Lazít a kormány a lakás-takarékpénztári megtakarítások szabályozásán
Egy éjszaka megjelent jogszabálytervezet értelmében módosítanának több, a pénzügyi közvetítőrendszert érintő törvényt. A jórészt technikai jellegű módosítások mellett a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény három lényeges ponton változna – írja a Portfolio.
A Bankmonitor összefoglalója szerint jelenleg a lakás-takarékpénztári szerződés összegéből telek vásárlása, illetve, lakás, családi ház, vagy tanyai lakóingatlan vásárlása, építése, felújítása, bővítése, korszerűsítése finanszírozható meg. A jövőben az elfogadható célok közé bekerül az üdülő vásárlása, építése, korszerűsítése, felújítása és bővítése is.
Ezzel a lépéssel a lakástakarékok felhasználása könnyebbé válik, kevesebben veszíthetik el az állami támogatást. Az állami támogatással, 2018. ősze előtt kötött lakás-előtakarékossági szerződések esetén a lakáscélt igazolni is kell, az azóta kötött, állami támogatás nélküli szerződéseknél elégséges nyilatkozni a felhasználásról.
Emellett könnyebb lehet felvenni a lakástakarék mellé járó lakáskölcsönt az új szerződéseknél. Jelenleg lakáskölcsönt csak kiutalt szerződésre és akkor nyújthat a lakástakarékpénztár, ha a megtakarítási idő elérte a módozat szerinti minimális megtakarítási időt, de legalább a 4 évet és a szerződéses összeg lakáscélú felhasználásra kerül. A tervezet értelmében az új, államit támogatás nélküli szerződéseknél nem kell feltétlenül kivárni a 4 évet, a pénztár akár
rövidebb minimális megtakarítási idő meghatározásával is nyújthat kölcsönt.
Harmadikként pedig a tervezet alapján a jövőben alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy és helyi önkormányzat is köthetne lakás-előtakarékossági szerződést, amelyben a kedvezményezett a velük munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló természetes személy lehetne. A tervezet alapján a változások a kihirdetést követő 8. munkanapon lépnének hatályba.
Forrás: Portfolio
