Külföldi munka: el kell kerülni a kettős adózást

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Néhány nap múlva, 2011. január 31-ig kell a munkáltatóknak az elmúlt évről szóló összesítő adatokat tartalmazó igazolásokat kibocsátaniuk a személyi jövedelemadó (szja) bevallás készítéséhez. A külföldön foglalkoztatott magyar munkavállalók esetében ez különös figyelmet igényelhet, hiszen a munkáltatóknak a jövedelem adószabályoknak megfelelő adózása és a kettős adóztatás elkerülése érdekében számos feltételt kell tisztázni az igazolás kiadása előtt.

Gyuricsku Eszter, a Deloitte Zrt. adóosztályának igazgatója a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közlemény szerint elmondta: külföldön foglalkoztatott munkavállalók esetében a kettős adóztatás elkerülése érdekében számos tényezőt kell figyelembe venniük a munkáltatóknak. Összetett folyamatról van szó, amelynek során fontos megjegyezni, hogy bár a magyar állampolgárok az Szja tv. értelmében alapvetően belföldi illetőségűnek számítanak, ha külföldön dolgoznak, felmerülhet, hogy Magyarországon kívül (például a munkavégzés országának szabályai alapján) is illetőséggel bírónak minősülnek. Az ilyen esetekben el kell kerülni azt, hogy mindkét ország – az összes jövedelme után – megadóztassa a munkavállalót, ehhez viszont már a nemzetközi egyezmények összetett illetőségi szabályait kell alapul venni. Az illetőség megállapítása munkavállalónként egyedi megközelítést igényel.

Mit kell tenni január 31-ig?

Ahhoz, hogy egy belföldi illetőségű munkavállaló a külföldi foglalkoztatás esetén is belföldön maradjon adóztatható a munkaviszonyból származó jövedelme tekintetében, több feltételnek kell egyidejűleg teljesülnie. Ezek egyike a 183 napot meg nem haladó külföldi tartózkodás, ami a nemzetközi egyezményektől függően vizsgálandó adóévre, pénzügyi évre vagy egyéb 12 hónapos időszakra vetítve. Egy másik feltétel, hogy ne a munkavégzés országában illetőséggel rendelkező cég térítse (vagy nevében térítsék) a munkavállaló juttatását. Ennek vizsgálata során nem kizárólag a foglalkoztatási költségek viselése meghatározó, mivel döntő lehet például az is, hogy melyik vállalat felelős a munkavállaló munkájáért, biztosítja a munkavállaló számára az eszközöket, kinek tartozik a munkavállaló beszámolási kötelezettséggel, stb – áll a szerkesztőségünkhöz eljuttatott sajtóközleményben.

Gyuricsku Eszter elmondta, ha a munkáltató arra a következtetésre jut, hogy a munkavállalónak a munkaviszonyból származó jövedelme vonatkozásában egy másik országban kell adóznia, akkor azt a bérszámfejtési dokumentumokban, év végi igazolásokban és a havi (munkáltatói) bevallásban is jeleznie kell. Így például, ha a magánszemély belföldi illetőségű marad, a külföldön adóztatható munkaviszonyból származó jövedelemét a fenti dokumentumokban és a munkavállaló bevallásában adóterhet nem viselő járandóságként kell elszámolni.

A munkáltatónak természetesen a járulékkötelezettségek jogszabályoknak megfelelő megállapításáról is intézkednie kell, szem előtt tartva, hogy az EU-s szabályozás és általában a szociális biztonsági egyezmények – egyes speciális eseteket kivéve – a munkavégzés helyéhez rendelik a járulékfizetést. Ennek következtében az is előfordulhat, hogy egy magyar magánszemély, aki huzamosabb ideig dolgozik külföldön és munkaviszonyból származó jövedelme ott válik adóztathatóvá, a járulékot továbbra is Magyarországon fizeti. Összetett szabályok vonatkoznak annak megállapítására is, hogy amennyiben a munkavállaló a magyar járulékszabályok hatálya alá tartozik, de a munkavégzés országában adóztathatók a munkaviszonyhoz kapcsolódó juttatásai, mi után kell járulékot fizetni Magyarországon.

Ha a munkáltató év közben nem tudja a személyi jövedelemadó- és járulékszabályoknak megfelelően kezelni a nyilvántartást és intézkedik az összes juttatás tekintetében az adó-és járuléklevonásról, akkor lehetőség szerint a munkáltatói adóigazolás (pl.: 10M30 igazolás) kiadását megelőzően kell feldolgozni az adóztatást és járulékkötelezettséget befolyásoló információkat, és a szabályoknak megfelelően kiadni az igazolásokat. Ezzel párhuzamosan a korábban beadott havi munkáltatói bevallások (08-as bevallás) adatait is korrigálni kell. (Amennyiben túlfizetés jelentkezik az adóbevallás benyújtásakor a munkaviszonyból származó jövedelem tekintetében, de a korábban benyújtott adatszolgáltatást a munkáltató nem módosítja, a jelentős adótúlfizetést az adatok egyezése hiányában az adóhatóság valószínűleg nem téríti vissza.)

A Deloitte szakértője hozzátette: célszerű 2011. január 31-ig sort keríteni az adatok feldolgozására és az igazolások kibocsátásával egyidejűleg a 08-as bevallások önellenőrzésére, mert ebben az esetben még arra is lehetőség van, hogy az esetleges adótúlfizetést a munkáltató kérje vissza, és elszámolja alkalmazottjának. Ha a módosításra csak az igazolás kiadását követően, azaz 2011. január 31-e után kerül sor, akkor az adóhatósághoz az Art. 29 § –a szerinti bejelentést kell tenni és ez utóbbi eljárás az adóhatóság határozatával zárul.

Forrás: Privátbankár.hu

---