Kiva – mentőöv a kkv-knak?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Új elemként került be a legutóbbi adócsomag-tervezet részeként a kiva kulcsának módosítása, amelyre már sokan vártunk – írja az RSM blogja.  A nyári módosítások és a vállalati adónemeket és járulékterheket érintő őszi változások után ez a javaslat mentőövként újra előtérbe tolta a kiva-t, mint a hazai kis- és középvállalkozások számára megoldást jelentő opciót.

 


Az adó és járulékváltozások hatása a kkv-szektorra jelentős

Az elmúlt hetekben eltérő intenzitással, de folyamatosan terítéken vannak a jövő évi adóváltozások, illetve a 2017. január elsejétől előírt minimálbér és garantált bérminimum emelések és az ezzel együtt járó további béremelkedések.  Több szakértő és érdekképviseleti vezető is felvetette, hogy ezek együttes hatása a kkv-szektorra és egyes ágazatokra jelentős, negatív hatást gyakorolhat. Az ismert jogszabályi előírásokon túl a munkaerő piaci folyamatok is erőteljesen befolyásolják a vállalkozások profitabilitását, amelyet a hatékonyságuk növelésével és áremelésükkel várhatóan csak részben sikerül kompenzálni.  A szociális hozzájárulási adó csökkenése mindössze 4,05 százalékos béremelkedést kompenzál, a többit a vállalkozásoknak kell kigazdálkodniuk. 

Új kiva-paraméterek, adóalap-számítás és 14 százalékos adókulcs 2017-től

Az előzőek áttekintése után érdemes az érintett vállalkozásoknak meggondolniuk, hogy 2017. január elsejétől kívánnak-e a kiva 2.0 adta lehetőségekkel élni. A héten benyújtott törvényjavaslat a kisvállalati adó (kiva) kulcsát a jelenlegi 16 százalékról 14 százalékra tervezi csökkenteni.  A nyári módosító csomag az eddig sokat hivatkozott határérték-változásokon túl az adóalap-meghatározás módját is jelentősen átalakította. Ez utóbbinak a hatása azonban eddig kevés figyelmet kapott. 

 

A kiva adóalapja eddig az adózó pénzforgalmi szemléletű eredményének és személyi jellegű kifizetéseknek összege, de legfeljebb a személyi jellegű kifizetések összege volt, amelyet meglehetősen nagyszámú korrekciós tétel módosíthatott. Mindez 2017. január elsejétől úgy alakul át, hogy a pénzforgalmi szemléletű eredmény helyére egy jóval egyszerűbb és tervezhetőbb tényező kerül: egyes tőke és osztalékműveletek egyenlege. Ez utóbbi leegyszerűsítve azt jelenti, hogy csak akkor keletkezik a személyi jellegű kifizetéseken túl adóalap,amennyiben a tulajdonos a vállalkozásból jövedelmet kíván kivonni. Egyéb esetben jövőre már csak a személy jellegű kifizetésre kell a 14 százalék adót megállapítani, szemben az ugyanezen alapra számítandó 22 százalék szociális hozzájárulási adóra és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulásra. E kettő közötti különbözetből és az osztalék felvételhez kapcsolódó eltérő adókonzekvenciákból származnak azok az eltérések, amelyek a vállalkozások adóterhelésének jelentős különbségét és a profit eltéréseket okozhatják.

Kiva vagy tao – melyik a jobb választás?

Leegyszerűsített számításaink szerint egy olyan vállalkozás esetén, amelynek 200 millió forint a bevétele, a személyi jellegű kifizetésen kívüli költsége, ráfordítása 80 millió forint, míg személyi jellegű kifizetése 100 millió forint, társasági adózás esetén 3,5 millió forint veszteséget szenved, míg osztalék fizetés nélkül 6 millió forint eredményt tud elszámolni kiva szerinti adózás választása esetén. Amennyiben kiva-adóalanyként az osztalékot is felveszi, akkor nettó 3,81 millió forinthoz juthat a magánszemély. 

