Lesújt a tranzakciós illetékre a jegybank


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A fejlődő országok leszerepelt adófajtáját vezeti be a kormány – állítja az MNB. Argentínában, Bolíviában, Kolumbiában, a Dominikai Köztársaságban, Mexikóban, Peruban, Pakisztánban és Sri Lankán használatos napjainkban a tervezett hazaihoz hasonló illeték.


A hétfőn megjelent Jelentés a pénzügyi stabilitásról című dolgozatában szán néhány elemző bekezdést a jövő évtől hatályos pénzügyi tranzakciós illetéknek a jegybank elemzői stábja.

Az MNB közgazdászai először elmélettörténeti összefüggésben értelmezik a bevezetni tervezett tranzakciós illetéket. E szerint a pénzügyi tranzakciós adónak három alaptípusa különböztethető meg: a spekulatív pénzügyi tranzakciók visszaszorítását célzó általános pénzügyi tranzakciós adó; a pénzügyi intézmények nyereségére és a vezetői bónuszokra kivetett pénzügyi tevékenységi adó; valamint a lakossági és vállalati banki tranzakciókat érintő banki tranzakciós adó. A tervezett hazai instrumentum a harmadik csoportba tartozik – írják.

Ennek használata főként a fejlődő országokban, azon belül is elsősorban Latin-Amerikában és Ázsiában terjedt el a fiskális bevételek gyors, időszakos növelése céljából. „Az időközben felhalmozódott negatív tapasztalatok miatt azonban a 2005 utáni időszakban számos ázsiai és dél-amerikai ország megszüntette, illetve más adófajtával kiváltotta” az adófajtát, amely az MNB stábjának jelenlegi ismeretei szerint Argentínában, Bolíviában, Kolumbiában, a Dominikai Köztársaságban, Mexikóban, Peruban, Pakisztánban és Sri Lankán használatos napjainkban.

A jegybank értékelése szerint a hazaihoz hasonló tranzakciós illeték bevezetése nyomán közös tapasztalat volt, hogy egyre több tranzakciótípus került ki az adó hatálya alól a negatív negatív következmények (külföldi számlahasználat, készpénzforgalom növekedése) okán.

A bevezetésre váró hazai konstrukciót a jegybank közgazdászai úgy értékelik, hogy az „homokot szór” a pénzügyi intézményrendszer működésébe. Ha bankok nem hárítják át a terhet, gyengül hitelezési hajlandóságuk, ha áthárítják, inflációt generálnak. A tervezett illeték negatív hatásait ugyanakkor mérsékli, hogy a leginkább mobil fizetési formák nem tartoznak az illeték hatálya alá, az illetéknek felső korlátja lesz, és a készpénzforgalmat sújtják a legmagasabb, 3 ezrelékes kulccsal. „A fejlett országokban meglehetősen egyedinek tekinthető hazai pénzügyi tranzakciós illetéknek tehát összességében negatív hatásai lehetnek. Ezek a negatív hatások annál erősebbek, minél nagyobb az illetékkulcs, illetve minél hosszabb ideig marad fenn ez a terhelés” – olvasható a jegybank elemzésében.



Kapcsolódó cikkek

2024. július 1.

Enyhe zsugorodás júniusban: 50 pont alá esett a júniusi BMI

A beszerzésimenedzser-index (BMI) szezonálisan kiigazított júniusi értéke: 49,4. Júniusban a válaszadók az előző hónaphoz képest mérsékelt visszaesésről számoltak be. Az elmúlt időszak mérsékelt bővülését követően ebben a hónapban fordulat következett be a feldolgozóiparban, a BMI index 50,0 pont alatt áll – közölte hétfőn a Magyar Logisztikai Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT).

2024. július 1.

Árfolyam az áfában (XXIV. rész)

A cikksorozat záró része az IOSS rendszer árfolyamkérdéseivel kapcsolatos példákat mutat be, valamint kitér arra, hogy milyen árfolyamra vonatkozó előírások irányadóak, ha az ügyletről nem számla, hanem nyugta készül.

2024. június 28.

Távirányítóval manipulálták a tachográfot

A NAV pénzügyőrei néhány óra alatt két olyan teherautót is ellenőriztek, amelyekben a sofőrök távirányítóval manipulálták a menetíró készülékek adatait.