Magánfőzés, eseti zárjegyfelhasználás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szeptember 27-én lép hatályba az egyes adózási tárgyú PM rendeletek módosításáról szóló 4/2010. (VIII. 13.) NGM rendelet, amely alapvetően a jövedéki törvény végrehajtási rendeletének a magánfőzéssel kapcsolatos szabályait valamint a párlat zárjegyekkel kapcsolatos előírásokat érinti, illetve állapítja meg.

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 8/2004. (III. 10.) PM rendelet módosítása értelmében a bérfőzető a bérfőzött párlat átvételét megelőzően a bérfőzési lapon nyilatkozik a szeszfőzdének arról, hogy általa és a vele egy háztartásban élők által a tárgyévben az átvétel időpontjáig milyen mennyiségben került az adómentes, vagy kedvezményesen adózó adómérték alá tartozó párlat átvételre, az átvételre kerülő bérfőzött párlatból mekkora mennyiséget kíván kistermelőként palackozva, legfeljebb 2 literes kiszerelésben, zárjeggyel ellátva a saját gazdasága helyén folytatott vendéglátás vagy falusi szálláshely-szolgáltatás keretében értékesíteni. Nyilatkozni kell továbbá arról a tényről is, hogy sem a bérfőzető, sem a vele egy háztartásban élők a tárgyévben nem állítottak elő magánfőzés keretében párlatot.

Az értékesített bérfőzött párlat származási igazolványának bérfőzetőt illető példányát – kistermelőként palackozva, legfeljebb 2 literes kiszerelésben, zárjeggyel ellátva a saját gazdasága helyén folytatott vendéglátás vagy falusi szálláshely-szolgáltatás keretében történő értékesítés esetében – az alkoholtermék adóraktár engedélyese részére át kell adni. A származási igazolvány – bizonyos kivétellel – a bérfőzött párlat értékesítése esetén az alkoholtermék adóraktárban a termék eredetének igazolására a kiállítástól számított három éven belül használható fel. Az adóraktár kérelmére a hatósági felügyeletet ellátó vám- és pénzügyőri hivatal a bérfőzött párlat származási igazolványát 2 évente meghosszabbíthatja, ha a származási igazolványon feltüntetett fajtájú és a feltüntetett szeszfoktól legfeljebb az 56. § (8) bekezdés szerint eltérő szeszfokú párlat az adóraktár birtokában van.

A magánfőző bejelentését a jelen módosítással megállapított, a 8/2004. (III. 10.) PM rendelet új 31/A. számú melléklet szerinti adattartalmú, a vámhatóság által rendszeresített formanyomtatványon vagy a vámhatóság internetes honlapjáról letöltött és kinyomtatott formátumban köteles a vám- és pénzügyőri hivatalhoz írásban benyújtani. A magánfőző az adó megfizetését a vám- és pénzügyőri hivatal hivatalos helyén történő készpénz fizetéssel, fizetési számlára történő készpénz befizetéssel vagy átutalással köteles teljesíteni. A készpénz fizetésről a magánfőző részére nyugtát bocsátanak ki és adnak át.

A jövedéki adóról szóló törvény legutóbbi módosítása szerint adómentes a magánfőzésben a magánfőző által évente legfeljebb 50 liter mennyiségben előállított párlat, feltéve, hogy az a háztartásában való személyes fogyasztásra szolgál. A magánfőzés keretében a magánfőző által évente 50 litert meghaladó mennyiségben előállított párlat, valamint a magánfőző által előállított 50 liter mennyiségen belül személyes fogyasztásra nem szolgáló párlat adója az adóalapra számítva 276 100 forint. E szabályok alkalmazása szempontjából az 50 liter magánfőzésben előállított párlatnak 50 liter 86 térfogatszázalékos gyümölcsszesz felel meg a végrehajtási rendelet új előírásai szerint.

Fontos szabály, hogy a magánfőző az adózott és az adómentes párlatot egymástól elkülönítetten, az értékesítésre kerülő párlatot zárjeggyel ellátva köteles tárolni. A hatósági felügyeletet ellátó vám- és pénzügyőri hivatal a bejelentések alapján magánfőzőnként és háztartásonként összesíti, és a tárgyév első napjától göngyölíti a magánfőzők által bejelentett párlat mennyiségét.

Módosult továbbá jövedéki adóról szóló törvény végrehajtási szabályait tartalmazó 8/2004. (III. 10.) PM rendelet jelenlegi 31. számú melléklete (bérfőzési lap), kiegészült a fentebb említett 31/A. számú melléklettel (bejelentés magánfőzésről) és a 31/B. számú melléklettel (magánfőzés keretében előállított adóköteles párlat származási igazolványa). A 30. számú melléklet ugyanakkor hatályát veszti.

A zárjegy alkalmazásának, a zárjeggyel való elszámolásnak a részletes szabályairól szóló 43/2009. (XII. 29.) PM rendelet módosítása keretében megakották a párlat zárjegyek megrendelésére, kiadására, átvételére és alkalmazására vonatkozó előírásokat. Kiemelendő ezek közül, hogy a párlat zárjegyek előállítási költségének a bérfőzetővel és a magánfőzővel (eseti zárjegyfelhasználók) való megfizettetését és a párlat zárjegyek rendelkezésére bocsátását a vám- és pénzügyőri hivatalok végzik. Az eseti zárjegyfelhasználó kizárólag párlat zárjegy megrendelésére jogosult. Az erre irányuló kérelmet a bérfőzetőnek az új, 5. mellékletben meghatározott adattartalmú, a vámhatóság internetes honlapjáról letöltött és kinyomtatott formátumban, a magánfőzőnek pedig e fenti bejelentésben kell a hatósági felügyeletet ellátó vám- és pénzügyőri hivatalhoz írásban benyújtani.

Az eseti zárjegyfelhasználó a párlat zárjegy-előállítási költségének megfizetését a vám- és pénzügyőri hivatal hivatalos helyén történő készpénz fizetéssel, fizetési számlára történő készpénz befizetéssel vagy átutalással köteles teljesíteni. A készpénz fizetésről az eseti zárjegyfelhasználó részére nyugtát bocsátanak ki. A párlat zárjegyeket az eseti zárjegyfelhasználó személyesen veheti át, amennyiben az előállítási költségek megfizetését igazolja, továbbá a bérfőzető a megrendeléséhez kapcsolódó származási igazolvány(ok), a magánfőző pedig a bejelentése szerinti adófizetési kötelezettségének a teljesítését igazoló bizonylat eredeti példányát bemutatja. Az eseti zárjegyfelhasználó a párlat fogyasztói csomagolására a párlat zárjegyet úgy köteles felhelyezni, hogy a zárjegyen feltüntetett szöveg és sorszám olvasható, a vonalkód teljes terjedelmében látható legyen, valamint az a fogyasztói csomagolás felnyitásakor eltépődjön.

A 4/2010. (VIII. 13.) NGM rendelet szabályai az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény kihirdetését követő 45. napon, azaz 2010. szeptember 27-én lép hatályba.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.