KoKaIn-nal és RADAR-ral veszi fel a harcot az adócsalókkal az APEH

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nemcsak az adóhatósági szolgáltatások javításában, hanem az adócsalások leleplezésében és megelőzésében is egyre nagyobb szerepet játszik a számítástechnika. Az adóhatóság tegnapi sajtótájékoztatóján több informatikai alkalmazás működési elvét is bemutatták, melyeknek köszönhetően jelentősen javult az elmúlt években az adóellenőrzések hatékonysága.

Szolgáltató adóhatóság – ezzel a mottóval jellemezhető az APEH 2008-tól 2012-ig terjedő időszakra kitűzött stratégiai célja. Az adóhatóságnál történő informatikai fejlesztések jelenlegi fő csapásiránya az adózás kényelmesebbé és egyszerűbbé tétele. Ennek következtében az adózási feladatokkal kapcsolatosan fokozódni fog az adózók önkéntes jogkövetési magatartása – állítják az APEH szakemberei.

Nem csupán az adózók segítése és megfelelő információkkal történő ellátása a hatóság egyetlen feladata. Az adózási fegyelem növelésének egyik fontos eszköze az ellenőrzések gyakoriságának és hatékonyságának növelése. Míg az ellenőrzések számában az elmúlt négy év során nem volt egyértelmű tendencia kimutatható, addig a hatékonyságjavulást kézzelfogható adatokkal tudja alátámasztani az APEH. Az ellenőrzések száma az elmúlt időszakban 250 és 320 ezer körül alakult, és ebből a sávból várhatóan idén sem lép ki az adóhatóság.

Ezzel szemben a megállapított nettó adókülönbözet a közelmúltig fokozatosan növekedett, azonban 2009 első háromnegyedévében csökkent az értéke. A kivetett ellenőrzési szankció még az idei év első kilenc hónapjában is emelkedést mutatott a tavalyi év referencia időszakához viszonyítva.

A növekvő bírság és szankció még nem jelzi egyértelműen, hogy az ellenőrzések egyben hatékonyabbá is váltak. Az APEH ezért összevetette az elmúlt évek véletlen kiválasztásos ellenőrzéseire eső adókülönbözet-megállapításait, a véletlen kiválasztás nélküli utólagos ellenőrzések ugyanilyen adataival. Míg előbbi statisztikában nem rajzolódik egyértelmű trend a már lezárt előző 5 évben, addig a nem véletlen módszerrel kiválasztott ellenőrzések során dinamikus növekedés figyelhető meg. Ez a tendencia arra utal, hogy az APEH célirányos ellenőrzései egyre hatékonyabbá váltak az évek során.

Az adóhatóság kezében lévő fegyverek

Az ellenőrzések hatékonyságnövekedése nagyban köszönhető az elmúlt években az APEH-nél végrehajtott informatikai fejlesztéseknek. 2005 óta három nagyobb informatikai projekt is megvalósult a központi adóhatóságnál, melyek segítenek az ellenőröknek a vizsgálati célpontok kiválasztásában.

A legkorábbi 2005-ben indult projekt a Rugalmas Adóellenőrzési Döntéstámogató és Adatbányászati Rendszer (RADAR), amely statisztikai módszerek alkalmazásával a korábban vizsgálat ügyek vizsgálati eredményei alapján az esetek azon ismérveit keresi, amelyek a korábbiakban nagy valószínűséggel magas adóhiányhoz vezettek. A későbbi ellenőrzések során már az így kinyert kiugró adatokra vadászik a rendszer, és a rendelkezésre álló adatok alapján becsüli meg az egyes adózók kockázatosságát.

Egy másik kiemelt informatikai rendszer az APEH alkalmazásában a Kockázatos Kapcsolatok Információs listája, a KoKaIn. Ez az alkalmazás a hierarchikus kapcsolatokon nyugvó kockázatelemzés lehetőségét teremti meg az adóhatóság számára. Az adatbázis egy nagyjából 15 ezer bejegyzéses szándékos adóelkerülőket, adócsalókat tartalmazó listából indul ki. Ehhez járul hozzá az adócsaló vállalkozások tulajdonosainak, képviselőinek, vezető tisztségviselőinek mintegy 28 ezer elemes kapcsolati hálója, valamint még további 42 ezer, az előbbi csoport érdekeltségi körébe tartozó vállalkozás. Az így felépülő rendszer alkalmas az addig nem is vizsgált vállalkozások kockázatelemzésére, és segítségével javul az ellenőrzések hatékonysága. A KoKaIn bevezetésével átlagosan 3.2-szer nagyobb adókülönbözet-megállapítások történtek a KoKaIn előtti állapothoz viszonyítva.

A harmadik számítógépes rendszer az áfacsalások megelőzésére szolgáló RIASZT, amely a korábbi ÁFA bevallási és a vállalkozáshoz kapcsolható egyéb pénzügyi információkat (például: folyószámlaadatokat) veti össze a frissen beérkező ÁFA bevallások adataival. A rendszer segítségével kiszűrhetővé válnak az áfacsalásra utaló jelek, és a revizorok célirányosan indíthatnak vizsgálatokat.

Az informatikai fejlesztéseken túlmenően a nagyobb értékű több uniós országot érintő csalások felgöngyölítésében egymást is segítik az európai adóhatóságok. Többoldalú ellenőrzések keretében lehetőség nyílik az adóhatóság revizorainak a más uniós ország(ok) adóellenőreivel való együttműködésre, közös vizsgálatra. Magyarország eddig 5 ilyen többoldalú ellenőrzést kezdeményezett, és összesen 20 ilyen vizsgálatban vett részt.

Forrás: Porfolio.hu

---