Lehet még esély az egyszázalékos iparűzési adóra


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Azoknak a mikro – kis- és középvállalkozásoknak is lehetőségük van az egyszázalékos mértékű iparűzési adóra, akik nem nyilatkoztak 2021. vagy 2022. február 25-ig – derül ki a Niveus Consulting Group közleményéből.

A helyi iparűzési adó mértéke 1 százalék volt 2021-ben, és lesz 2022-ben is azon vállalkozásoknak, amelyek azzal felelnek meg a mikro-, kis- és középvállalkozássá minősítés árbevételre, illetve mérlegfőösszegre vonatkozó feltételeinek, hogy a nettó árbevételük vagy mérlegfőösszegük legfeljebb 4 milliárd forint.

Partnerekkel együtt kell számolni

Bár sokakban merültek fel ezzel kapcsolatban kétségek, a 4 milliárdos határértékre vonatkozó előírás kivételével a KKV törvény (2004. évi XXXIV. törvény) mikro-, kis- és középvállalkozássá minősítésre vonatkozó előírásait változatlanul kell alkalmazni a vállalkozások a 1 százalékos iparűzési adómértékre való jogosultságának vizsgálatakor. Ebből pedig következik, hogy mind a létszámra vonatkozó feltételt (legfeljebb 250 fő), mind a mérlegfőösszegre vagy árbevételre vonatkozó feltételt (legfeljebb 4 milliárd forint) a KKV törvény összeszámításai szabályainak megfelelően a partner és kapcsolódó vállalkozásokkal együtt kell vizsgálni – tájékoztat Antretter Erzsébet, a Niveus Consulting Group adótanácsadási üzletágának igazgatója.

Azon vállalkozásoknak, amelyek tavaly nem így értelmezték a jogszabályt és csak a saját adataikat figyelembe véve úgy nyilatkoztak, hogy jogosultak az iparűzési adókedvezményre, különösen figyelniük kell az 2021-es iparűzési adóbevallásuk kitöltésekor. Nekik ugyanis ebben a bevallásban kell az adót a normál mértékkel számolni és az alacsonyabb előlegek illetve a számított kötelezettség különbségét meg is kell fizetniük főszabály szerint 2021. május 31-ig. Szintén javasolt a 2021-ben tett nyilatkozatukat visszavonni, annak érdekében, hogy a 2021- es hibás tartalmú nyilatkozat a továbbiakban ne jelentsen kockázatot, továbbá a 2022-es előleg már a normál mértékkel kerüljön megállapításra. A nyilatkozat visszavonására e-papíron küldött levélben van lehetőség, erre a célra külön nyomtatvány nem áll rendelkezésre – magyarázza a szakértő.

Mi a helyzet az átmeneti támogatásokkal?

Azon vállalkozások, amelyek tavaly kezdték meg a működésüket, vagy 2021-ben nyilatkozatot tettek, de azóta új székhelyre költöztek vagy új telephelyet létesítettek és ezért idén újra nyilatkozniuk kell, 2022. február 25. volt a határidő a nyilatkozattételre. Jó hír lehet azoknak, akik erről lemaradtak, hogy ha az előlegfizetési határidő (március 16 és szeptember 15) előtt előlegmérséklési kérelmet nyújtanak be, akkor még lehetőségük lehet 1 %-os mértékkel fizetni az iparűzési adóelőleget. Amennyiben pedig ezt nem tennék meg, akkor a 2022-es helyi iparűzési adóbevallásban is lesz lehetőségük az adót 1 százalékos mértékkel számolni.

A 2021-es év zárása során sokakban felmerült a kérdés, hogy az átmeneti támogatásnak minősülő iparűzési adókedvezményt el kell-e számolni egyéb bevételként. A Niveus Consulting Group tudomása szerint már van olyan egyedi kérdésben kiadott adóhatósági vélemény, amely kimondja, hogy az átmeneti támogatás (tehát a meg nem fizetett adó) összegét nem kell egyéb bevételként elszámolni.

(Adó Online)


Kapcsolódó cikkek

2023. június 7.

Kisöpörték a SZÉP-kártyákon ragadt pénzeket

A lakosság szinte teljes egészében felhasználta a SZÉP-kártyákon lévő „alvópénzeket” – közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) pénteki közleményében Túri Anikó közigazgatási államtitkár.

2023. június 7.

Az 5 százalékos kedvezményes áfamérték alkalmazása lakások, parkolók értékesítése és használati jogának átengedése esetén

Egy belföldi áfaalany társaság többlakásos lakóingatlan felépítésére irányuló beruházást valósít meg. A társaság a lakóingatlan tulajdonosaként társasházat alapít és kiárusítja a kialakított lakásokat. A társaság a lakások értékesítése mellett bizonyos esetekben külön helyrajzi számmal (albetétszámmal) rendelkező parkolókat, illetve parkolóhelyeket is értékesít, más esetekben pedig a társasházi osztatlan közös tulajdonban lévő parkolók meghatározott tulajdoni hányadait értékesíti. A vevők úgy is dönthetnek, hogy a lakás megvásárlásával egyidejűleg a társasházi osztatlan közös tulajdonban lévő parkolók, parkolóhelyek kizárólagos használatára vonatkozó jogosultságot szereznek. A lakások, valamint a parkolók és parkolóhelyek fenti módon megvalósuló értékesítése esetén alkalmazható-e a kedvezményes 5 százalékos áfamérték?