Közeleg az adófeltöltés – segítünk


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 2014. december 20-án esedékes adózási határidő a könyvelők és a gazdasági szakemberek számára komoly és alapos felkészülést igényel. Ilyenkor nemcsak a szokásos havi adózási feladatokra kell koncentrálniuk, hanem a többféle adónemre vonatkozó adófeltöltésre is. A legtöbb vállalkozást a társasági adó, a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék feltöltés érinti, de az idei évtől figyelni kell a reklámadóra is. Kiket érint az adófeltöltési kötelezettség és mit kell tudni erről az adózási határidőről?


A 2014. december 20-án esedékes adózási határidő a könyvelők és a gazdasági szakemberek számára komoly és alapos felkészülést igényel. Ilyenkor nemcsak a szokásos havi adózási feladatokra kell koncentrálniuk, hanem a többféle adónemre vonatkozó adófeltöltésre is. A legtöbb vállalkozást a társasági adó, a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék feltöltés érinti, de az idei évtől figyelni kell a reklámadóra is. Kiket érint az adófeltöltési kötelezettség és mit kell tudni erről az adózási határidőről?

A társasági adó előleg feltöltéséről az 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 26.§. rendelkezik (Az adóelőleg bevallásának és fizetésének szabályai), melynek lényege, hogy az adóelőleget az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészíteni. A kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózók és a külföldi vállalkozók érintettek a társasági adó feltöltésében, de csak abban az esetben, ha az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétel meghaladja a 100 millió forintot.

A kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózók köre nagyon egyszerűen megállapítható, de vajon egyértelmű-e, hogy mit takar a külföldi vállalkozó fogalma? A külföldi vállalkozó a Tao. tv. 2.§. (4) bekezdésének a) pontja szerint a társasági adó alanya a külföldi személy, illetve az üzletvezetése helye alapján külföldi illetőségű, ha belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet, feltéve, hogy az üzletvezetésének helyére tekintettel nem tekinthető belföldi illetőségű adózónak (a továbbiakban: külföldi vállalkozó). A Tao. törvény 3.§. (2) bekezdése alapján a külföldi vállalkozó adókötelezettsége a belföldi telephelyen végzett vállalkozási tevékenységből származó jövedelmére terjed ki (korlátozott adókötelezettség).

A társasági adó rendszerében a várható fizetendő adó megállapításánál speciális szabály: ha az adózó az Európai Uniótól és/vagy a költségvetésből támogatást kap, akkor az e támogatások miatt elszámolt adóévi bevételből az adóév utolsó hónapjának 15. napjáig meg nem kapott összeg figyelembevétele nélkül számított adóalap alapján megállapított adó összegével azonos.

A társasági adófeltöltés fizetési és bevallási határideje a tárgyév utolsó hónapjának 20. napja, mely a naptári évtől nem eltérő üzleti éves cégeknél idén 2014. december 20-a (mivel ez munkaszüneti nap, ezért december 22-e). A rendelkezés jogszabályi háttere a 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről (Art.) 1. számú melléklet I./B/2. c) pontjában, illetve a 2. számú melléklet I. Határidők 3. b) pontjában található meg. Fontos, hogy az utolsó havi, negyedévi társasági adóelőleget a feltöltéssel egyidejűleg fizetik meg a feltöltésre kötelezettek. A társasági adófeltöltés adóbevallási nyomtatványa a 1401-es számú nyomtatvány, ahogyan az elmúlt években is.

Feltöltési kötelezettség elmulasztásának szankcióját az Art. 172.§. (12) bekezdése tartalmazza: Ha az adózó esedékességig az adóévi várható adó összegét – figyelemmel az adóév során megfizetett előleg összegére is – nem fizette meg legalább 90%-os mértékben, a befizetett előleg és az adó 90%-ának különbözete után 20%-ig terjedő mulasztási bírságot fizet. A mulasztási bírság alapjának számítása során figyelmen kívül kell hagyni az adóelőleg-kiegészítés esedékességének napján és a mérlegfordulónapon alkalmazott árfolyam különbsége alapján számított nyereségjellegű árfolyam-különbözetet, ha az adóalapot képez. Kiemelném, hogy a szankció nemcsak a társasági adó rendszerében, hanem minden adónem feltöltési kötelezettségénél fennáll.

