Kisokos hipa-bevalláshoz


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az iparűzésiadó-bevallás általános ismérveinek bemutatása mellett a bevallási nyomtatvány főlapjának, illetve „E” jelű betétlapjának kitöltéséhez nyújt gyakorlati támpontokat az Adó szaklap írása.


1. Általános tudnivalók

1.1. A bevallás benyújtásának alapvető ismérvei

A naptári évvel azonos üzleti évet, illetve a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózónak a 2012-ben kezdődött adóévi állandó jellegű iparűzésiadó-kötelezettségéről az adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell adóbevallását benyújtania a székhelye, illetve a telephelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz. (A naptári évvel azonos üzleti éves adózónak a 2012. adóévről tehát 2013. május 31-ig kell az iparűzésiadó-bevallást benyújtania.)

Az adóalany bevallását az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló 2013. január 1-jétől hatályos – 35/2008. (XII. 31.) PM-rendelet (PM-rendelet) 18. melléklete alapján, az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon köteles teljesíteni. Az önkormányzat rendelete lehetővé teheti az iparűzésiadó-bevallás elektronikus úton való benyújtását, erre jelenleg a fővárosban és néhány megyei jogú városban nyílik lehetőség.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 10. § (3) bekezdés utolsó fordulata szerint az adóhatóság rendszeresíti a kötelezettségek teljesítéséhez szükséges nyomtatványokat, és biztosítja az adóztatás feltételeit. Az Art. 31. § (1) bekezdés második mondata szerint az adózó az önadózással megállapított adóról – így az iparűzési adóról [Art. 32. § (1) bek.] – az erre a célra rendszeresített nyomtatványon adóbevallást tesz.

A PM-rendelet szerinti bevallási nyomtatványmintát minden önkormányzati adóhatóság a településre irányadó tárgyévi adórendelet szerinti adómérték, illetőleg a Htv. 39/C. §-án alapuló – 2,5 millió forint vállalkozási szintű adóalapot meg nem haladó adózókra vonatkozó – rendeleti adókedvezményi vagy adóalap-mentességi szabály esetén, említett három tényállási elemmel egészítheti ki. Az iparűzési adó bevallási kötelezettsége – eltérően a bejelentkezéstől/változás-bejelentéstől, amely egységes, központi nyomtatványon nyújtható be – változatlanul a települési önkormányzati adóhatóság honlapjáról letöltött, míg honlap hiányában papír alapon az adóhatóságtól beszerzett nyomtatványon teljesítendő.

Az iparűzésiadó-kötelezettség egységes, központi nyomtatványon való teljesíthetőségének kizárólag jogi – azaz, nem technikai – oka van. Az iparűzési adó szabályozási tartalmából, mind elnevezéséből („helyi” jelző) következően, nem központi adó – mint például a társasági adó –, hanem helyi adó. Ezen adónem bevezetése, működtetése a települési (helyi) önkormányzat képviselőtestületének/közgyűlésének a kizárólagos jogosítványa, amely az Alaptörvényből fakad. Az említett három adótényállási elemet – melyeket központi nyomtatvány nem képes kezelni – az önkormányzati adóhatóságnak kell a bevallási nyomtatványon rögzítenie.

A vállalkozót a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) alapján a székhelye, illetve telephelye szerinti önkormányzati adóhatóságnál terheli állandó jellegű iparűzésiadó-kötelezettség. A vállalkozót minden olyan önkormányzat illetékességi területén (településen) állandó jellegű iparűzési adókötelezettség – így az annak részelemét képező bevallás-benyújtási, adófizetési kötelezettség is – terheli, amely az adónemet 2012. naptári évben (például 1 napra, vagy 366 napra) működtette.

Az adózónak a bevallási nyomtatványt tehát települési önkormányzati adóhatóságonként kell beszereznie és benyújtania. A bevallás kitöltéséhez (az adó megállapításához az adóelőleg kivételével) indokolt a 2012-ben hatályos adórendeleti szabályozást (szintén településenként) – az önkormányzat honlapjáról vagy a Magyar Államkincstár honlapjáról az ún. „Országos helyi adó adatbázisból” megismerni a jogszabályi adókötelezettség-teljesítés érdekében.

1.2. A székhely, illetve a Htv. szerinti telephely fogalma az iparűzési adó alkalmazásában

Székhely: belföldi szervezet esetében a társasági szerződésben (alapszabály, alapító okirat), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozók – Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala által vezetett – nyilvántartásában ekként feltüntetett hely, magánszemélyek esetében a lakóhely. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet kell érteni.

