Kockázati biztosítás: adómentes gondoskodás

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Amennyiben a biztosítás díja személyenként és havonta nem haladja meg a minimálbér 30 százalékát, a kockázati biztosítás adó- és járulékmentesnek minősül.

Sajnos Magyarországon a balesetek száma a foglalkoztatás bővülésével tavaly növekedésnek indult: csak a munkahelyeken több mint 21 ezer incidenst regisztráltak. Az Eurostat adatai alapján pedig hazánk a daganatos- és a szívbetegségek terén is rosszabbul áll, mint a környékbeli országok.

Baj esetére a kockázati biztosítás megfelelő anyagi támaszt nyújthat, viszont Magyarországon egyelőre kevesen élnek ezzel a lehetőséggel: az önálló balesetbiztosítások darabszáma alig több mint hatszázezer, a betegségbiztosításoké pedig a 20 ezret se éri el.

Ráadásul nem csak a penetráció, az átlagosan igényelt biztosítási védelem mértéke is túlzottan alacsony. Egy halálesetnél a hozzátartozók például általában három év alatt tudják teljes mértékben újrarendezni az anyagi viszonyaikat, épp ezért célszerű a biztosított három éves jövedelmének megfelelő életbiztosítási összeget választani. Nem csillagászati összegekről van szó! Ha egy munkáltató gondoskodni kíván az alkalmazottairól, nem kell vagyonokat befizetnie: egy csoportos biztosításnál havi tíz-tizenötezer forintos egy főre jutó díj ellenében már akár több millió forintos haláleseti-, több tízmillió forintos rokkantsági biztosítási összeg, milliós nagyságrendű műtéti térítés és több tízezres csonttörésre vonatkozó fedezet is elérhető lehet. Ugyanakkor a személybiztosításoknál (élet-,baleset-, és egészségbiztosításnál) a védelem maximális szintjére vonatkozóan nincs jogszabályban rögzített felső összeghatár. A szolgáltatás nagyságára vonatkozóan a felek megállapodása az irányadó, a juttatás adómentességét illetően pedig a jogszabály szerinti korlátokra kell figyelemmel lenni.

Mikor jár az adómentesség?

A kockázati biztosítások körül számos tévhit kering, ezek némelyike pedig az adózást is érinti: sokan hiszik, hogy a biztosításokat jogi szempontból a cafetéria csomag részeként kell megkötni és a díj csökkenti az egyéb juttatásra fordítható, kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások keretösszegét. A valóság azonban az, hogy a munkáltató által fizetett kockázati biztosítás díja bár része lehet a vállalati cafetéria keretnek, de nem része a kedvezményesen adózó béren kívüli juttatásoknak, és nem minősül egyes meghatározott juttatásnak sem. A cafetériacsomag egyes elemei a saját jogcímeiken adókötelesek vagy adómentesek,

és a biztosítási díj adómentes juttatás a törvényben meghatározott összeghatárig. Vagyis a gyakorlatban a biztosítás az egyes munkáltatóknál ténylegesen meghatározott keretösszegen belül, az „étlapon” meghatározott szolgáltatások között is választható elem lehet, de a cafetéria mellett is megköthető – és a díj mindkét esetben adómentesen fizethető a jogszabály szerinti limitig. „Vagyis egészen addig, amíg a biztosítás díja személyenként és havonta nem haladja meg a minimálbér 30 százalékát” – mondta el Fata László cafetéria szakértő.

Nemcsak a díj, hanem a biztosító szolgáltatása is adómentes. Gyakorlatilag csak egy kivétel van, de az is csak ritka esetben vezet adófizetési kötelezettséghez. E kivétel nevezetesen az, amikor a munkáltató kötötte a kockázati biztosítás, és annak díja adómentes volt, és a biztosító kereset/jövedelempótló szolgáltatást is nyújt. Az ilyen szolgáltatás napi 15 ezer forintot meghaladó része (hangsúlyozzuk, csak a 15 ezer forint feletti rész) adóköteles szolgáltatás, amely úgy adóköteles, ahogyan a pótolt jövedelem eredetileg lett volna. Ha a biztosító szolgáltatás napi térítésként van meghatározva, akkor azt úgy kell tekinteni, mintha kieső jövedelem pótlása lenne, így a napi térítés 15 ezer forint feletti része szintén adóköteles, 15 ezer forintig értelemszerűen adómentes.

