A magánnyugdíjpénzeken múlhat az adócsökkentés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Fidesz-kormány ismét elővette a magánnyugdíjpénztárak egyszer már megfeneklett ügyét, a mostani próbálkozása azonban nem reménytelen. Kilenc uniós ország közösen lobbizik Brüsszelben egy olyan költségvetési elszámolásért, amely alacsonyabb hiány- és államadósságszámot von maga után, ám ez csak optikailag segít az állampénzügyeink piaci megítélésében. Az unióban párhuzamosan ezzel egy ellentétes folyamat is fut, kora őszre dőlhet el, mi lesz az eredőjük. A kormány szinte csak akkor tudja az adócsökkentési ígéreteit valóra váltani, ha a magánnyugdíjpénztári vonalon sikerül a terve – írja az index.hu.

A kormány erőlködés nélkül szeretne jövőre adót csökkenteni. Ez az államháztartási hiány megugrását eredményezné, ami egy tartós piaci hangulatromlás esetén – márpedig a hangulat hetek óta romlik – finanszírozási nehézségeket okozna.

A nagyobb deficit azonban papíron mégis eltüntethető lenne, ha az unió az államháztartásról szóló statisztikák elkészítésekor bizonyos kiadási tételek beszámításától eltekintene vagy bevételnek számolna el bizonyos tételeket. A magyar kormány nyolc tagállammal együtt most pontosan egy ilyen módszertani változtatásért lobbizik Brüsszelben, a kilenc ország a minap közös levelet írt az Európai Bizottságnak.

A cél az, hogy a magánnyugdíjpénztári reform miatt évről-évre keletkező költségvetési kiadásokat az unió ne vegye figyelembe az úgynevezett túlzottdeficit-eljárásról szóló döntéskor. Ha az elszámolási szabályok megváltoztatásra Brüsszel rábólintana, akkor a Fidesz költekezési mozgástere igen jelentősen kitágulna. A kormány úgy csökkenthetné az adóterhelést, hogy kiadásvágások nélkül is elérhető lenne a konvergenciaprogramban vállalt jövő évi hiánycél, és ehhez a magánkasszák államosítására sem lenne szükség.

Egy nekünk kedvező brüsszeli döntés igen nagy hatással lehet a teljes kormányzati ciklusra gazdasági és politikai értelemben is. A kormánynak ugyanis belföldön és külföldön sem kellene kompromisszumokat kötnie még ahhoz sem, hogy az egymással ellentétes elvárásoknak egyszerre feleljen meg. A választók az adócsökkentésért lennének hálásak, a külföldi finanszírozók (EU, IMF, piacok) pedig elégedettek lennének azzal, hogy az ország finanszírozási igénye nem nő – legalábbis papíron.

A cikk teljes terjedelemben az index.hu-n olvasható.

Forrás: index.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]

2024. május 24.

Varga Mihály: a kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett

A kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett, az elmúlt évtizedben a magyar gazdaság teljesítménye nőtt, miközben az adóelvonás mértéke csökkent – mondta a pénzügyminiszter a Magyarország tíz legnagyobb adózója elismerés átadó ünnepségén pénteken, Budapesten.

2024. május 24.

A közvetett adózás rendszere Egyiptomban (1. rész)

Egyiptom modern áfa-szabályozása 2016-ra datálható, ekkor lépett életbe az új áfa-törvény, amely felváltotta a korábbi termék-szolgáltatás jellegű adót. A törvény két jelentős módosításon esett át, először 2020-ban, majd 2022-ben.