Telephely:
a) „Hagyományos” telephelye azon vállalkozásoknak lehet, amelyek a Htv. alkalmazásában nem tekinthetők távközlési tevékenységet, villamosenergia-, földgázszolgáltatást nyújtó vagy építőipari tevékenységet végző vállalkozásoknak.
A Htv. 52. § 31. pont a) pontja szerinti telephelye az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye – függetlenül a használat jogcímétől –, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolaj- vagy földgázkutat, a vízkutat, a szélerőművet (szélkereket), az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant, az ellenszolgáltatás fejében igénybe vehető közutat, vasúti pályát.
A fenti normaszöveg a telephely létéhez három feltétel együttes teljesülését kívánja meg:

  • az „állandó üzleti létesítmény” létét, mely alatt az adóalany – normaszövegben nevesített, illetve minden egyéb – – ingatlanhoz kapcsolódó valamilyen jogcímhasználata (pl. tulajdonolás, lízingbeadás, bérbevétel, szívességi használat) értendő,
  • az üzleti létesítmény iparűzési (vállalkozási) tevékenység (pl. menedzsmenti határozathozatal) színtere vagy kiinduló pontja legyen,
  • a vállalkozó és/vagy alkalmazottja az üzleti létesítményben/létesítményen vagy a létesítményből kiindulóan végezzen vállalkozási tevékenységet.

A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.), valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) szabályai szerint, ha a cég székhelye és központi ügyintézés helye nem azonos címen van, akkor a központi ügyintézés helyét a létesítő okiratban és a cégjegyzékben külön fel kell tüntetni. A székhelytől eltérő településen lévő központi ügyintézés helye a Htv. alkalmazásában telephelynek minősül, ha az előzőekben ismertetett három feltételnek megfelel.

Mint látható, a Htv. szerinti telephely nem feltétlenül egyezik meg a cégjegyzékben vagy a telephely engedélyében feltüntetett telephellyel. A Htv. telephelyfogalma ugyanis nem azonos a Gt. és Ctv. telephelyfogalmával, ebből következően a Htv. szerinti telephely lehet cégjegyzékbe bejegyzett, illetőleg cégjegyzékben nem szereplő telephely, s mindez fordítva is igaz. Ugyancsak az egyéni vállalkozó telephelyengedélyében bejegyzett ingatlancím automatikusan nem jelent Htv. szerinti telephelyet.

b) Távközlési szolgáltatás esetén, távközlési szolgáltatásnak minősül, ha a vállalkozó összes nettó árbevételének legalább 75 százaléka távközlési tevékenységből (TEÁOR’08 61) származik.

ba) Vezetékes távközlési tevékenységet végző vállalkozónak azon önkormányzat illetékességi területén van a telephelye, ahol az adóév első napján – az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti – előfizetőjének távközlési szolgáltatást nyújt. Azaz, a vezetékes távközlési szolgáltató esetén a szolgáltatásnyújtás tényleges helye minősül telephelynek.

bb) Vezeték nélküli (mobil) távközlési tevékenységet végző vállalkozó (az a vállalkozó, melynek nettó árbevétele legalább 75 százalékban a TEÁOR’08 61.2 számú vezeték nélküli távközlési tevékenységből ered) esetén telephely az adóév első napja szerinti állapot alapján az utólag fizetett díjú távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizető számlázási címe szerint azonosított település.

c) Villamosenergia-, földgázszolgáltatás nyújtása esetén a villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, villamosenergia-kereskedő és villamos energia elosztó hálózati engedélyes, továbbá a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, földgázkereskedő és földgázelosztói engedélyes esetén azon önkormányzat illetékességi területe, ahol villamos energia vagy földgáz értékesítése, illetve a villamos energia vagy földgáz elosztása a végső fogyasztó, a végső felhasználó (a továbbiakban együttesen: a végső fogyasztó) részére történik, feltéve, hogy a villamosenergia-kereskedő, a földgázkereskedő, a villamos energia egyetemes szolgáltató, a földgáz egyetemes szolgáltató, illetve a villamos energia elosztó hálózati engedélyes, a földgázelosztói engedélyes adóévet megelőző adóévi számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75 százaléka közvetlenül a végső fogyasztónak történő értékesítésből, illetve végső fogyasztó számára történő elosztásból származik.

Azaz, a villamos energia vagy földgáz egyetemes szolgáltató, villamosenergia- vagy földgázkereskedő, illetőleg villamos energia vagy földgáz elosztói engedélyes esetén a végső fogyasztók/felhasználók helye szerinti település a 2012. adóévre akkor vált telephellyé, ha a vállalkozó 2011. adóévi nettó árbevételének legalább 75 százaléka a villamos energia, földgáz végső fogyasztók/felhasználók részére történő értékesítésből, illetőleg elosztásból származott.

d) Építőipari tevékenység esetén Htv. szerinti telephelynek minősül a TEÁOR’08 besorolása szerint a 41–43. ágazatba tartozó építőipari tevékenység folytatásának, illetőleg természeti erőforrás feltárásának, kutatásának helye szerinti település egésze, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama a 2012. adóévben a 180 napot meghaladta [Htv. 37. § (2) bek. a) pont].

