KSH: javult a külkereskedelmi mérleg

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Javult a magyar külkereskedelmi mérleg a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Az első négy hónap eredménye a várakozások szerint alakult.

A külkereskedelmi mérleg 323 milliárd forint (1,049 milliárd euró) aktívumot mutatott január-áprilisban, ami 237 milliárd forint (718 millió euró) javulás a 2008. január-áprilisi 86 milliárd forint (331 millió euró) aktívumhoz képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A részletes adatok megegyeznek a korábban közölt előzetes számokkal.

Az idén január-áprilisban a kivitel volumene 22 százalékkal, a behozatalé 26 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A 2009. január-áprilisi forgalom forintban mért árszínvonala exportban és importban egyaránt közel 7 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, a cserearány nem változott.

A forint a főbb devizákhoz képest 17 százalékkal, ezen belül az euróhoz viszonyítva 14 százalékkal, míg a dollárhoz képest több mint 30 százalékkal gyengült. A külkereskedelmi termékforgalom devizaárszintje több mint 8 százalékkal csökkent.

Áprilisban a külkereskedelmi egyenleg 125 milliárd forint (430 millió euró) többletet mutatott, ami 115 milliárd forintos (381 millió eurós) javulást jelenti 2008 áprilisához képest. Az export 29 százalékkal, az import 35 százalékkal csökkent euróban számolva éves bázison.

A külkereskedelmi mérleg január-márciusi aktívuma 198,1 milliárd forint (619,1 millió euró) volt, 123 milliárd forinttal (337 millió euróval) magasabb az egy évvel korábbinál.

A külkereskedelmi mérleg 2008. január-áprilisban 88 milliárd forint (341 millió euró) aktívumot mutatott, ez 166 milliárd forint (648 millió euró) javulás volt a 2007. január-áprilisi 78 milliárd forint (307 millió euró) passzívumhoz képest.

Az idén az első négy hónapban az export csaknem 60 százalékát, az import közel felét kitevő gépek és szállítóeszközök forgalmának volumene az átlagnál nagyobb mértékben csökkent: az export 27 százalékkal, az import 29 százalékkal volt kevesebb, mint 2008 azonos időszakában.

Az árufőcsoporton belül a legnagyobb visszaesés a közúti járművek és az energiafejlesztő gép és berendezés forgalmában mutatkozott: kivitelben 39 százalék, illetve 32 százalék, behozatalban 47 százalék, illetve 43 százalék volt a volumencsökkenés.

A KSH adatai szerint exportban hasonló mértékű, 32 százalékos volumencsökkenés mutatkozik az általános rendeltetésű ipari gép és berendezés termékeknél is. A híradástechnikai termékek kivitele 19 százalékkal esett vissza az uniós országokba irányuló áprilisi kiszállítás növekedésének köszönhetően.

A feldolgozott termékek kivitelének és behozatalának volumene 2009. január-áprilisban 17 százalékkal, illetve 20 százalékkal volt kevesebb, mint 2008 azonos időszakában. Az árufőcsoporton belül a gyógyszerek és gyógyszerészeti termékek exportja és importja továbbra is 6 százalékos, illetve 11 százalékos volumennövekedést mutat. A legnagyobb visszaesést a vas- és acélterméknél mérte a hivatal: az export 41 százalékkal, az import 42 százalékkal csökkent.

Az energiahordozók behozatalának volumene 2009 első négy hónapjában 33 százalékkal volt kevesebb, mint 2008 azonos időszakában. Ezen belül a kőolaj és kőolajtermékek importja 26, a gázbehozatalé 46 százalékkal esett vissza, miközben a kőolaj és kőolajtermékek árszintje 33 százalékkal csökkent, a gázé viszont 75 százalékkal emelkedett.

A KSH közölte, hogy a villamosenergia-import árszintje az elmúlt év azonos időszakához képest 19 százalékkal nőtt, az import volumene nem változott. Az összenergia-forgalom az év első négy hónapjában 103 milliárd forinttal járult hozzá az egyenleg javulásához.

Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek exportvolumene, a többi árufőcsoporttól eltérően, 2009. január-áprilisban 9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi szintet, miközben az importvolumen szintén 9 százalékkal esett vissza. Az export növekedésének legfőbb tényezője a gabonakivitel 43 százalékos bővülése volt, a gabona és gabonakészítmények árszintjének mintegy 25 százalékos csökkenése mellett. Az importban az állati takarmány, valamint a dohány és dohányáru volumene az átlagnál nagyobb mértékben, 26, illetve 23 százalékkal esett vissza.

Az Európai Unióba irányuló kivitel és az onnan származó behozatal volumene 2009. január-áprilisban 19 százalékkal, illetve 25 százalékkal volt kevesebb, mint az előző évben.

A külkereskedelmi mérleg aktívuma az unió egészét tekintve mintegy 32 százalékkal növekedve 850 milliárd forintot ért el.

Az EU-n kívüli országokba irányuló export és az onnan származó import volumene 2009. január-áprilisban 32 százalékkal, illetve 28 százalékkal esett vissza 2008 január-áprilisához képest.

A külkereskedelmi forgalom hiánya a harmadik országos forgalomban 527 milliárd forint volt. A mérleg a KSH szerint ebben a relációban 31 milliárd forinttal javult az elmúlt év azonos időszakához képest. Az ázsiai országok vonatkozásában az egyenleg – nagyrészt a gépipari import értékének jelentős visszaesése következtében – ennél nagyobb mértékben javult, a passzívum mértéke 71 milliárd forinttal, 636 milliárd forintra csökkent.

Az EU-n kívüli európai országokkal folytatott kereskedelem egyenlege 46 milliárd forinttal javult, és 56 milliárd forint aktívumot mutatott a KSH szerint az első négy hónapban.

Forrás: NépszabadságOnline

---