Lesz-e ingatlanadó?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Leghamarabb az ősszel szavazhat az ingatlanadó törvényjavaslatáról a parlament. Az időszűke miatt meglehet, hogy csak a már meglévő adóformákat címkézik újjá.

Csupán a tizedét, mintegy 120 millió forintot hozta be eddig a remélt bevételnek a luxusadó. „Merészség, kijelenteni, hogy megbukott a luxusadó intézménye, de mindenképpen időszerű feltenni a kérdést, hogy vajon érdemes-e fenntartani a rendszert” – vonta le a tapasztalatokból a következtetést egy konferencián Deli Lajos, a Fővárosi Önkormányzat adóügyosztályának vezetője. A szakmai körök megítélése szerint elsősorban az vezetett ide, hogy a jogszabály rohamtempóban készült, és nem volt megfelelően előkészítve, amikor 2005-ben kihirdették. Hasonló sors fenyegeti az ingatlanadót is, ha csak nem az lesz, hogy a jelenlegi vita népmesei fordulattal zárul: jövő januártól lesz is új adófizetési kötelezettség, meg nem is. Ez utóbbi megoldásra utal egyrészt az idő szűkössége, másrészt a kormányzati kommunikáció felpuhulása. A jelen állapotok szerint október-november előtt aligha lesz elfogadott törvény. Ám még ennyi idő is valószínűleg csak arra elegendő, hogy az adórendszerben már meglévő építményadót, telekadót és kommunális adót vonják össze, és kereszteljék át egységes ingatlanadóvá. Az adóügyeken túl a pénzügyminisztériumi jogalkotás logikáját is jól ismerő László Csaba volt pénzügyminiszter, a KPMG adópartnere mindenesetre ilyen forgatókönyvet borítékol.

Nulla kulcsos?

Köztes megoldásként logikus lépésnek tűnhet az ingatlanadó nulla kulccsal történő bevezetése is. A lapunknak nyilatkozó neves adószakértők szerint azonban ez komolytalan húzás lenne. Jóllehet ez az adókulcs nem idegen a hazai gyakorlattól – 1993 óta mind a mai napig ekkora a földadó kulcsa, és több éven keresztül a kamat- és az árfolyamnyereség után is emiatt nem kellett ténylegesen adózni -, az ingatlanadó ilyetén bevezetése valójában mégsem járható út. Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője azzal érvel, hogy ez esetben az ingatlanokat terhelő egyéb adókat (például az építmény- és telekadót) muszáj lenne megszüntetni, ezzel pedig nemhogy pluszbevételhez nem jutna a büdzsé, de még az eddigiek egy részéről is lemondhatna, és több tízmilliárd forintot kellene pótolnia más forrásból. „Egy adótárgyat csak egyféle adóval terhelhet az állam” – adja a magyarázatot Herich György adószakértő, egyetemi docens is, aki szintén úgy véli, egyszerűbb megoldás lenne a jelenlegi építményadó átnevezése. Vámosi-Nagy is így vágná át a gordiuszi csomót, azzal a különbséggel, hogy a mostani gyakorlattal szemben – amikor is az önkormányzatok eltekinthetnek ettől a bevételi forrástól – kötelezővé tenné az ingatlanokat különböző jogcímeken terhelő adónemek kivetését.

Egyedül Veres támogatná

A szakértők tehát az átnevezésben látják a kiutat, miután a politika részéről egyértelmű a meghátrálás a korábban hirdetett elképzelésekhez képest. Mostanra már szinte csak a Pénzügyminisztérium (PM) és annak vezetője, Veres János maradt eltökélt az új, egységes, értékalapú ingatlanadózás jövő évi bevezetése mellett. Miután az SZDSZ vezető képviselői kinyilvánították, hogy az adórendszer súlypontjainak átalakítása nélkül nem támogatják az ingatlanadó bevezetését, a szocialista frakció, sőt egyes hírek szerint maga Gyurcsány Ferenc is visszavonulót fújt, mondván: nincs költségvetési kockázata annak, ha az ingatlanadót elnapolják. Ez két oldalról gyakorolhat nyomást a PM-re, amelynek vezetői mindeddig mereven hangoztatták, hogy lesz ingatlanadó, mégpedig jövőre, miként azt a kabinet – az eredeti és a felülvizsgált konvergenciaprogramok mindegyikében – Brüsszelnek is beígérte.