2. Jogszabályváltozás és a bevallás egyes sorainak összefüggése, magyarázata

1. Bevallási nyomtatvány főlap: „IV. Bevallásban szereplő betétlapok”

A bevallási nyomtatványhoz különböző betétlapok tartoznak, melyeket a végzett tevékenység jellegének megfelelően kell kitölteni. Az „A”-tól „D”-ig terjedő betétlapok a nettó árbevétel levezetését tartalmazzák. Ezek közül csak egyet – a vállalkozásra irányadó betétlapot – kell kitölteni, és benyújtani a székhely vagy telephely szerinti önkormányzati adóhatósághoz.

Az „A”-tól „D”-ig terjedő betétlapok egyikét sem kell kitölteni az egyszerűsített adóalap-megállapítást a 2012. adóévre választó

  • személyi jövedelemadóról szóló törvény (a továbbiakban: Szja-tv.) szerinti átalányadózó egyéni vállalkozónak, mezőgazdasági őstermelőnek,
  • egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény (Eva-tv.) szerinti adóalanynak.

Az „A” jelű betétlapot annak az adózónak kell kitöltenie, aki az általános szabályok (Htv. 39. §) szerint állapítja meg nettó árbevételét, azaz, minden olyan iparűzésiadó-alanynak, amely nem minősül hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak, biztosítónak, befektetési vállalkozásnak. A Htv. 39/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti egyszerűsített adóalap-megállapítást választó vállalkozónak – az, amelynek nettó árbevétele az adóévet megelőző (2011.) évben a 8 millió forintot vagy az adóévet megelőző (2011.) év közben kezdő esetén a 8 millió forint adóköteles napokra eső arányos részét – az „A” jelű betétlapot szintén ki kell töltenie.

Ugyanakkor nem kell e betétlapot kitölteni az Szja-tv. szerinti átalányadózónak és az evaalanynak.

Az „E” jelű betétlapot – a 2013-ban kezdődő előlegfizetési időszakra történő előleg-megállapítás megalapozottságához – azoknak a vállalkozásoknak kell kitölteniük, amelyeknél a 2012. adóévben volt és a 2013. adóévben van eladott áruk beszerzési értéke és/vagy közvetített szolgáltatások értéke.

Ugyanakkor nem kell kitölteni ezen betétlapot

  • a 2012. adóévre egyszerűsített adóalap-megállapítást alkalmazó (Szja-tv. szerinti vagy Eva-tv. szerinti) adóalanynak, ha a 2013. adóévre is ezen egyszerűsített adóalap-megállapítást kíván alkalmazni,
  • a 2013. január 1-jétől a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény hatálya (a továbbiakban: Törvény) alá tartozó kata alanyának, ha az iparűzési adóban tételes adóalap (2,5 millió forint/település) szerint állapítja meg adóját, feltéve, hogy ezen adóalap-megállapítási mód választását bejelentette az önkormányzati adóhatósághoz,
  • 2013. január 1-jétől (vagy az adóbevallás benyújtásáig) a Törvény hatálya alá tartozó KIVA alanyának, ha az iparűzési adóban a 2013. adóévtől a rá vonatkozó egyszerűsített adóalap-megállapítás módszert alkalmazza, s ennek kapcsán változás-bejelentést tett az önkormányzati adóhatósághoz.
Mérlegképes Kreditkártya

Szerezze meg Ön is kötelező kreditpontjait Kiadónk minőségi képzésein! További részletekért kattintson ide!

Rodin mérlegképes kreditpontos rendezvények – további részletek itt.

A Complex Kiadó kreditpontot érő kiadványai

2. Bevallási nyomtatvány főlap: VI. Az adó alapjának egyszerűsített meghatározási módját választók nyilatkozata”

Az egyszerűsített adóalap-megállapítás az adó alapjának főszabályától eltérő megállapítást jelent, erről az adóalanynak külön nyilatkoznia kell.

Az iparűzésiadó-alap egyszerűsített megállapítási módjával az alábbi adózók élhetnek a 2012. adóévre

  • a teljes adóévben az Szja-tv. szerinti átalányadózó vállalkozó,
  • az Eva-tv. alanya,
  • iparűzési adó azon alanya, akinek a nettó árbevétele a 8 millió forintot az adóévet megelőző adóévben – az adóévet megelőző év közben kezdő esetén a 8 millió forint adóköteles napokra eső arányos részét – nem haladta meg.

Az Szja-tv. szerinti átalányadózó vállalkozó iparűzésiadó-alapjának összege az Szja-tv. szerinti átalányadó-alap 20 százalékkal növelt összege, de legfeljebb e tevékenységéből származó bevételének 80 százaléka. Az Eva-tv. szerinti adóalany iparűzésiadó-alapjának összege az evaalap 50 százaléka. A „harmadik” esetben az iparűzésiadó-alap összege a nettó árbevétel 80 százaléka.

