Költségvetési adok-kapok
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A munkahelyvédelmi akcióterv bejelentése óta megismert kormányzati intézkedések a jegybanki szakértők friss számításai szerint együttesen 126 milliárd forinttal javíthatják a költségvetés idei bevételi számait. Az InfoTandem heti infografikája.
Négy nagyobb költségvetési csomagról és számos intézkedésről döntött a kormány a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi középtávú elemzése, 2012 májusa óta. A jegybanki szakértők a február közepén elkészült új anyagukban vizsgálták meg ezek idei hatásait. Jelesül azokét, amelyek érdemben módosíthatják a 2013-as költségvetés egyenlegét.
Az egyenlegrontó lépések közül a nyár elején bejelentett munkahelyvédelmi akcióterv emelkedik ki, amely egyrészt célzott járulék-kedvezményekkel, másrészt a kisebb vállalkozások számára új adózási formák – a kata és a kiva – bevezetésével operál. Ezen elemek az elemzői becslések szerint együttesen 266 milliárd forintos adó- és járulékbevétel kiesést okoznak. Ezt az idén némiképp ellensúlyozza, hogy az intézkedések hatására várhatóan 40 milliárd forinttal mérséklődhet az igény a bérkompenzációval összefüggő szociális hozzájárulási adókedvezményre. Összességében az akcióterv hiánynövelő hatását 2013-ban a GDP 0,8 százalékára becsülik, 2014-től azonban a kedvezmények által okozott nettó adóbevétel-kiesés meghaladhatja ezt a szintet. Szintén rontja az egyenleget, hogy a szerencsejáték automaták betiltása miatt apad a játékadó.
A fenti akcióterv hiánynövelő hatása, valamint a romló makrogazdasági kilátások okozta kiesés miatt tavaly ősszel a kormány három újabb csomaggal is előállt, amelyek főként az adóbevételek emelésére koncentráltak. Ezek nyomán elsősorban a vállalatok, ezen belül is – a válságadók „állandósulása” következtében – a pénzügyi közvetítőrendszer és az energiaszektor adóterhelése emelkedik.
A nettó egyenlegjavulás szempontjából a tranzakciós adó bevezetése a legkomolyabb tétel. Ennek terve a tavaly májusi MNB-anyag előtt is ismert volt, így abban már kalkuláltak az elvonás idei hatásával. Mivel a koncepció azóta többször módosult, a szakértők a ma ismert paraméterekkel újraszámolták ezen intézkedés következményeit, s 81 milliárdos pozitív szaldót hoztak ki. Ez azonban csak a korábbi, 130 milliárd forintos becslésükhöz mért többletbevétel. Azaz kalkulációjuk szerint ebben az esztendőben 211 milliárdra lehet számítani ilyen címen. Ebből a magánszektortól 200 milliárd forint körüli summa, míg a Kincstártól 21 milliárd folyhat be.
A bevételnövelő tételek oldalán említhető, hogy a pénzügyi szervezetek különadója (a 2013-ra ütemezett „felezés” helyett) tartósan fennmarad, ami a GDP arányában 0,2 százalékos többletbevételt generál. A közműadó bevezetése, az energiaellátók jövedelemadójának további emelése és a helyi iparűzési adó szabályainak változása egyaránt 40-40 milliárdos plusszal járhat. A lakossági járulékterheket növeli a nyugdíjjárulék plafonjának eltörlése, ami 50 milliárddal javíthatja a büdzsé helyzetét.
A kormány az adóbeszedés hatékonyságát több szálon is igyekszik erősíteni. A jegybanki szakértők azonban úgy látják, a választott módszerek többségénél nem becsülhető meg reálisan, javíthatják-e a nettó egyenleget (olyannyira, hogy megvalósításuk adott esetben komoly költségekkel is járhat). Ilyen, bizonytalan hatású húzás szerintük az áfa-összesítő jelentés és az arra épülő adatbázis; a pénztárgépek online bekötése a Nemzeti Adó- és Vámhivatal rendszerébe; a készpénzfizetés tervezett visszaszorítása, valamint az ellenőrzési hatékonyság növelését célzó próbálkozások. Kivetítésükben csupán a fordított áfafizetés kiterjesztése, valamint a teljes körű áfabevallásra való áttérés kapcsán feltételeztek már az idén is érzékelhető bevételi többletet, méghozzá együttesen 25 milliárd forintnyi nettó hatást.
Mindent egybevéve, a költségvetés bevételi oldalát érintő intézkedések 126 milliárd forinttal javíthatják a 2013-as költségvetés szaldóját az MNB szakértőinek számításai szerint.
