Korlátozták az AB hatáskörét


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az utolsó pillanatban tovább szűkítette Lázár János, illetve a kormánytöbbség az Alkotmánybíróság hatáskörét. Így kizárólag alapjogok sérelme esetén vizsgálhatja az AB a költségvetésről, az adókról, illetékekről és járulékokról szóló törvényeket. Mivel a tulajdonjog szentsége nem szerepel a felsorolt alapjogok között, a 98 százalékos különadóról, vagy a magánnyugdíjpénztárakról szóló rendelkezéseket felülvizsgálni sem lehet.

Az utolsó pillanatban, egy zárószavazás előtti módosító indítvánnyal tovább szűkítette Lázár János az Alkotmánybíróság hatáskörét. A Fidesz–KDNP kormánytöbbség pedig név szerinti szavazással, 261 szavazattal 103 ellenében úgy döntött: az Alkotmánybíróság a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket csak akkor vizsgálhatja felül, ha azok az élethez és emberi méltósághoz való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a gondolat, a lelkiismeret és vallás szabadságát vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokat sértik.

Emlékeztetőül: Lázár János pár órával azután kezdeményezte az AB hatáskörének szűkítését, hogy a taláros testület alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a végkielégítések 98 százalékos különadójáról szóló jogszabályt. Akkor a Fidesz-frakcióvezető javaslata úgy szólt: azon kérdések esetében, amelyekről nem lehet népszavazást tartani, az AB-nek se legyen joga normakontrollra. Aztán, „mérlegelve az éles parlamenti és társadalmi vitát”, Lázár János úgy módosított a javaslatán, hogy mégse kössék össze az AB hatáskörét a népszavazási tilalmakkal, illetve arra kérte az alkotmányügyi bizottságot, nyújtson be olyan módosító indítványt, amely egyes alapjogok sérelme esetén lehetővé teszi, hogy az AB felülvizsgálhassa és megsemmisíthesse a költségvetéssel, a büdzsé végrehajtásával, az adókkal, illetékekkel és járulékokkal összefüggő jogszabályokat. (A szocialisták erre a finomításra is azt mondták, hogy látszatmegoldás, Lamperth Mónika úgy fogalmazott: „matyóhímzés”.)

Tegnap viszont, közvetlenül a zárószavazás előtt Lázár János tovább szigorított: az AB a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket csak akkor vizsgálhatja felül, ha az erre irányuló indítvány az alkotmányellenesség okaként kizárólag a korábban már felsorolt alapjogok sérelmét jelöli meg, és nem tartalmaz más okot. Ennek elfogadásával a Fidesz és a KDNP a normakontrollt, a felülvizsgálatot „korlátozottan” lehetővé tette. Mivel azonban a felsorolt alapjogok között nem szerepel a tulajdon szentsége, a magántulajdonhoz való jog, az Alkotmánybíróság nem jogosult vizsgálni sem például a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvényeket, sem a 98 százalékos különadóról szóló, tegnap szintén elfogadott rendelkezéseket. Különösen, hogy a megszavazott alkotmánymódosító rendelkezést már a folyamatban lévő eljárások esetén is alkalmaznia kell az alkotmánybíráknak.

Tegnap az Országgyűlés 304 szavazattal, 58 nem voks mellett – a Fidesz, a KDNP és a Jobbik támogatásával – elfogadta a 98 százalékos különadótörvényt is. Ennek értelmében a különadót, amelynek hatálya a nyugdíjba vonulókra nem érvényes, öt évre visszamenőleg kell megfizetni. A közalkalmazottak, köztisztviselők számára 3,5 millió forint, az állami és önkormányzati vezetők, valamint az állami és önkormányzati cégek vezetői esetében 2 millió forint a közszférában foglalkoztatottakra a jogviszonyuk megszűnésével összefüggésben kivetett 98 százalékos különadó összeghatára.

A Fidesznek a döntéssorozattal sikerül tartania egyik karizmatikus választási ígéretét – mondta Lázár János a szavazások után. Szerinte a demokrácia erősítését jelenti, hogy a kormánypárt betartja szimbolikus ígéreteit.

Az MSZP szerint az Alkotmánybíróságot érintő törvényjavaslat nem szól másról, mint hogy az állam miként tudja a magánnyugdíjpénztárakban lévő pénzeket „eltulajdonítani”. Bárándy Gergely tegnap azt mondta: az Alkotmánybíróságot érintő törvényjavaslatok jogalkalmazási technikáit a XX. század néhány „demokratikusnak nem nevezhető rezsimje” már alkalmazta. A záróvitában Lamperth Mónika közölte: ha az MSZP ismét többségbe kerül, és lesz alkotmányos eszköz a kezükben, visszaállítja az AB teljes hatáskörét.

A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás arra emlékeztetett, hogy a Horn-kormány idején „áterőltetett Bokros-csomag számos rendelkezését „kigyomlálta” az AB. „Horn Gyuláék megcsinálhatták volna, hogy szűkítik az AB jogkörét, és ha ezt megtették volna, kérdés lenne az is, hogy mi egyáltalán itt ülhetnénk-e” – mondta.

– Az Országgyűlés olyan törvénycsomagot fogad el, amely alapvetően rendezi át az alkotmányos berendezkedést – mondta Schiffer András, az LMP frakcióvezetője. A kormány ezzel „figyelmeztető lövést adott le”, tette hozzá Schiffer, aki mögött a sajtótájékoztatón felsorakozott a teljes LMP-frakció. A politikus szerint a 98 százalékos különadó megszavazásáról szóló lépés azt is jelzi, „úgy néz ki, hogy a narancsuralom nem tűr korlátokat”. Felhívta a figyelmet: a jövőben az AB nem lesz képes olyan határozatokat meghozni, amelyeket az elmúlt húsz évben megtett, úgy, hogy azokkal sok esetben elnyerte a Fidesz tetszését is. Ezt demonstrálandó képviselőtársai nagyalakú papírlapokat tartottak fel, amelyeken vörössel áthúzva szerepeltek a „Bokroscsomag, a családi pótlék megadóztatása, az ingatlanadó, az elvárt adó, a házipénztáradó, illetve a magánnyugdíj lenyúlása” feliratok.

„Navracsics miniszter úr nagyon jól megtanulta azt a szabályt, hogy ha nincs érved, akkor támadj, támadj” – mondta az alkotmánymódosítás parlamenti vitája során Lamperth Mónika szocialista képviselő. Lamperth Mónika kijelentésére válaszul Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője többször is megismételte: „Navracsics miniszter urat régóta ismerem, és egészen biztos vagyok abban, hogy nem kívánja megtámadni, sem letámadni Lamperth képviselőtársunkat”. Azt is hozzétette: a Fidesz-frakció sem kívánja letámadni Lamperth Mónikát.

Forrás: Nol.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.