Kiva – mentőöv a kkv-knak?

Az elmúlt hetekben eltérő intenzitással, de folyamatosan terítéken vannak a jövő évi adóváltozások, illetve a 2017. január elsejétől előírt minimálbér és garantált bérminimum emelések és az ezzel együtt járó további béremelkedések.  Több szakértő és érdekképviseleti vezető is felvetette, hogy ezek együttes hatása a kkv-szektorra és egyes ágazatokra jelentős, negatív hatást gyakorolhat. Az ismert jogszabályi előírásokon túl a munkaerő piaci folyamatok is erőteljesen befolyásolják a vállalkozások profitabilitását, amelyet a hatékonyságuk növelésével és áremelésükkel várhatóan csak részben sikerül kompenzálni.  A szociális hozzájárulási adó csökkenése mindössze 4,05 százalékos béremelkedést kompenzál, a többit a vállalkozásoknak kell kigazdálkodniuk. 

Új kiva-paraméterek, adóalap-számítás és 14 százalékos adókulcs 2017-től

Az előzőek áttekintése után érdemes az érintett vállalkozásoknak meggondolniuk, hogy 2017. január elsejétől kívánnak-e a kiva 2.0 adta lehetőségekkel élni. A héten benyújtott törvényjavaslat a kisvállalati adó (kiva) kulcsát a jelenlegi 16 százalékról 14 százalékra tervezi csökkenteni.  A nyári módosító csomag az eddig sokat hivatkozott határérték-változásokon túl az adóalap-meghatározás módját is jelentősen átalakította. Ez utóbbinak a hatása azonban eddig kevés figyelmet kapott. 

A kiva adóalapja eddig az adózó pénzforgalmi szemléletű eredményének és személyi jellegű kifizetéseknek összege, de legfeljebb a személyi jellegű kifizetések összege volt, amelyet meglehetősen nagyszámú korrekciós tétel módosíthatott. Mindez 2017. január elsejétől úgy alakul át, hogy a pénzforgalmi szemléletű eredmény helyére egy jóval egyszerűbb és tervezhetőbb tényező kerül: egyes tőke és osztalékműveletek egyenlege. Ez utóbbi leegyszerűsítve azt jelenti, hogy csak akkor keletkezik a személyi jellegű kifizetéseken túl adóalap,amennyiben a tulajdonos a vállalkozásból jövedelmet kíván kivonni. Egyéb esetben jövőre már csak a személy jellegű kifizetésre kell a 14 százalék adót megállapítani, szemben az ugyanezen alapra számítandó 22 százalék szociális hozzájárulási adóra és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulásra. E kettő közötti különbözetből és az osztalék felvételhez kapcsolódó eltérő adókonzekvenciákból származnak azok az eltérések, amelyek a vállalkozások adóterhelésének jelentős különbségét és a profit eltéréseket okozhatják.

Kiva vagy tao – melyik a jobb választás?

Leegyszerűsített számításaink szerint egy olyan vállalkozás esetén, amelynek 200 millió forint a bevétele, a személyi jellegű kifizetésen kívüli költsége, ráfordítása 80 millió forint, míg személyi jellegű kifizetése 100 millió forint, társasági adózás esetén 3,5 millió forint veszteséget szenved, míg osztalék fizetés nélkül 6 millió forint eredményt tud elszámolni kiva szerinti adózás választása esetén. Amennyiben kiva-adóalanyként az osztalékot is felveszi, akkor nettó 3,81 millió forinthoz juthat a magánszemély. 

Kinek érdemes kivát választani?

A jelen bejegyzésünkben és a fenti két példán keresztül arra kívántuk felhívni a figyelmet, hogy a jövő évi kiva szabályozás átalakítása miatt jelentős, előre kalkulálható különbségek lehetnek két azonos számokkal működő, de eltérő adózási formát választó vállalkozás között. Különösen hasznos lehet a kiva választása azon társaságok számára, melyeknek a jövő évi béremelkedések kigazdálkodása problémát jelenthet. A kiva sok esetben segíthet a pozitív adózás utáni eredmény fenntartásában. Mindezek alapján arra számítunk, hogy amennyiben a vállalkozások megfogadják a jól ismert fordulat átiratát – „keresse fel könyvelőjét, adótanácsadóját” – akkor a kiva-adóalanyok száma jövő évtől kezdődően jelentősen növekedhet. 

A bejegyzés szerzője Hegedűs Sándor, az RSM Hungary adóüzletág vezetője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.