Közeleg az iparűzési adó bevallásának határideje


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Adó szaklap 2011/7. számában megjelent cikk az állandó jellegű iparűzésiadó-kötelezettség bevallásához nyújt segítséget egyfelől a nyomtatvány kitöltési útmutatójával, másfelől az adóalap-megosztás gyakorlatát segítő támpontokkal, tovább egy megosztással kapcsolatos példa bemutatásával.

A naptári évvel azonos üzleti évet választóknak 2011. május 31-ig kell adóbevallást benyújtaniuk a székhelyük, illetve a telephelye(i)k szerinti önkormányzati adóhatóság(ok)hoz állandó jellegű iparűzésiadó-kötelezettségről. A naptári évtől eltérő üzleti évet választók esetében a határidő az adóév utolsó napját követő 150. nap.

A 2010-ben kezdődött adóév bevallását a 35/2008. (XII. 31.) PM-rendelet (PM rendelet) 2011. január 1-jétől hatályos 18. számú melléklete alapján, az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon köteles teljesíteni. Fontos tudni, hogy amennyiben az adózó a korábbi év(ek)re vonatkozó bevallási kötelezettségét késedelmesen, csak 2011. január 1-jét követően teljesíti, akkor a 2009. adóévre a PM-rendelet 12. számú melléklete, míg a 2009. évet megelőző adóévekre a 13/1991. (V. 21.) PM-rendelet 2009. év előtt hatályos 16. számú melléklete alapján teheti meg.

A jelleg hatályos szabályozás szerint a PM-rendelet csupán a bevallási nyomtatvány kötelező tartalmi elemeit szabályozza, a bevallási nyomtatványokat az önkormányzati adóhatóság határozza meg. A bevallási nyomtatványmintát minden önkormányzati adóhatóság a rendelet kedvezményi vagy mentességi szabálya esetén maximum 3 tényállási elemmel egészítheti ki. Az iparűzésiadó-bevallási kötelezettség – eltérően a változás-bejelentéstől, mely 2011. évtől egységes, központi (pl. jogtárból letöltött) nyomtatványon nyújtható be – változatlanul a települési önkormányzati adóhatóságtól beszerzett nyomtatványon teljesítendő.

A 2010-es bevallás alapszerkezete – hasonlóan a korábbi évekhez – főlapból és betétlapokból áll. A főlap tartalmazza – többek között – a bevallás jellegét, a bevallott időszakot, a záró bevallás benyújtásának okát, az adóalany azonosító adatait, az alkalmazott adóalap-megosztás módszerét és a vállalkozási szintű adóalap meghatározásából kiindulva a települési iparűzési adóalap meghatározásán keresztül az adott településen fennálló fizetési kötelezettség kiszámítását, illetve az előlegfizetési időszakra vonatkozó adóelőleg bevallását. Az A-E betétlapok a sajátos nettó árbevétel-fogalmat alkalmazó vállalkozások nettó árbevételének, valamint a vállalkozási szintű adóalap települési önkormányzatok közötti megosztásának levezetésére szolgálnak. Az iparűzési adó helyi adó jellegéből következik az a sajátosság, hogy az adóalanynak több településen is fennállhat adókötelezettsége, így az annak részelemét képező adóbevallás-benyújtási kötelezettsége.

Fontos szabály, hogy a vállalkozót a székhelye, illetve telephelye(i) szerinti önkormányzati adóhatóságnál terheli az állandó jellegű iparűzésiadó-kötelezettség, természetesen csak akkor, ha az adott önkormányzat rendelettel működteti az adónemet. A vállalkozót tehát minden olyan településen terheli állandó jellegű iparűzésiadó-kötelezettség – így az annak részelemét képező bevallás-benyújtási kötelezettség -, amely az adónemet 2010. évre (akár év közben) bevezette. A bevallási nyomtatványt tehát önkormányzati adóhatóságonként (külön-külön) kell beszerezni és benyújtani. A bevallás kitöltésénél (az adó-megállapításnál az előleg kivételével) indokolt a 2010-ben hatályos adórendeleti szabályozást (szintén településenként) ismerni.

A 2010-től kezdődő előlegfizetési (keresztféléves) időszakra – naptári évvel azonos üzleti év választása esetén 2011. július 1-jétől 2012. június 30-ig – az adózó önadózással köteles megállapítani és bevallani az egyes előlegrészletek összegét és esedékességét. Ebből következik, hogy az előlegfizetést fizetési meghagyás nélkül kell teljesíteni.

Vállalkozási szintű adóalap-megosztás
A helyi adókról szóló törvény szerint, ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját meg kell osztania – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a székhely, illetve a telephelyek) szerinti települési önkormányzatok között. A törvény 3. számú melléklete a 2010-ben kezdődött adóévre négyféle megosztási módszert tartalmaz, s ezek közül – a melléklet 2.2. pontja kivételével – azt kell alkalmazni, amelyik a tevékenységre leginkább jellemző.

Dr. Kovács Attila írása részletesen foglalkozik az adóalanyok körének kérdésével, ismerteti a nyomtatványokhoz kapcsolódó kitöltési útmutatót, gyakorlati példákon keresztül mutatja be a vállalkozási szintű adóalap-megosztás szabályait és kitér például a munkaerő-kölcsönzést, illetve az építőipari tevékenységet érintő leggyakoribb problémákra is.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.