybanki alapkamatot legfeljebb 5 százalékponttal haladja meg, feltéve, hogy a szövetkezet a jogszabályban előírt célokon kívül és előírt mértéket meghaladóan hitelt nem nyújt, hitelfelvételéhez pénzintézetnél fedezetet nem képez, kezességet nem vállal, pénzt elszámolásra – a szokásos üzletvitelhez (pl. anyagbeszerzés, üzemanyag-elszámolás) szükséges mértéken felül – nem ad a tagjainak,

• a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagját (kedvezményezettjét, örökösét) a tag munkaviszonyának a feltételes jogszerzési időtartam lejárta előtti megszűnése miatt megillető összegből a tag által befizetett hozzájárulás-kiegészítés összegét meghaladó rész [Szja tv. 65. § (1) bekezdés].

Nem kamatjövedelem a magánszemélynek a nem hitelintézeti szolgáltatás keretében (pl. az ún. tagi kölcsönre) fizetett kamat, hanem a magánszemély és az adós között fennálló jogviszony szerinti, vagy egyéb jövedelem [Szja tv. 65. § (1) bekezdés f) pont].

Az egyéni vállalkozó pénzforgalmi bankszámláján jóváírt kamatot vállalkozói bevételként figyelembe venni, kivéve azt az időszakot, amikor a tevékenységét szünetelteti.

A késedelmi kamatra azon bevételre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni, amelynek késedelmes, illetve nem szerződésszerű teljesítésére tekintettel azt megfizették [Szja tv. 1.§ (9) bekezdés b) pont].

A kollektív befektetési értékpapírnak a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén, valamint bármely EGT-államban, továbbá az OECD tagállamában működő tőzsdén történő átruházásából nem kamatjövedelmet, hanem ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmet kell megállapítani

[htmlbox art_tukor]

 

Az adó mértéke és megfizetése

A kamatjövedelem adója 15 százalék, a nem pénzbeli formában juttatott kamatjövedelem (pl. tárgynyeremény, értékpapír) esetében az adó alapja a vagyoni érték szokásos piaci értékének (a nyereményalapnak) az 1,18-szorosa [Szja tv. 65. § (1) bekezdés c) pont].

Az adó mértéke azonban attól is függ, hogy a kamatjövedelem belföldről vagy külföldről származik, illetve hogy a kamatban részesülő magánszemély az adóügyi illetősége szerint hol (belföldön vagy más államban, esetleg mindkettőben) adóztatható.

A kamatjövedelem után az adót a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti meg és vallja be.

Amennyiben a kamatjövedelem nem kifizetőtől (pl. külföldi banktól) származik, a magánszemély az adóbevallásában állapítja meg, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.

Egyes biztosítói kifizetésekből származó kamatjövedelem

Kamatjövedelmet kell megállapítani a biztosítói kifizetésből (a szerződés szerint szolgáltatásként, vagy a biztosítás visszavásárlásakor teljesített kifizetésből), ha a biztosító teljesítése nem adómentes vagy nem minősül a törvény külön rendelkezése alapján más (pl. valamely jövedelmet pótló vagy egyéb) adóköteles jövedelemnek.

A Szja tv. főszabálya szerint a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvényben meghatározott, belföldön székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező biztosító szolgáltatása – a biztosítási esemény (baleset, vagyoni kár stb.) bekövetkezésekor kifizetett összeg – adómentes. Ez a rendelkezés az olyan államban székhellyel rendelkező, biztosítóra is kiterjed, amely állammal Magyarországnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerülésére [Szja tv. 1. számú melléklet 6. 6. és 6. 8. pont].

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

Kivétel, vagyis adóköteles

• a jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítás alapján fizetett jövedelmet pótló kártérítés,

• a baleset- és betegségbiztosítás alapján járó jövedelmet pótló szolgáltatás összegéből (ideértve a szerződéses feltételek szerint az eltelt napok száma alapján járó napi térítésként vagy az eltelt napok száma alapján meghatározott biztosítási összeget is) a jövedelem-kiesés időszakára napi 15 ezer forintot meg nem haladó rész;

• az élet-, a baleset- és a betegségbiztosítás (személybiztosítás) alapján nyújtott olyan szolgáltatás, amely nem minősül halál esetére szóló biztosítási, nyugdíjbiztosítási, járadékbiztosítási, balesetbiztosítási vagy betegségbiztosítási szolgáltatásnak;

• a nyugdíjbiztosítás és a járadékbiztosítás alapján a biztosító által a nyugdíjkorhatár betöltéséhez vagy a nyugellátásra való jogosultság megszerzéshez kötődő egyösszegű szolgáltatás, akkor, ha a szerződés létrejöttétől a biztosító teljesítéséig legalább 10 év még nem telt el;

• az olyan biztosítási szerződés alapján nyújtott szolgáltatás, amelynek díját vagy díjának egy részét magánszemély (mezőgazdaági őstermelő/egyéni vállalkozó) költségként elszámolta.

Ez azt jelenti, hogy kamatjövedelmet alapvetően a megtakarítási jellegű biztosítások alapján történő kifizetésből kell megállapítani.

Ha kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítási díját más személy (de nem magánszemély, hanem pl. a munkáltató) fizette és az adómentes volt (2018. előtt), visszavásárlás esetén a magánszemélynek nem kamatjövedelem, hanem egyéb jogcímen keletkezik jövedelme. Ekkor az egyéb jövedelem megállapításához a biztosítói kifizetés összegéből a magánszemély által megfizetett biztosítási díjak és a más által fizetett adóköteles biztosítási díjak vonhatók le. Így ilyen esetben egyéb jövedelemként jellemzően a munkáltatók, kifizetők által adómentesen befizetett összegek, illetve a befektetés hozamai válnak adókötelessé [Szja tv. 28. § (2) bekezdés].

[htmlbox afa_kotelezettseg]

 

Ha az adóköteles biztosítói kifizetésekből kamatjövedelmet kell megállapítani, a magánszemély által befizetett díjakat és a más által fizetett adóköteles biztosítási díjakat (ideértve a nyugdíjbiztosítási nyilatkozat alapján a nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírt összeget is) meghaladó rész minősül kamatjövedelemnek. A kockázati díjrész nem számít befizetett díjnak.

Adóalapként azonban nem kell figyelembe venni (azaz 7,5 százalék vagy 0 százalék adó terheli a jövedelmet) [Szja tv. 65. § (3), (3a) és (3b) bekezdés]

• az egyszeri díjas biztosítások esetében a kamatjövedelmet, ha a biztosítói kifizetés a szerződés létrejöttét követő 5. év elteltével vagy az után következik be, illetve a kamatjövedelem felét, ha a biztosítói kifizetés a szerződés létrejöttét követő 3. év elteltével vagy az után, de az 5. év elteltét megelőzően következik be;

• a rendszeres díjú biztosítások esetében a kamatjövedelmet, ha a biztosítói kifizetés a szerződés létrejöttét követő 10. év elteltével vagy az után következik be, illetve a kamatjövedelem felét, ha a biztosítói kifizetés a szerződés létrejöttét követő 6. év elteltével vagy az után, de a 10. év elteltét megelőzően következik be.

---