Különadó és alkotmánymódosítás
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Alkotmánybíróság a napokban megsemmisítette a 98 százalékos különadóval kapcsolatos rendelkezéseket. A kormánypárt erre válaszolva törvénymódosítást kezdeményezett a különadó változtatások nélküli bevezetésére. Ezzel egyidejűleg módosítanák az Alkotmányt és az Alkotmánybíróságról szóló törvényt is.
Október 26-án került a parlament elé az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény módosítását célzó javaslat, amely a társadalmi igazságérzetet sértő, közpénzekből származó juttatásokra külön mértékű
adót állapít meg – olvasható az indokolásban. A különadó fizetésére köteles eszerint az a költségvetési szervnél, állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működési támogatásban részesített más jogi személynél foglalkoztatott magánszemély, aki munkavégzésre irányuló jogviszonya alapján, továbbá aki a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló törvény, vagy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvény szerinti munkavégzésre irányuló jogviszonyban különadó alapnak minősülő bevételt szerez. A javaslat szerint az ilyen juttatások adóztathatóak lesznek az adott adóév egészére nézve.
A különadó fizetési kötelezettség a közszférában munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatott magánszemélyekre terjed ki. A különadó alapja az említett jogviszonyok megszűnésével összefüggésben fizetett egyes juttatásoknak a 60 napra számított rendszeres járandóságot meghaladó része. Nem minősül a különadó alapjának ugyanakkor a fentiek szerinti bevétel kétmillió forintot meg nem haladó része. A különadó mértéke az adóalap 98 százaléka, amely után további 27 százalék egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli a kifizetőt. A különadót a kifizetéskor a kifizetőnek forrásadóként kell levonnia, és a havi bevallásában kell bevallania, illetve a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig kell megfizetnie. A kifizetésről a magánszemély számára igazolást kell kiállítani.
Amennyiben a különadó levonását a kifizető elmulasztotta, azt a magánszemélynek kell a kifizetést követő hónap 12. napjáig megfizetnie. A törvény hatálya alá tartozó bevételt ugyanakkor a magánszemélynek személyi jövedelemadó bevallásában kell elkülönítetten bevallania, azzal azonban, hogy azt további személyi jövedelemadó nem terheli, de a magánszemély összes jövedelmét az adóévben ennek az összegnek a hozzáadásával kell megállapítani.
Ez a törvény 2010. december 30-án lépne hatályba, a rendelkezéseit azonban a 2010. január 1. napját követően megszerzett jövedelmekre is alkalmazni kell. A törvény hatályba lépését megelőzően kifizetett, különadó-alapnak minősülő bevétel után a különadót 2011. március 1. napjáig kell majd megfizetni.
Ugyancsak október 26-án került a parlament elé az, az újabb Alkotmánymódosítás, amely szűkítené az Alkotmánybíróság hatáskörét. Ezzel összefüggésben módosítanánk az Alkotmánybíróságról szóló törvényt is. Ez utóbbi törvénytervezet indokolása szerint a rendszerváltást követően eltelt években, a jogállam első időszakában nagy szükség volt az Alkotmánybíróság jogfejlesztő alkotmányos szerepére. A jogállam megszilárdulásával az alkotmánybíráskodás ilyen széles jogköre mára azonban indokolatlanná vált. Éppen ezért az Alkotmány módosításával összhangban az Alkotmánybíróság hatásköréből kivennék a tiltott népszavazási tárgykörbe tartozó törvények felülvizsgálatát. Mivel a tervezet a szabályait a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell, az Alkotmánybíróságnak meg kell szüntetnie azon ügyekben az eljárást, amelyekben megszűnt a hatásköre.
Az Alkotmánybírósági törvény módosításával egyidejűleg módosulhat az Alkotmány is a tiltott népszavazási tárgykör tekintetében. Pontosítják azon fizetési kötelezettségek körét, amelyek tekintetében nem lehet országos népszavazást tartani, ezért kiegészítik a tiltott népszavazási tárgyak körét a járulékokkal. Ennek megfelelően nem lehet a jövőben országos népszavazást tartani a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról. Ezeknek a törvényeknek a tartalmát pedig az Alkotmánybíróság sem vizsgálhatja felül.
