Koronavírus kontra transzferár Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A koronavírus megjelenése számos új kihívás elé állítja a gazdasági élet szereplőit, hatásai mára erőteljesen érzékelhetők valamennyi szektorban. A világjárvány egyértelműen kihat a multinacionális vállalatok ellátási láncaira és a vállalatközi ügyleteikre, azaz a transzferárakra is. A multinacionális vállalatok nemcsak az ellátási lánc zavaraival és a munkavállalók nemzetközi mobilitásának korlátaival szembesülnek, hanem a jövedelmezőségük, következésképpen az adóalapjuk jelentős sérülésével is, melyek bizonyos kormányzati lépéseket prognosztizálhatnak.

A járvány visszaszorítása érdekében tett kormányzati intézkedések eredményeként a kedvezőtlen piaci helyzethez alkalmazkodva az cégek igyekeznek úgy kialakítani az üzleti folyamataikat, hogy az a legkevésbé okozzon fennakadást az üzletmenetük folytonosságában. Az ennek érdekében hozott döntéseik eredményeként az ügyfeleink számos olyan tényezővel szembesülhetnek, melyek egy nemzetközi cégcsoport esetében jelentős transzferár következményekkel járhatnak, az ellátási lánc akadozások okozta veszteséges működés problémájától egészen az árképzési politikák és vállalatközi szerződések módosításával járó  üzleti modellek, esetleg cégcsoport struktúrák átszervezéséig.

Transzferárazási problémák

Az OECD kommentár részletesen foglalkozik a különleges helyzetek okozta kiigazításokkal. Kifejezetten vis major helyzetekből adódó ideiglenes veszteségekkel a nemzetközi OECD Transzferár Irányelvek vagy a hazai szabályozás explicit nem foglalkozik, azonban az OECD Irányelvek ajánlásaiból levonhatókak a megfelelő következtetések. Az új üzleti folyamatok, árképzési konstrukciók kialakítása pedig a szokásos piaci ár szempontjából, valamint adminisztratív szempontból jelenthetnek súlyos nehézséget, hiszen az adóalap sérüléséről, így az állami adóbevételek jelentős kieséséről beszélünk. Ebből adódóan a transzferár-tervezés, és a megváltozott működési körülmények megfelelő dokumentumokkal történő magyarázata fontosabb feladattá vált, mint valaha.

Mélyreható ellenőrzések

Az már tisztán látható, hogy a multinacionális vállalatok adminisztratív terhei jelentősen meg fognak emelkedni a 2020. évben. Ezen kívül arra is fel kell készülnünk, hogy a vírus visszaszorítása és a gazdaság ösztönzése érdekében tett kormányzati erőfeszítéseknek köszönhetően vélhetően jelentős nyomás fog helyeződni az adóhatóságokra, egyrészt a járványügyi intézkedések finanszírozása, másrészt a kieső adóbevételek visszapótlása céljából. Úgy véljük, a jelen gazdasági helyzetben a járvány lefolyásáig ez nem jelenthet kormányzati prioritást, azonban a vírus által érintett éveket követően a multinacionális vállalatok fokozott ellenőrzési tevékenységre számíthatnak. Ennek megfelelően az adózóktól olyan proaktív transzferár tervezési magatartás lehet elvárható, amely a járványnak tulajdonítható kedvezőtlen gazdasági tényezők és az érintett adóévek eredményességének összefüggéseire összpontosít.

További részleteket itt talál.

A cikk szerzője, Révai Katinka Transferpricing Specialist az Accace Hungary-nél. Az Accace az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Kisokos a közvetített szolgáltatásokról

Közvetített szolgáltatás fogalmával több adónemet illetően is találkozunk. A fogalmak különbözőek, így számos kérdés felvetődhet az értelmezésükkel, használatukkal kapcsolatosan. Ha a köznyelvi meghatározásból indulunk ki, akkor közvetítés szó alatt a kapcsolat megteremtését kell érteni, a két fél összekapcsolása értendő alatta. Ismertetjük a részleteket és egy érdekes jogesetet.

2024. április 24.

Ezek voltak a legnépszerűbb helyek és személyek az online médiában 2023-ban

Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy hazánk és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.