Hivatkozott egyszerűsített adóalap-megállapítás alkalmazásakor a bevallási nyomtatvány főlapjának VII. 2–6. sorait nem kell kitölteni.

Hivatkozott adótényállás esetén a bevallási nyomtatvány VII. pont 1. sorában kell feltüntetni

  • átalányadózóként az egyszerűsített adóalap-megállapítást választó vállalkozónak az átalányadó alapját, a VII. 7. sorban pedig az átalányadó 1,2-vel szorzott összegét, mint iparűzésiadó-alapot,
  • az evaalanynak az eva alapját, a VII. 7. sorban pedig az eva-alap 50 százalékát, mint iparűzésiadó-alapot,
  • az egyszerűsített adóalap-megállapítást választó más vállalkozónak az „A” jelű betétlapon levezetett nettó árbevétel összegét, a VII. 7. sorban pedig a nettó árbevétel 80 százalékát, mint iparűzésiadó-alapot.

2.1. A Htv. 2013-tól módosult adóalap-megállapítás szabályai és az adóelőleg-megállapítás összefüggései

Elöljáróban tekintsük át az eladott áruk beszerzési értéke (elábé) és a közvetített szolgáltatások értéke együttes összegének nettó árbevételből való korlátos levonhatóságát általánosságban, az exportértékesítésre jutó elábé-korlátozás alóli mentességét, valamint a kapcsolt vállalkozás iparűzésiadó-alanyok szintjén érvényesülő speciális adóalap-megállapítási szabály alkalmazását egy-egy példán keresztül. Mindezek ismerete elengedhetetlen ugyanis a 2013. évben kezdődő előlegfizetési időszakra vonatkozó adóelőleg-megállapítások megalapozottságához.

2.1.1. Az elábé és közvetített szolgáltatások értéke együttes összegének korlátos levonhatósága a nettó árbevételből általában

A Htv. múlt év végéig hatályos szabálya alapján az állandó jellegű iparűzési adókötelezettség esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az elábéval, a közvetített szolgáltatások értékével, az alvállalkozói teljesítések értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. Az adózó a 2012. adóévi nettó árbevételből – annak erejéig – valamennyi nettó árbevétel-csökkentő tétel összegét korlátozás nélkül vonhatja le a 2012-ben kezdődött adóévi iparűzési adó alapjának megállapítása során.

A Htv. 2013. évtől az elábénak és a közvetített szolgáltatások értékének nettó árbevételből való levonhatóságát sávos módon, csak korlátosan teszi lehetővé.

A Htv. 39. § (4) bekezdése szerint a nettó árbevétel

  • 500 millió forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel-csökkentő összeg egésze,
  • 500 millió forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel-csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 85 százaléka,
  • 20 milliárd forintot meghaladó, de 80 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel-csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 75 százaléka,
  • 80 milliárd forintot meghaladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel-csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 70 százaléka

vonható le.

A törvényi korlátozás 2013-tól csak az 500 000 millió forint nettó árbevételt meghaladó vállalkozások esetében eredményezhet adóalap-növekményt. Míg az 500 000 millió forint nettó árbevételt meg nem haladó vállalkozók esetében valamennyi nettó árbevétel-csökkentő tétel továbbra is 100 százalékban vonható le a nettó árbevételből.

A „korlátozás” alóli törvényi kivételek

  • a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) szerinti exportértékesítésre jutó elábé és közvetített szolgáltatások értéke,
  • közfinanszírozásban részesülő gyógyszerek mint áruk értékesítése kapcsán elszámolt elábé,
  • pénzügyi lízing keretében elszámolt elábé,
  • az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet által vásárolt és tovább értékesített, az Sztv. szerinti elábéként elszámolt földgáz és villamos energia beszerzési értéke.

Dr. Kovács Attila az Adó szaklap 2013/7-8. számában megjelent cikkében ismerteti a 2013-ban kezdődő előlegfizetési időszak előleg-megállapításának megalapozottságához az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke együttes összegének korlátos levonhatóságát a nettó árbevételből általánosságban; továbbá az exportértékesítésre jutó eladott áruk beszerzési értéke korlátozás alóli mentességét, valamint a kapcsolt vállalkozás iparűzésiadó-alanyok szintjén érvényesülő speciális adóalap-megállapítási szabály alkalmazását, egy-egy példán keresztül. Az Adó szaklap 2013/7-8. száma CompLex Kiadó webáruházában megvásárolható.



Kapcsolódó cikkek

2021. október 22.

PM: jócskán nőttek az adóbevételek szeptemberben

Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere 2292,0 milliárd forint hiánnyal zárta az év első kilenc hónapját – derül ki a Pénzügyminisztérium részletes adataiból.