De ha már számba vesszük a tévhitek sorát, akkor szót kell ejteni az adminisztrációról is, amiről sokan alaptalanul hiszik, hogy rendkívül bonyolult. Pedig valójában a biztosítások könyvelése egyszerű, átlátható, és nem igényel az átlagosnál magasabb szintű, vagy speciális felkészültséget (a munkáltató által fizetett biztosítási díjat az egyéb személyi jellegű ráfordítások között kell kimutatni).

Annak sincs akadálya, hogy a biztosítást a munkáltató csak a dolgozók egy meghatározott körére kösse meg, és a beosztottakat több, egymástól eltérő tartalmú csomagba is be lehet sorolni. Ez utóbbi esetben azonban az adómentesség havi összeghatárát az eltérő szolgáltatási tartalmú csoportokra külön-külön kell vizsgálni. . A biztosítási védelem egyébként akár a munkavállaló családtagjaira is kiterjeszthető. Az utánuk fizetett díj is adómentes az Szja alapján, de ez a díjrészlet a társasági adóról szóló jogszabály szerint nem elismert költség.

A szerződéskötés mellett szóló érvek sorához tartozik, hogy a munkavállalók jellemzően drágábbnak gondolják a ténylegesen igénybe vett biztosítást a valóságos díjánál. Ráadásul a dolgozók lojalitását is növeli, hisz azt üzeni az alkalmazottaknak, hogy a cégük gondoskodik róluk.

A szerződéskötés előtt ajánlott szakértők – professzionális biztosításközvetítők – tanácsát kikérni, illetve fontos információ, hogy a biztosítók jellemzően felkészült saját szakembereikkel szolgálják a vállalatok biztosítási igényeinek kielégítését. Azt is érdemes tudni, hogy az egészségbiztosításoknál két eltérő típus közül lehet választani. „A szolgáltatás-finanszírozó egészségbiztosításnál, a biztosító a munkavállaló által magán-egészségügyi ellátás keretében, várólisták nélkül, kulturált, ember-központú környezetben igénybe vett egészségügyi ellátások költségét téríti meg. Az ún. összegbiztosítások esetében a biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosítók szerződés szerinti pénzbeli szolgáltatást nyújtanak a biztosítottnak. – hívja fel rá a figyelmet   Hegymegi Anita a MABISZ Egészség- és Balesetbiztosítási tagozat elnöke, aki mint hozzátette: „Örömmel látjuk, hogy a munkáltatói oldalról most már évek óta egyre többen érdeklődnek a kockázati biztosítások iránt”.

További információk: www.mabisz.hu

Mi is pontosan a kockázati biztosítás? A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv. (Szja tv.) szerint kockázati biztosítás az olyan élet-, baleset- és betegségbiztosítás, ahol a biztosító kizárólag biztosítási esemény (haláleset, baleset vagy betegség, orvosi ellátás) bekövetkezése esetén szolgáltat, egyéb esetben a szerződésből vagyoni érték kivonására nincs lehetőség. A szerződésnek nincs se lejárati szolgáltatása se visszavásárlási értéke. A biztosító szolgáltatása lehet a biztosítási eseményre nézve előre meghatározott összeg kifizetése, vagy baleset/betegség miatt szükséges egészségügyi ellátás költségeinek megtérítése, illetve az orvosi protokoll szerint indokolt tartalmú szűrővizsgálat költségének viselése. Ezek mellett egyre népszerűbbek az asszisztencia-szolgáltatások is, amelyek segítségével a biztosítók a betegút teljes hossza alatt támogathatják, segíthetik ügyfeleiket. Ilyen szolgáltatás lehet egy telefonon elérhető orvosi call center tanácsadás, bizonyos vizsgálatok megszervezése, vagy második orvosi vélemény biztosítása, akár külföldi szakemberektől.

 

 

---