Legyen természeti erőforrás adó!


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A megújulóenergia-termeléssel kapcsolatos kutatás-fejlesztés és eszközgyártás lehetne kitörési pont – ajánlja a szakminisztériumnak az Energia Klub.

Sok észrevétel érkezett a klímapolitika és az állami szerepvállalás kérdéskörében a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által kidolgozott energiapolitikai koncepció tervezetéhez – vezette be Felsmann Balázs, a tárca szakállamtitkára a társadalmi vita szekció ülését csütörtökön Budapesten.

A ˝Magyarország energiapolitikája 2007-2020 – A biztonságos, versenyképes és fenntartható energiaellátás stratégiai keretei˝ című dokumentum társadalmi vitájának utolsó szekcióülésén már kisebb volt az érdeklődés, bár az írásos észrevételek nagy nézetkülönbségeket jeleztek.
A GKM főosztályvezetője, Gordos Péter az írásos vélemények összefoglalásaként elmondta, hogy van, aki a regulátor szerepét erősítené, biztosítva a politikai, anyagi és döntéshozatali függetlenséget. Mások kötelező irányelvként szeretnék elfogadtatni az energiapolitikai koncepciót, megint mások a nemzeti cégek védelmét szorgalmazzák. Egy meg nem nevezett parlamenti képviselő pedig úgy vélekedik, hogy az energiapolitikát nem lehet elválasztani a szociálpolitikától. De volt olyan szélsőséges vélemény is, amely szerint vissza kellene államosítani a magyar energiaipart. Felsmann Balázs szakállamtitkár azt hangsúlyozta, hogy az államnak korlátozott lehetőségei vannak a közvetlen beavatkozásra az energiapiacon.
Az Energia Klub egyik képviselője a csütörtöki vitán kifogásolta, hogy az energiapolitikai koncepció nem mutat irányt a klímaváltozással kapcsolatban. Felsmann Balázs a vitában kiemelte, hogy a nemzeti éghajlat stratégia határozza meg az energiapolitikai feladatokat, és nem fordítva. Az Energia Klub egy másik képviselője annak a véleményének adott hangot, hogy a megújulóenergia-termeléssel kapcsolatos kutatás-fejlesztés és eszközgyártás lehetne kitörési pont Magyarország számára.

A Magyar Természetvédők Szövetségének képviselője javasolta, hogy az európai uniós forrásokból arányaiban többet kellene fordítani az energiatakarékosságra. Az energiafelhasználás mérséklésére pedig a szervezet javasolja a „”természeti erőforrás adó”” bevezetését a fosszilis energiahordozókra, de nem az egyes termékekre. A természeti erőforrás adó – végiggyűrűzve a termelés-fogyasztás rendszerén – ösztönözne az energia fogyasztás csökkentésére.

Az energiapolitikai koncepció tervezetébe a GKM beépíti az elfogadható észrevételeket, javaslatokat, ezt követően megkezdődik a tárcaközi egyeztetés, majd a kormány elé kerül és végül – várhatóan a parlament őszi ülésszakán – a képviselők elfogadhatják.

Forrás: Piac&Profit


Kapcsolódó cikkek

2024. július 17.

Szponzori támogatások a sportban – társasági adó szemmel

2024 nyarán több olyan rangos sportesemény is megrendezésre kerül, amely nemcsak a sportközvetítések nézőit hozza lázba, hanem az esetleges támogatók, szponzorok számára is érdeklődésre tarthat számot. A jelentős marketingérték, amelyet ezek a rendezvények magukban hordoznak, azzal jár, hogy a gazdasági élet szereplői előszeretettel támogatják az adott sportág keretein belül működő sportszervezeteket, illetve sportköztestületet. Mindez természetesen adóvonzattal is jár – ennek kérdéskörét járjuk körül a társasági adó tekintetében.

2024. július 15.

Egy percig se vegyük be, hogy a tranzakciós illeték emelése nem érinti az ügyfeleket

A hétfői kormányinfón Gulyás Gergely miniszter bejelentette, hogy a kormány megemeli a pénzügyi tranzakciós illetéket. Az állami elvonás mértéke 2024. augusztus 1-től a nem készpénzes tranzakcióknál 0,45 százalékra, de maximum 20 ezer forintra emelkedik (eddig 0,3 százalék és maximum 10 ezer forint volt), míg a készpénzt érintő tranzakciók esetében a korábbi 0,6-ról 0,9 százalékra nő.