Az elmúlt hetekben eltérő intenzitással, de folyamatosan terítéken vannak a jövő évi adóváltozások, illetve a 2017. január elsejétől előírt minimálbér és garantált bérminimum emelések és az ezzel együtt járó további béremelkedések. Több szakértő és érdekképviseleti vezető is felvetette, hogy ezek együttes hatása a kkv-szektorra és egyes ágazatokra jelentős, negatív hatást gyakorolhat. Az ismert jogszabályi előírásokon túl a munkaerő piaci folyamatok is erőteljesen befolyásolják a vállalkozások profitabilitását, amelyet a hatékonyságuk növelésével és áremelésükkel várhatóan csak részben sikerül kompenzálni. A szociális hozzájárulási adó csökkenése mindössze 4,05 százalékos béremelkedést kompenzál, a többit a vállalkozásoknak kell kigazdálkodniuk.
Új kiva-paraméterek, adóalap-számítás és 14 százalékos adókulcs 2017-től
Az előzőek áttekintése után érdemes az érintett vállalkozásoknak meggondolniuk, hogy 2017. január elsejétől kívánnak-e a kiva 2.0 adta lehetőségekkel élni. A héten benyújtott törvényjavaslat a kisvállalati adó (kiva) kulcsát a jelenlegi 16 százalékról 14 százalékra tervezi csökkenteni. A nyári módosító csomag az eddig sokat hivatkozott határérték-változásokon túl az adóalap-meghatározás módját is jelentősen átalakította. Ez utóbbinak a hatása azonban eddig kevés figyelmet kapott.
A kiva adóalapja eddig az adózó pénzforgalmi szemléletű eredményének és személyi jellegű kifizetéseknek összege, de legfeljebb a személyi jellegű kifizetések összege volt, amelyet meglehetősen nagyszámú korrekciós tétel módosíthatott. Mindez 2017. január elsejétől úgy alakul át, hogy a pénzforgalmi szemléletű eredmény helyére egy jóval egyszerűbb és tervezhetőbb tényező kerül: egyes tőke és osztalékműveletek egyenlege. Ez utóbbi leegyszerűsítve azt jelenti, hogy csak akkor keletkezik a személyi jellegű kifizetéseken túl adóalap,amennyiben a tulajdonos a vállalkozásból jövedelmet kíván kivonni. Egyéb esetben jövőre már csak a személy jellegű kifizetésre kell a 14 százalék adót megállapítani, szemben az ugyanezen alapra számítandó 22 százalék szociális hozzájárulási adóra és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulásra. E kettő közötti különbözetből és az osztalék felvételhez kapcsolódó eltérő adókonzekvenciákból származnak azok az eltérések, amelyek a vállalkozások adóterhelésének jelentős különbségét és a profit eltéréseket okozhatják.
Kiva vagy tao – melyik a jobb választás?
Leegyszerűsített számításaink szerint egy olyan vállalkozás esetén, amelynek 200 millió forint a bevétele, a személyi jellegű kifizetésen kívüli költsége, ráfordítása 80 millió forint, míg személyi jellegű kifizetése 100 millió forint, társasági adózás esetén 3,5 millió forint veszteséget szenved, míg osztalék fizetés nélkül 6 millió forint eredményt tud elszámolni kiva szerinti adózás választása esetén. Amennyiben kiva-adóalanyként az osztalékot is felveszi, akkor nettó 3,81 millió forinthoz juthat a magánszemély.
|
KIVA
|
Társasági adó
|
Tárgyévi bevétel
|
200 000 000
|
200 000 000
|
Személyi jellegű kifizetésnek nem minősülő költség, ráfordítás
|
80 000 000
|
80 000 000
|
Személyi jellegű kifizetés
|
100 000 000
|
100 000 000
|
Szocho
|
|
23 500 000
|
Adózás előtti eredmény
|
20 000 000
|
-3 500 000
|
KIVA személyi jellegű kifizetés után
|
14 000 000
|
|
Tao
|
|
0
|
Adózás utáni eredmény
|
6 000 000
|
0
|
KIVA osztalék után
|
840 000
|
|
Szja
|
900 000
|
0
|
EHO
|
450 000
|
0
|
Nettó osztalék magánszemélynél
|
3 810 000
|
0
|
Amennyiben azonos a bevételi és személyi jellegű kifizetésen kívüli költség, ráfordítás számok esetén a személyi jellegű kifizetések összege csak 52,5 millió forint, akkor az osztalék felvétele előtt a társaságban, társasági adózás esetén 50,2 millió forint, míg kiva adózás esetén 60,15 millió forint eredmény marad. Osztalék kifizetése esetén azonban már a két adózás eltérő jelleg miatt a magánszemélyek közel azonos nettó bevételhez jutnának.
|
KIVA
|
Társasági adó
|
Tárgyévi bevétel
|
200 000 000
|
200 000 000
|
Személyi jellegű kifizetésnek nem minősülő költség, ráfordítás
|
80 000 000
|
80 000 000
|
Személy jellegű kifizetés
|
52 500 000
|
52 500 000
|
Szocho
|
|
12 337 500
|
Adózás előtti eredmény
|
67 500 000
|
55 162 500
|
KIVA személy jellegű kifizetés után
|
7 350 000
|
|
Tao
|
|
4 964 625
|
Adózás utáni eredmény
|
60 150 000
|
50 197 875
|
KIVA osztalék után
|
8 421 000
|
|
Szja
|
9 022 500
|
7 529 681
|
EHO
|
450 000
|
450 000
|
Nettó osztalék magánszemélynél
|
42 256 500
|
42 218 194
|
Kinek érdemes kivát választani?
A jelen bejegyzésünkben és a fenti két példán keresztül arra kívántuk felhívni a figyelmet, hogy a jövő évi kiva szabályozás átalakítása miatt jelentős, előre kalkulálható különbségek lehetnek két azonos számokkal működő, de eltérő adózási formát választó vállalkozás között. Különösen hasznos lehet a kiva választása azon társaságok számára, melyeknek a jövő évi béremelkedések kigazdálkodása problémát jelenthet. A kiva sok esetben segíthet a pozitív adózás utáni eredmény fenntartásában. Mindezek alapján arra számítunk, hogy amennyiben a vállalkozások megfogadják a jól ismert fordulat átiratát – „keresse fel könyvelőjét, adótanácsadóját” – akkor a kiva-adóalanyok száma jövő évtől kezdődően jelentősen növekedhet.
A bejegyzés szerzője Hegedűs Sándor, az RSM Hungary adóüzletág vezetője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.