Kisokos az szja-bevallásról – I. rész


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Sorozatunkban alapkérdésekre válaszolunk, amelyek nem is feltétlenül egyszerűek. Kinek kell szja-bevallást benyújtania? Mit kell még tennie annak, aki munkáltatói adómegállapítást választott? Hogy működik az adóhatóság közreműködésével történő egyszerűsített bevallás? Mikor kötelező az adóhatósági közreműködés nélküli szja-bevallás?


A magánszemélyek 2012. évi jövedelmeinek végső bevallási határideje 2013. május 21-e. Annak, akinek a levont, megfizetett adón, adóelőlegen, ehón stb. felül befizetési kötelezettsége is van, ugyanezen határidőig kell azt teljesítenie.

Nem kell mindenkinek bevallást beadnia

Annak a magánszemélynek, akinek csak olyan bevétele volt 2012-ben, amelyet a személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) szerint nem kell bevallani, nincs bevallási kötelezettsége.

E bevételek közé tartoznak a Szja tv. 1 számú mellékletében meghatározott adómentes járandóságok, juttatások (nyugdíj, szociális ellátások stb.) és a személyi jövedelemadó törvény 7. §-ában meghatározott olyan bevételek, amelyek nem számítanak jövedelemnek.

Nem kell bevallani továbbá azt a bevételt

  • amely ingó vagyontárgy átruházásából származik, és az éves összege nem haladja meg a 600 ezer forintot, vagy az abból megállapított jövedelem nem haladja meg a 200 ezer forintot;
  • amely ingatlan átruházásából, vagyoni értékű jog gyakorlásának átengedéséből, e jogról való lemondásból származik, ha abból jövedelem nem keletkezik;
  • amely után a személyi jövedelemadó megfizetésére a kifizető kötelezett;
  • amely kamatjövedelemnek minősül, és abból a kifizető az adót levonta;
  • amely pénzbeli nyereménynek [76. § (2) bekezdés] minősül;
  • amely nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján Magyarországon nem adóztatható;
  • amelyet külön törvény rendelkezése szerint nem kell bevallani (például háztartási munka ellenértékét).

Bevallási lehetőségek

A 2012. évi személyi jövedelemadó megállapítására 2013. január 31-éig lehetett kérnie munkáltatói adómegállapítást annak, aki e módszer választási feltételeinek megfelel. A többiek számára, vagy ha a munkáltató nem vállalta az adómegállapítást, az önadózás

  • az adóhatóság közreműködésével készített egyszerűsített bevallással, vagy
  • az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallással, vagy
  • adónyilatkozattal

teljesíthető.

Az esetleges szankciók elkerülése érdekében, munkáltatói adómegállapítást választása esetén is érdemes még egyszer átgondolni, hogy nem volt-e olyan körülmény, amely a választott módszert kizárja. Például aki 2012-ben – akár néhány ezer forint összegben – részvény-osztalékot kapott, mégis csak az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallást kell benyújtania a végső határidő előtt. Az adóhatóság akkor tekinti érvényesnek ezt a bevallását, ha felhívására a kézbesítéstől számított 15 napon belül a magánszemély igazolja, hogy a munkáltatói adómegállapítás választására nem volt jogosult. Ha viszont a felhívásra határidőn belül nem válaszol, vagy nem igazolja, hogy munkáltatói adómegállapítás választására nem volt jogosult, úgy az adóhatóság a benyújtott adóbevallást abban az esetben sem tekinti érvényesnek, ha annak benyújtása megelőzte a munkáltatói adómegállapítás adóhatósághoz továbbításának időpontját, és ekkor már csak önellenőrzésre van mód.

Megjelent! Az adózás nagy kézikönyve 2013 bővebb információk itt

Az adóhatóság közreműködésével történő egyszerűsített bevallást azoknak, akik e módszer választási feltételeinek megfelelnek, 2013. február 15-éig lehetett választaniuk Az erre vonatkozó nyilatkozat beküldött adataiból, valamint a saját adatbázisában nyilvántartott adatokból az adóhatóság 2013. április 30-áig küld meg a személyre szabott (1253E jelű) egyszerűsített bevallást. Ezt a magánszemély vagy elfogadja, vagy javíthatja, kiegészítheti. Elfogadás esetén a magánszemélynek nincs teendője, mert ha azt 2013. május 21-éig nem küldi vissza, a kiküldött egyszerűsített bevallás érvényessé válik. Amennyiben a magánszemély a bevallással nem ért egyet, azt kiegészítve, javítva, aláírva 2013. május 21. napjáig kell postára adnia, az ügyfélszolgálatra személyesen bevinnie, vagy elektronikus úton megküldenie az állami adóhatóságnak. Ilyen esetben is előfordulhat utóbb valamilyen, az egyszerűsített bevallás választását kizáró körülmény felismerése. Ekkor az érintettnek célszerű még a bevallási határidő lejárta előtt beadnia az adóhatóság közreműködése nélküli bevallást, ugyanis ez (az elsőként megtett) bevallás minősül érvényesnek akkor is, ha a közben esetleg már megküldött egyszerűsített bevallást a magánszemély nem küldi vissza.

