Távirányítóval manipulálták a tachográfot
A NAV pénzügyőrei néhány óra alatt két olyan teherautót is ellenőriztek, amelyekben a sofőrök távirányítóval manipulálták a menetíró készülékek adatait.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A NAV nyomán részletesen elmagyarázzuk, hogy kell a lakáskiadásból, az ingatlan- és ingóságértékesítésből befolyt jövedelmet feltüntetni az adóhatóság bevallás-tervezetében.
A NAV tájékoztatójából kiderül: az adóhatóság azoknak is elkészíti a bevallás-tervezetet, akiknek 2017-ben megszűnt a munkaviszonya. Viszont ha az adózó valamilyen adókedvezmény érvényesítésére jogosult, és az érvényesítés feltételei egész évben fennállnak, akkor a bevallást módosítani kell, mert a kedvezmények nem csak azokra a hónapokra járnak, amelyben a munkaviszony fennállt, és amelyekről a munkáltató nyilatkozott.
Értelemszerűen a külföldről származó jövedelmekről is külön kell nyilatkozni, mert azokról a munkáltatók, kifizetők nem tudnak, így azok nem is szerepelnek a bevallásban. A bevallás-tervezet kiegészítésének módjairól sorozatunk előző részében írtunk.
[htmlbox art_tukor]
A nagy falat: az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem bevallása
A NAV tájékoztatója szerint három esetet különíthetünk kel. Az elsőben az ingatlan-bérbeadási tevékenységet folytató magánszemély kifizetőnek adta bérbe az ingatlant – ez esetben a NAV tervezete tartalmazza a bérbeadásból származó jövedelemre vonatkozó adatokat.
A második esetben az ingatlan-bérbeadási tevékenységet folytató magánszemély általános forgalmi adó fizetésére kötelezett; ez esetben a tervezetet a magánszemély nem fogadhatja el, azt ki kell egészítenie.
A harmadik esetben, ha a magánszemély magánszemélynek adta bérbe ingatlanát, akkor az abból származó jövedelem nem szerepel a bevallás-tervezetben. Ez esetben az ingatlan-bérbeadásból származó bevételt, a költségeket, a kiszámított jövedelmet, továbbá a negyedévente megfizetett adóelőleg összegét a magánszemélynek kell bevallania. Ha a bérbeadásból származó jövedelem 2017-ben meghaladta az 1 millió forintot, akkor a teljes összeg után 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást is fizetnie kell a 450 ezer forintos hozzájárulás-fizetési felső határig.
A bevallás-tervezet elektronikus kiegészítésében mindkét utóbbi esetben a „Jövedelmek” gomb után az „Összevont adóalapba tartozó jövedelmek” opciót kell választani, majd az „Önálló tevékenységből származó jövedelmek” sorok hozzáadásának lehetőségét; a „Hozzáadás” választása után a 7. és 8. sorban kell feltüntetni az ingatlan bérbeadási tevékenységből származó jövedelmet és adóját.
A NAV tájékoztatójából világosan kiderül: az EU-s tagországokból származó munkajövedelmet nem kell feltüntetni az szja-bevallásban, mint ahogy a táppénzt sem, amely bár adóköteles, de azt a munkáltatói adatszolgáltatás (amennyiben a munkáltató társadalombiztosítási kifizetőhelynek minősül) nyomán a bevallási tervezet tartalmazza.
[htmlbox felteteles_adomegallapitas]
Elkülönülten adózó jövedelmek
Az ingatlanértékesítésből származó jövedelem sem szerepel a tervezetben (az, ugye, a kifizetők és munkáltatók NAV-nak küldött adatai alapján készül), azt az érintett adózóknak maguknak kell bevallaniuk a digitális felületen, méghozzá az „Összes mezők” opció választása után a „Személyi jövedelemadó (szja)” lehetőséget kell választani, majd a „Jövedelmek” gomb, az „Elkülönülten adózó jövedelmek”, ezután pedig a „Termőföld, ingatlan, vagyoni értékű jog, ingó vagyontárgy értékesítése” gomb, majd a „Szerkesztés” következik – ezután lehet az ingatlan értékesítéséből származó jövedelemmel kapcsolatos adatokat megadni (bevétel, költség, jövedelem).
Ingóság értékesítéséből származó jövedelem sem szerepel a tervezetben – derül ki a tájékoztatóból. A NAV emlékeztet: nem keletkezik adókötelezettség, ha a magánszemély ingó értékesítésből származó összes jövedelme nem haladja meg a 200 ezer forintot. Amennyiben e jogcímen megszerzett jövedelem meghaladja ezt az összeget, úgy csak a 200 ezer forint feletti rész után kell 15 százalékos adót fizetni: ekkor a teljes jövedelmet be kell vallani, de annak 15 százalékkal megállapított adóját csökkenteni kell 30 ezer forinttal.
Ugyanígy számot kell adni a külföldről származó osztalékról is, mégpedig úgy, hogy a fenti utat végigjárva az „Elkülönülten adózó jövedelmek” opció után a „Külföldről származó belföldön adóköteles külön adózó jövedelmek”, majd a „Hozzáadás” után kell a 182. sorban beszámolni a részletekről.
A NAV pénzügyőrei néhány óra alatt két olyan teherautót is ellenőriztek, amelyekben a sofőrök távirányítóval manipulálták a menetíró készülékek adatait.
Amikor egy olyan ország áfa-rendszeréről szólunk, amelynek egyik legfontosabb bevételi forrása az idegenforgalom, akkor mindenféleképpen ki kell térni a külföldieknek járó adó-visszatérítés működésére.
Az utóbbi időben jelentősen megváltoztak az ingatlanokkal kapcsolatos áfaszabályok, melyek ismerete nemcsak az építőipari cégeknek, illetve az ingatlant értékesítőknek, hanem az ilyen számlát befogadóknak is kulcsfontosságú. Az Áfa kalauz legfrissebb számában áttekinti az ingatlanokkal kapcsolatos áfa szabályokat.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!