 

KIVA

Társasági adó

Tárgyévi bevétel

200 000 000

200 000 000

Személyi jellegű kifizetésnek nem minősülő költség, ráfordítás

80 000 000

80 000 000

Személyi jellegű kifizetés

100 000 000

100 000 000

Szocho

 

23 500 000

Adózás előtti eredmény

20 000 000

-3 500 000

KIVA személyi jellegű kifizetés után

14 000 000

 

Tao

 

0

Adózás utáni eredmény

6 000 000

0

KIVA osztalék után

840 000

 

Szja

900 000

0

EHO

450 000

0

Nettó osztalék magánszemélynél

3 810 000

0

Amennyiben azonos a bevételi és személyi jellegű kifizetésen kívüli költség, ráfordítás számok esetén a személyi jellegű kifizetések összege csak 52,5 millió forint, akkor az osztalék felvétele előtt a társaságban, társasági adózás esetén 50,2 millió forint, míg kiva adózás esetén 60,15 millió forint eredmény marad. Osztalék kifizetése esetén azonban már a két adózás eltérő jelleg miatt a magánszemélyek közel azonos nettó bevételhez jutnának. 

 

KIVA

Társasági adó

Tárgyévi bevétel

200 000 000

200 000 000

Személyi jellegű kifizetésnek nem minősülő költség, ráfordítás

80 000 000

80 000 000

Személy jellegű kifizetés

52 500 000

52 500 000

Szocho

 

12 337 500

Adózás előtti eredmény

67 500 000

55 162 500

KIVA személy jellegű kifizetés után

7 350 000

 

Tao

 

4 964 625

Adózás utáni eredmény

60 150 000

50 197 875

KIVA osztalék után

8 421 000

 

Szja

9 022 500

7 529 681

EHO

450 000

450 000

Nettó osztalék magánszemélynél

42 256 500

42 218 194

Kinek érdemes kivát választani?

A jelen bejegyzésünkben és a fenti két példán keresztül arra kívántuk felhívni a figyelmet, hogy a jövő évi kiva szabályozás átalakítása miatt jelentős, előre kalkulálható különbségek lehetnek két azonos számokkal működő, de eltérő adózási formát választó vállalkozás között. Különösen hasznos lehet a kiva választása azon társaságok számára, melyeknek a jövő évi béremelkedések kigazdálkodása problémát jelenthet. A kiva sok esetben segíthet a pozitív adózás utáni eredmény fenntartásában. Mindezek alapján arra számítunk, hogy amennyiben a vállalkozások megfogadják a jól ismert fordulat átiratát – „keresse fel könyvelőjét, adótanácsadóját” – akkor a kiva-adóalanyok száma jövő évtől kezdődően jelentősen növekedhet. 

A bejegyzés szerzője Hegedűs Sándor, az RSM Hungary adóüzletág vezetője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere. 


Kapcsolódó cikkek

2024. november 5.

Az áfatörvény szerinti építési telek fogalmának értelmezése

Egy belföldi áfaalany társaság a tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban „kivett telephely” megnevezéssel feltüntetett, 1020 négyzetméter területű telekből és az azon található, 20 négyzetméteres alapterületű, a földdel betonalappal összekötött, az ingatlan-nyilvántartási térképen nem szereplő raktárépületből álló ingatlant kíván értékesíteni. Az épületre vonatkozó használatbavételi engedély több mint 2 éve jogerőre emelkedett. Az ingatlan beépítésre szánt területen és egyúttal olyan „ipari gazdasági terület” megnevezésű terület-felhasználási övezetben fekszik, ahol a beépítettség legnagyobb megengedett mértéke 50 százalék, a minimális beépítettség pedig 10 százalék. Az ingatlan két oldalát közút határolja. A társaság a beépített és a beépítetlen ingatlanok értékesítése tekintetében az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján adókötelezettséget nem választott. A társaságnak a fenti ügylettel összefüggésben milyen feltételek mellett keletkezik áfakötelezettsége? A kérdés – és a válasz – az Adó szaklap friss számában jelent meg.