Könnyítések várhatók a transzferárrendeletben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egyszerűsítette, de nem változtatta meg gyökeresen a transzferárazásra vonatkozó dokumentációs kötelezettséget a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kedden megjelent rendelete, amelyből egy – a NAV által szorgalmazott – lényegi módosítás is kimaradt, s az új szabályokat a rendes üzleti év szerint működő vállalkozások 2012-re visszamenőleg már nem alkalmazhatják – hívja fel a figyelmet a Mazars.


A könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat közleményében ismerteti: azoknak a társaságoknak, amelyek cégcsoporton belül kereskednek, szolgáltatnak, szolgáltatást vesznek igénybe, igen szigorú dokumentációs kötelezettségnek kell megfelelniük. Ennek a dokumentációnak az a célja, hogy a segítségével meghatározzák a csoporton belüli ügyletek szokásos piaci értékét.

Könnyítést jelent a korábbiakhoz képest, hogy az új szabályozás szerint a kis értékű – dokumentációmentes – ügyletek értékhatárának számításakor az ügylet értékét éves viszonylatban kell vizsgálni, azaz ha egy ügylet szokásos piaci értéke az adott üzleti évben nem éri el az 50 millió forintot, akkor nem kell nyilvántartást készíteni. Korábban a szerződéskötés időpontjától az adóév végéig kellett ezt az értéket vizsgálni, ami éveken átnyúló információgyűjtést igényelt. A módosítással több kis értékű ügylet kiesik a dokumentációs körből – mutat rá a közleményben Csizmadia Heléna, a Mazars adóosztályának igazgatója.

A pénteken hatályba lépő új szabályozás megszünteti azt a korlátozást is, hogy a költségátterhelés csak abban az esetben mentesült a dokumentációs kötelezettség alól, ha nem a főtevékenység keretében történt. A továbbiakban ennek nincs jelentősége, azaz egyik esetben sem kell dokumentálni. A rendeletváltozás azoknál a cégcsoportoknál is feleslegessé teszi a dokumentáció elkészítését, amelyek harmadik féltől származó költségeiket osztják meg – például közösen bérelt iroda esetében. Azt azonban ebben az esetben is alá kell támasztani, hogy az alkalmazott megosztási módszer követi a piaci elveket (például a bérleti díj megosztás négyzetméter alapon történt, a fogyasztás tényleges mérőóra alapján, és nem létszám- vagy árbevétel-arányosan).

Szintén könnyítés, és az adózói gyakorlatot segíti, hogy az alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatások esetén az elfogadott és alátámasztást nem igénylő felár sáv 3-7 százalékról 3-10 százalékra bővül. Ez egyébként ezzel a módosítással kerül összhangba az EU Joint Transfer Pricing Forum nemzetközi ajánlásával. A nem főtevékenység keretében nyújtott csoporton belüli szolgáltatások esetében, amennyiben a kapcsolt felek az árazásra előírt módszert alkalmazzák (költség plusz 3-10 százalék), a vállalkozások nagy dokumentációs terhektől szabadulhatnak meg, mivel ez esetben csak egyszerűsített, összehasonlító elemzés nélküli nyilvántartást kell vezetni, azaz nincs szükség adatbázis használatára. Az ilyen jellegű szolgáltatások köre is módosult, így például a szállítmányozási, rakománykezelési tevékenység kikerült ebből a körből.

Az adóhatóság korábbi szándéka szerint az új rendeletbe belekerült volna egy olyan kötelező módszer is, amely a cégszintű összehasonlító adatok lekeresését – előre meghatározott adatbázis-szűrési lépésekkel – egységesítette volna. Ezt a jogalkotó nem támogatta, így az adózókat továbbra sem köti semmilyen kötelező előírás ebben a tekintetben, azaz – tételes szabályozás hiányában – az adózók dönthetik el, hogy milyen automatikus szűrési lépéseket határoznak meg az adatbázisok szűkítésére (például földrajzi terület szerinti beállítás). Ez általában attól függ, hogy milyen tranzakció van a benchmarkelemzés fókuszában, azaz mihez kell összehasonlításra alkalmas, független piaci adatot találni.

Csizmadia Heléna ugyanakkor figyelmeztet arra, hogy az adóhatóság szűrési metodológiára vonatkozó álláspontja egyértelműen kiderül a jogszabálytervezet eredeti szövegéből. „Ezt mindenképpen érdemes szem előtt tartanunk, ha a legkevésbé támadható transzferár dokumentációt szeretnénk elkészíteni” – idézi a közlemény.

A transzferár-dokumentációs kötelezettségre vonatkozó, kedden megjelent új minisztériumi rendelet könnyítéseit 2012-re csak az eltérő üzleti éves vállalkozások alkalmazhatják. Ennek az az oka, hogy a jogszabályt a dokumentáció elkészítésére vonatkozó, május 31-i határidőt követően adták ki.

A korábbi előrejelzésekhez és az adóhatóság elképzeléseihez képest is visszafogottabban nyúlt a transzferár-dokumentációra vonatkozó szabályokhoz a minisztérium. Az új szabályozás számos könnyítést és egyszerűsítést tartalmaz a korábbiakhoz képest. Ugyanakkor nem túl szerencsés a rendelet kiadásának időzítése, hiszen így a könnyítéseket csak a hazai vállalkozások szűk köre alkalmazhatja a 2012-es üzleti évre – értékelte a változásokat az igazgató.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 29.

NAV: 2025-től lesz teljes az eÁFA rendszer

Számos új funkció bevezetésén van már túl a Nemzeti Adó- és Vámhivatal eÁFA rendszere, melynek fejlesztése egészen 2025-ig el fog tartani. A könyvelőszoftverekre ezen a téren is egyre nagyobb szerep hárulhat, a hagyományos nyomtatványkitöltő rendszer, az ÁNYK kivezetése ugyanis már napirenden van – derült ki a Kulcs-Soft által szervezett kerekasztal-beszélgetésen.

2024. május 29.

Értesítést küld a NAV-Mobil a jogviszonyváltozásokról

A foglalkoztatási adatok bármikor ellenőrizhetők a NAV-Mobilban, májustól pedig már push üzenetet is küld az alkalmazás a biztosítotti jogviszony változásairól – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kedden.