Különadó: a zálogházak választhatnak?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A zálogházak választhatnának, hogy a pénzügyi vállalkozásokra, vagy pedig a hitelintézetekre szabottak szerint fizetik meg a különadót – áll az Aradszki András (KDNP) képviselő által beterjesztett törvényjavaslatban.


A pénzügyi szervezetek különadója tekintetében a jogalkotó jelentős megkülönböztetést tett mind az adó alapja, mind annak mértéke vonatkozásában a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások között . Ez a különbségtétel indokolt, hiszen általában jól elhatárolhatóak a tipikusan a pénzügyi vállalkozások által végzett (gépjármű-finanszírozás, lízing, faktoring), illetve a bankok által végzett (klasszikus hitelezés, hitelkártyák) tevékenységek.

A jelenlegi, kizárólag a pénzügyi vállalkozásokra előírt szabályok szerint a kamateredmény valamint a díj- és a jutalékeredmény az adóalap, az adókulcs pedig 6,5 százalék. A hitelintézet viszont a mérlegfőösszege után fizeti a különadót, 50 milliárd forintig 0,15, afelett pedig 0,53 százalékot.

A kézizálog ellenében (ún . zálogházi tevékenység körében) nyújtott kölcsönök esetében azonban a piac gyakorlatilag fele-fele arányban oszlik meg a hitelintézetek (jellemzően a takarékszövetkezetek végzik közvetítők bevonásával) és az erre specializált pénzügyi vállalkozások között.

Szja bevallás – kerülje el a hibákat! Március 19-i szakmai konferenciánkon mindent megtudhat a 1253-as bevallás részleteiről

A fentiek alapján a javaslat indokolása szerint méltánytalan és egyben versenyellenes az azonos tevékenység eltérő adóztatása . Ráadásul a kamatkülönbözet mint adóalap a zálogházi kölcsönök esetében jóval kevésbé releváns, mint az egyéb típusú pénzügyi vállalkozásoknál, hiszen nem csupán refinanszírozásról van szó, hanem a jellemzően alacsony összegű kölcsönök miatt az adminisztratív költség (dokumentáció, a zálogtárgy vizsgálata, kezelése és őrzése) magas, ez azonban az adóalapban nem jelenik meg.

A törvényjavaslat célja, hogy a pénzügyi vállalkozásokat a vonatkozó adó hitelintézeti versenytársaikkal azonos mértékben terhelhesse. A jövőben az a pénzügyi vállalkozás, amely az utolsó lezárt üzleti évében a kamatbevételének legalább a felét kézizálogjog mellett nyújtott kölcsönből szerezte – tehát a zálogház -, választhatna a különadó kétféle kiszámítása közül.

A zálogházak, ha elfogadják a javaslatot, már a 2013-as adóévre is választhatnának, döntésüket a törvénymódosítás hatályba lépésétől számított 15 napon belül kell majd bejelenteniük az adóhatóságnak.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.