Aprópénz

A konvergenciaprogram valóban kimondja, hogy az ingatlanadóról még az idén törvényt hoz a parlament, és a jogszabály 2008 elején életbe is lép. A jövő évi bevételek között viszont még nem szerepel ez a tétel, csak egyfajta biztonsági tartalékként, amely a költségvetés szempontjából kedvezőtlenebb alternatív pályák kockázatát hivatott ellensúlyozni. A GDP 3 százalékában – tavalyi bázison durván 70 milliárd forintban – kalkulált összegre tehát igazán akkor van szüksége az államháztartásnak, ha a makrohelyzet rosszra fordulása miatt veszélybe kerülne a deficitcél teljesülése. Addig azonban van némi haladéka a kabinetnek. Ez éppenséggel jól jöhet ebben az évben, amikor az államkassza előreláthatóan kisebb hiánnyal zár majd, mint korábban várták, ám eközben a friss közvélemény-kutatások minden idők legalacsonyabb támogatottságát mutatják ki a koalíciónak.

Egy igazán szofisztikált, korrekt értékelésen alapuló ingatlanadónak a kidolgozásához – mondják már hónapok óta a Magyar Ingatlanszövetség szakemberei – több évre lenne szükség. Márpedig, tekintve a kérdés jelenlegi politikai támogatottságát, illetve annak hiányát, nemhogy több év, de több hónap is alig jut majd a felkészülésre.

Csúszásban

Az év elején meghirdetett törvényhozási menetrend szerint áprilisban kellett volna benyújtania a pénzügyi tárcának az egységes ingatlanadóról szóló törvényjavaslatot. Április e nélkül múlt el, a májusi és júniusi napirendi pontok közé pedig már fel sem vették az adó kérdését a honatyák. Határozott álláspontot nemhogy az adó alapjára vagy a mértékére, de még az időzítésére vonatkozóan sem mernek mondani a PM illetékesei. Arra, hogy a nyári szünet előtt még becsússzon a képviselők asztalára a konkrét tervezet, már a tárca szóvivője sem fogadna nagy tétekben. A Kormányszóvivői Irodán pedig azt közölték a menetrendet firtató kérdésünkre, hogy a kabinet előbb megvárja a Versenyképességi és Adó Kerekasztal javaslatait az adórendszer átalakításával kapcsolatban, mivelhogy „az ingatlanadóról való döntésnek összhangban kell lennie az adórendszerben szükséges lépésekkel”. Addig is – fogalmaztak az irodán – folyik a szakmai előkészítő munka, zajlanak az ezzel kapcsolatos egyeztetések, a konkrét javaslatot majd ősszel terjesztheti a kormány az Országgyűlés elé.

Szorít a határidő

Azt, hogy ez a cégek, a magánszemélyek, az adóhatóság, az illetékhivatal vagy az önkormányzatok közül kinek és mekkora problémát okoz majd, a konkrétumok ismerete nélkül még nem lehet tudni. Az időhatár azonban éppolyan szűknek tűnik, mint a luxusadó esetében volt. „Ettől még meg lehet alkotni a törvényt – véli László Csaba -, különösen, ha az új ingatlanadó, a már említett módon, a régiekből áll össze, és az első befizetési határidőt körültekintően határozzák meg.” A szakember szerint mondjuk július 31-e lehetne az a dátum, amely mellett még elég esélyt kapnának az adó kivetésében, beszedésében és megfizetésében érintett felek a felkészülésre. Igaz, ez azzal a negatív következménnyel járna, hogy a már meglévő adófajtákból az éves tervezett adóbevételnek vélhetően csak a fele folyna be 2008-ban.

Forrás: FigyelőNet



Kapcsolódó cikkek

2022. július 1.

800 éves az Aranybulla – Püspökök, várispánok (7. rész)

II. András király nem egységes szabályozásként adta ki az Aranybullát, az gyakran csak kiegészítette egyéb intézkedéseit, döntéseit. Ez azt is jelenti, hogy nem kis jelentősége van annak is, hogy mit nem tartalmazott a kiváltságlevél. Ez nem kis mértékben jelenti a végrehajtott adóreformot is. Az adóintézkedések egy része csak utalásszerűen tartalmaz hátrányos intézkedéseket az egyház és a várispánok kárára.

2022. június 30.

Nem titkolózhatnak sokáig a multik az adóparadicsomokról

Az EU végül kihirdette azon irányelvet, amely alapján a 750 millió eurónál nagyobb éves árbevétellel rendelkező multinacionális cégcsoportok számára adatszolgáltatást írnak elő – derül ki a Niveus közleményéből.