A társasági adófeltöltés lépéseit a következőkben mutatjuk be:

  1. Eredménykimutatás elkészítése TÉNY adatokkal
  2. Eredménykimutatás adataihoz hozzáadni a MÉG VÁRHATÓ adatokat
  3. Adózás előtti eredmény kiszámítása
  4. Társasági adóalap növelő-csökkentő tételek számszerűsítése
  5. Társasági adóalap kiszámítása
  6. Jövedelem-(nyereség-)minimum kiszámítása
  7. Döntés: nyilatkozat választása vagy jövedelem-(nyereség-) minimum szerinti adózás választása
  8. Társasági adó fizetési kötelezettség kiszámítása
  9. Adókedvezmények kiszámítása
  10. Társasági adó fizetési kötelezettség kiszámítása 2014. évre
  11. Csökkentés befizetésként figyelembe vehető összegekkel (adóelőleg, túlfizetés, stb.)
  12. TAO feltöltésként befizetendő és bevallandó összeg

A leggyakrabban alkalmazott társaságiadóalap-módosító tételekre (elhatárolt veszteség, céltartalék, értékcsökkenés, fejlesztési tartalék, kapott osztalék, adomány, ellenőrzött külföldi társaság részére juttatott ellenérték, kapcsolt vállalkozások közötti szokásos piaci ár alkalmazási kötelezettség miatti TAO alap módosítás) és kedvezményekre (fejlesztési adókedvezmény, filmalkotás és előadó-művészeti szervezetek támogatása, látványcsapatsport támogatásaKKV adókedvezmények) mindenképpen érdemes figyelmet szentelni az adókötelezettségek optimalizáláshoz.

Időpont: 2014. december 9–10.
Helyszín: Best Western Hotel Hungária
Előadók: közismert szakértők, adózási, számviteli, pénzügyi szakemberek

1. nap: Számviteli változások a gyakorlatban 2014 • Számviteli változások 2015-től • Számviteli ellenőrzés és a hibák javítása • Értékcsökkenés számviteli kérdései elszámolása

2. nap: Az adózás rendjéről szóló törvény változásai • Személyi jövedelemadó változásai • Járulékok változásai • Általános forgalmi adó változásai • Társasági adó változásai

A helyi iparűzési adóra vonatkozó szabályokat az 1990. évi C. törvény a helyi adókról (Htv.) tartalmazza. Az iparűzési adó feltöltési kötelezettséget viszont az Art. 2. számú melléklet II/A. fejezet 2./c pontjában találjuk meg, mely azokat a vállalkozókat érinti, akiknek a társasági adót is fel kell töltenie. Az iparűzési adó előírásai nagyon hasonlóak: az adót a várható éves fizetendő adó összegére kell kiegészíteni, határideje az adóév december 20-a (mind a befizetést, mind a bevallást érintően), a mulasztási bírság szankció is megegyezik a társasági adó feltöltésnél leírtakkal. A bevallást minden érintett önkormányzat felé meg kell tenni, az illetékes önkormányzat által közzétett nyomtatványon.

Az iparűzési adó alapja az alábbiak szerint épül fel 2014-ben:

+ Nettó árbevétel

  • eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke, együttes – a 39.§. (4)-(8) bekezdésben meghatározottak szerint számított – összege,
  • alvállalkozói teljesítések értéke,
  • anyagköltség,
  • alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költsége.

Az eladott áruk beszerzési értéke és közvetített szolgáltatások értéke együttes összegével sávosan csökkenthető a nettó árbevétel:

– 500 millió forintig az összeg egésze,

– 500 millió forint – 20 milliárd forint között az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 85%-a,

– 20 – 80 milliárd forint között az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 75%-a,

– 80 milliárd forintot meghaladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 70%-a

vonható le.

Továbbra se felejtsük el a tavaly bevezetett új szabályt, a kapcsolt vállalkozások közös adóalap számítását. Ha az ELÁBÉ+ közvetített szolgáltatás > nettó árbevétel 50%-a, kizárólag az ezen feltételeknek megfelelő kapcsolt vállalkozásai vonatkozásában szükséges a vizsgálatot elvégezni. A Tao törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok az adó alapját az adóalany kapcsolt vállalkozások összes nettó árbevétele és összes nettó árbevétel-csökkentő ráfordítása [Htv. 39.§. (1) a)-d) pontok] pozitív előjelű különbözeteként – figyelemmel a (4) és (5) bekezdésben foglaltakra – állapítják meg, azzal, hogy az egyes adóalanyok adóalapja ezen különbözetnek és az adóalany nettó árbevételének a kapcsolt vállalkozások összes nettó árbevételében képviselt arányának szorzata.

Iparűzési adóalap megosztási kötelezettség: több önkormányzat illetékességi területén végzett állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően (Htv. 3. sz. melléklet) kell a megosztást elvégezni.

