Korlátozzák az egyoldalú banki szerződésmódosítást


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hétfőn elfogadta parlament a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. A jogszabály korlátozza a bankok egyoldalú szerződésmódosítását.

A változások célja, hogy korlátozza a pénzügyi intézmények egyoldalú, az ügyfél számára
hátrányos szerződésmódosítását. Annak érdekében, hogy az ügyfél valóban értesüljön a kedvezőtlen változtatásról, és lehetősége legyen felmérni más pénzügyi intézmény
szolgáltatásait is (azaz például bankot váltania), a módosítás szerint a hirdetményi közzététel mellett közvetlenül is értesíteni kell az ügyfelet a szerződésmódosításról. Az értesítési határidő a szerződésmódosítás hatálybalépését megelőző 60 nap.

Kedvező változás, hogy az ügyfél a szerződésmódosítás hatályba lépéséig ingyenesen felmondhatja a szerződést. Ráadásul a jövőben a bankok csak az eredeti szerződésben egyértelműen megnevezett esetekben módosíthatnak szerződést, és ennek bizonyítása vitás esetben a bankot terheli. A szerződés nem lesz módosítható egyoldalúan új díj bevezetésével.

A törvénymódosítást a Gazdasági Versenyhivatal kezdeményezte, tavaly novemberben. A Hivatal szerint a módosítással élénkülni fog a verseny a bankszektorban és az ügyfelek is jobban járnak.

A törvénymódosítás hatására várhatóan rendelkezésére állnak majd a változó kamatozású termékek is. A hatályos szabályozás és gyakorlat szerint ugyanis jelenleg nem változó, hanem változtatható a kamat. A bankok a kedvezőtlen változásokat azonnal továbbadják, a kedvezőeket pedig nem, vagy csak kisebb-nagyobb mértékben és jelentős késéssel.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 15.

Egy percig se vegyük be, hogy a tranzakciós illeték emelése nem érinti az ügyfeleket

A hétfői kormányinfón Gulyás Gergely miniszter bejelentette, hogy a kormány megemeli a pénzügyi tranzakciós illetéket. Az állami elvonás mértéke 2024. augusztus 1-től a nem készpénzes tranzakcióknál 0,45 százalékra, de maximum 20 ezer forintra emelkedik (eddig 0,3 százalék és maximum 10 ezer forint volt), míg a készpénzt érintő tranzakciók esetében a korábbi 0,6-ról 0,9 százalékra nő.

2024. július 15.

A fejlesztési tartalék kezelése a társasági adóban

Az adózó – döntése szerint – a jövőbeni beruházásaira fejlesztési tartalékot képezhet. A fejlesztési tartalék a következő évek beruházásaira számvitelileg elkülönített forrás, amelyet lekötött tartalékként addig kell kimutatni az éves beszámolóban, ameddig az adózó a beruházást meg nem valósítja. A fejlesztési tartalék népszerű vállalatfinanszírozási eszköz, amelyhez a társasági adóban adózás előtti eredményt csökkentő tétel kapcsolódik. Az Adó szaklap írása a fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó társaságiadó- és számviteli szabályokat ismerteti, illetve röviden kitér az egyéni vállalkozók fejlesztési tartalékképzési szabályaira is.