Komoly adóbevétel-növekedéssel számol a 23-as büdzsé


A 2023-as költségvetés tervezete a hagyományos adónemekből (áfa, szja, tao) érdemben több bevételt remél, mint 2022-ben – ezek eléréséhez „egyéb eszközök” bevetésére is szükség lesz. A frissen bejelentett extraprofit-adóknak is jelentős szerepet szán a kormány. A Niveus Consulting Group elemzése.

2022. június 7-én benyújtották a 2023. évi központi költségvetéséről szóló T/152. számú törvényjavaslatot, amelynek két prioritása, hogy biztosítsa egyrészt a Honvédelmi és a Rezsivédelmi Alaphoz másrészt a magyar gazdaság fejlesztéséhez, valamint a családtámogatások és nyugdíjak védelméhez szükséges forrásokat. Ezt szem előtt tartva a kormány 2023-ban a Rezsivédelmi Alap céljaira 670 milliárd forintot tervez fordítani, míg a Honvédelmi Alap kerete 842 milliárd forintot tesz ki. A családpolitikai kiadások, adókedvezmények együttes összege pedig 3225 milliárd forint, ami a 2022-es kiadáshoz képest 450 milliárd forint növekedést jelent.

A Niveus Consulting Group lapunkhoz eljuttatott elemzésében a költségvetéssel kapcsolatban leszögezi, hogy már korántsem veszélyhelyzeti költségvetésről van szó, a GDP arányos költségvetési hiány 2023-ra várható értéke ugyanis 3,5%-ban került meghatározásra 4,1 %-os gazdasági növekedést és 5,1 %-os inflációt feltételezve. Sőt a kormány a 2024. évre már 2,5%-os uniós módszertan szerinti hiánycélt irányozott elő – jegyezte meg Antretter Erzsébet, a Niveus Consulting Group adótanácsadási üzletágának igazgatója.

A javaslat a kiadási főösszeget több, mint 33.000 milliárd forintban, míg a bevételi főösszeget csaknem 31.000 milliárd forintban rögzíti, a költségvetési hiány így valamivel több, mint 2.000 milliárd forint. Az államadósság-mutató 2023. december 31-ére tervezett mértéke GDP arányosan 73,8%, ami 2,3 %-kal alacsonyabb mutató 2022. év utolsó napján várható értékéhez, a 76,1%-hoz képest. A mutató kedvező alakulása azonban elsősorban a tervezett GDP növekedésnek köszönhető (közel 12 %), az államadósság mértéke ugyanis 2023-ban is nő, csak a tervezett GDP növekedésnél alacsonyabb mértékben (8,5 %-kal).

A GDP-arányos strukturális (azaz a gazdaság ciklikus hatásaitól és az egyszeri tételektől megtisztított) egyenleg tervezett mértéke 4,5 %-os hiány, ami a költségvetési hiánytól (3,5%) 1 %-kal tér el. A különbség döntően a 2022. május 26-án bejelentett adóbevétel-növelő intézkedések hatása. Emellett még földértékesítésből származó bevétel jelenik meg a számításban, amelynek mértéke azonban nem éri el az extraprofit adók pozitív hatásának felét sem, és nagyjából kiegyenlíti a ciklikusság hatását.

Ebből is látszik, hogy a 2023. évi költségvetésben igen jelentős szerepet kapnak az extraprofit adó fizetésére kötelezett cégek, a bankok, a biztosítók, a nagy kereskedelmi láncok, az energiaipari és kereskedő cégek, a telekommunikációs vállalatok és a légitársaságok befizetései – hangsúlyozta Antretter Erzsébet.

A főbb adónemek alakulását vizsgálva megállapítható, hogy a kormány társasági adóból másfélszer akkora bevételt remél, mint 2022-ben, míg a személyi jövedelemadó és az általános forgalmi adó esetében körülbelül 30 %-os a tervezett növekedés. Ezen ambíciózus bevételcélok eléréséhez a kormánynak várhatóan egyéb eszközöket is be kell vetnie, önmagában az infláció ugyanis feltételezhetően nem generál ekkora többletbevételt – véli a szakértő.

Az elemzés során jól látszik továbbá a 2022. május 26-án elfogadott új adók és adóemelések hatása. Az energia ágazat befizetései több, mint négyszeresére nőnek jövőre, míg a kiskereskedelmi adóból származó bevétel több, mint kétszeres lesz. A gépjárműadóból származó bevétel a 2022-es számhoz képest közel 100 %-os növekedést mutat, összhangban azzal, hogy az adómértékek gyakorlatilag a duplájukra nőnek. Jelentős a növekedés a távközlési adóban (80 %) és a biztosítási adóban (56 %) is. Továbbá, új elemként jelenik meg a költségvetésben a 2022-es bevételekhez képest a légitársaságok hozzájárulása (30 milliárd forint), a reklámadó (15 milliárd forint), illetve a háztartási alkalmazottak regisztrációs díja (30 millió forint).



Kapcsolódó cikkek

2022. június 7.

Különadók bonyolult rendszerét vezette be a kormány

Nem tétlenkedett a pünkösdi hosszú hétvégén a kormány. A kabinet háromnapos ülést tartott Sopronban, ahol elfogadták a már beharangozott különadókat, amelyek a hétvégén már hatályba is léptek. Mutatjuk a sokszor nem egyszerű részleteket.