Az innovációs járulékról a 2003. évi XC. Törvény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról (Innov. tv.) rendelkezik. Az adó alanya a belföldi székhelyű, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaság, kivéve a mikro- és kisvállalkozások, a cégbejegyzés évében a jogelőd nélkül alapított gazdasági társaság és annak előtársasága, továbbá a közhasznú nonprofit gazdasági társaság.

Társadalombiztosítás, járulékfizetés és családtámogatási szabályok

Előadók:

Farkasné Gondos Krisztina osztályvezető, OEP
Matlné Kisari Erika vezető tanácsos, NAV
Orbán Zsófia főosztályvezető-helyettes, Magyar Államkincstár

Időpont: 2014. december 16.

Részletes tematika és jelentkezés >>

2012. január 1-től jelentősen módosult az innovációs járulék elszámolása. Ez időponttól kezdődően a KKV törvény (2004. évi XXXIV. törvénya kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról) szerinti mutatószámokat össze kell számítani (létszám, mérlegfőösszeg, árbevétel) a vállalati méret besoroláshoz. Az adó alapja a Htv. 39.§. (1) szerinti adóalap csökkentve a Htv. szerint kimutatott, külföldön létesített telephelyre jutó iparűzési adó alaprész összegével, az adó mértéke az adóalap 0,3%-a. Az innovációs járuléknál is van feltöltési kötelezettség, szintén az adóév utolsó hónapjának 20-ig (december 20.) a várható adó összegére szükséges a kiegészítés, ennek befizetése a költségvetésbe és bevallása a NAV felé. A mulasztás szankciója megegyezik a társasági adó feltöltésnél leírtakkal.

A reklámadóval érintettség vizsgálata során három vonatkozást kell áttekinteni:

1. Más reklámját ellenérték fejében közzétevő gazdálkodó (500 millió Ft reklámbevétel/év felett)

2. Saját reklámját közzétevő gazdálkodó (500 millió Ft reklámköltség/év felett)

3. Mástól reklámszolgáltatást megrendelő gazdálkodó, ha a reklámozó cég nem záradékolja a számlán, hogy kötelezettségének eleget tesz (2,5 millió forint reklámkiadás/hó felett, tao szempontjából 1 Ft-tól).

A reklámadónál az 1. és 2. csoportba tartozó körnél az adóbevallás határideje az adóévet követő ötödik hónap utolsó napja (jellemzően adóévet követő május 31-ig), az adóelőleget két egyenlő részletben, adóév hetedik hónapjának 20. napjáig és tizedik hónapjának 20. napjáig kell fizetni. Reklámadó feltöltési kötelezettség is érinti ezeket a gazdálkodókat: az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig (jellemzően december 20-áig) az év közben már befizetett adóelőleget az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészíteniük, és ezt be is kell vallaniuk. Megrendelői státuszban (lásd fenti 3. csoport) havi bevallási és befizetési kötelezettség merül fel érintettség esetén, határideje a hónapot követő hó 20-a.

Cikkünk utolsó érintett adóneme az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA), melynél a 2002. évi XLIII. törvény 12.§. szól az adóelőleg- és adófizetésről. Az Eva tv. 12. § (4) bekezdés szerint az adóalanynak az adóelőleget december 20. napjáig az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie.A kiegészítési kötelezettség minden eva alanyra vonatkozik értékhatár nélkül, viszont nem kapcsolódik hozzá bevallási kötelezettség.

Feltöltési kötelezettség további adónemekre is vonatkozhat, ezt minden vállalkozásnak szükséges megvizsgálnia, hiszen lehetnek olyan speciális kört érintő adók, melyeket már év közben fizetnek a gazdálkodók, de most december 20-áig szintén további összegeket kell utaljanak az államkasszába.


Kapcsolódó cikkek

2024. február 21.

Négymilliárdos cigarettafogás a NAV-nál, adózatlan és hamis termékek

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozói négymilliárd forint értékben foglaltak le ukrán gyártmányú cigarettát. A szerda közlemény szerint az elmúlt évek legnagyobb illegális cigarettadepóját fedezték fel. Pécs közelében közúti ellenőrzés során bukott le egy magyar férfi, akinél több mint nyolcszáz doboz ukrán cigarettát és hét zacskó vágott dohányt találtak. Továbbá otthonában árult hamis termékek miatt emelt vádat az ügyészség egy böhönyei férfi ellen – tájékoztatta a Somogy Vármegyei Főügyészség szerdán.