Az adóbevallás egyetlen oldalnyi papírlapon vagy elektronikus formában (1253ADÓNYILATKOZAT elnevezésű nyomtatványon) is teljesíthető 2013. május 21-éig, amelyen a személyi adatokon kívül mindössze három sort kell kitöltenie és beküldenie annak a magánszemélynek, aki megfelel a Szja tv. erre vonatkozó feltételeinek. A feltételek hosszú sora azonban meglehetősen bonyolult megfontolásokat tesz szükségessé, jóval egyszerűbb ilyenkor is a 1253-s nyomtatvány megfelelő sorait kitölteni.

Mérlegképes Kreditkártya

Szerezze meg Ön is kötelező kreditpontjait Kiadónk minőségi képzésein! További részletekért kattintson ide!

Szakmai rendezvények:

Mikor kötelező az adóhatósági közreműködés nélküli szja-bevallás?

Ezt a bevallási formát bárki választhatja, akkor is, ha például munkáltatói adómegállapítást, egyszerűsített adóbevallást választhatott volna, vagy akár adónyilatkozatot tehetne. Ugyanakkor mindenképpen kötelező adóhatóság közreműködés nélküli bevallást benyújtani, ha a magánszemély nem tehet, vagy nem tesz egyszerűsített bevallásra, munkáltatói elszámolásra vonatkozó nyilatkozatot, vagy adónyilatkozatot, továbbá ha az általános forgalmi adó alanya, illetve, ha az adóévben egyéni vállalkozó volt (esetükben a benyújtás határideje 2013. február 25-e volt!), valamint akkor, ha az adóévben a magánszemély

  • mezőgazdasági őstermelő volt, és e tevékenységéből adóköteles bevétele származott, kivéve, ha jövedelméről egyszerűsített bevallásban, munkáltatói elszámolásban nemleges nyilatkozatot adott, vagy egyébként a bevételből nem kellett jövedelmet megállapítani;
  • fizető-vendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást választott;
  • a megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításakor a kifizetőnek (a munkáltatónak) tett nyilatkozatában költség levonását kérte, ide nem értve az e törvény szerint igazolás nélkül elszámolható költség levonására vonatkozó nyilatkozatot;
  • ellenőrzött tőkepiaci ügyletből, csereügyletből származó jövedelmet szerzett;
  • az adóelőleg-fizetésre vonatkozó szabályok szerint különbözeti-bírság fizetésére köteles;
  • nem kifizetőtől származó vagy egyébként olyan bevételt szerzett, amellyel összefüggésben az adó vagy az adóelőleg megállapítására maga köteles (ide nem értve az ingó vagyontárgy, ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételt, ha a magánszemély egyszerűsített bevallásra ad nyilatkozatot);
  • a kifizető által megállapított adó módosítására az adóbevallásában jogosult;
  • olyan adóköteles bevétele volt, amelynek alapján számított jövedelem külföldön (is) adóztatható, vagy amely a jövedelemszerzés helye szerint nem belföldről származott;
  • nem belföldi illetőségű magánszemély;
  • a jóváhagyott osztalék adójával szemben az adóévet megelőzően felvett osztalékelőlegből levont adót számol el;
  • valamely bevételével összefüggésben az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szabályai szerint különadót köteles fizetni, vagy a kifizetőt és az őt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás megállapítását, bevallását és megfizetését a kifizetőtől átvállalta;
  • valamely bevételével összefüggésben egészségügyi hozzájárulásra előleg-fizetési kötelezettsége keletkezett;
  • adóját e törvény külön rendelkezése szerint adóbevallásában kell (lehet) megállapítani.

Külön előírás, hogy a magánszemély a külön adózó jövedelmei közül annak a jövedelemnek az adóját, amely nem kifizetőtől származik vagy egyébként, amely jövedelem adójának megállapítására saját maga köteles – és az nem tartozik az adóelőleg megállapítására irányadó rendelkezések hatálya alá – az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásban az adófizetési kötelezettség gyakoriságának megfelelő (havi, negyedéves) bontásban, negyedéves gyakoriságú adófizetési kötelezettség esetében a negyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként kell bevallani.

Sorozatunk következő, hétfőn megjelenő részében az adóbevallás elkészítésének és benyújtásának módozatairól olvashat.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.